Elnökválasztás: Kétségbeesés és optimizmus

2019. április 10., 20:32 , 950. szám

Petro Porosenko elnök a mögöttünk hagyott héten learathatta ötéves elnöklésének ugyancsak savanyú „gyümölcseit”. Eközben Volodimir Zelenszkij táborában állítólag már akadnak, akik a választások utáni időszakot tervezik.

Porosenko, a bűnbánó

Legutóbbi interjúiban a hivatalban lévő elnök gyakran tanúsít megbánást. Minap az ICTV-nek nyilatkozva például úgy fogalmazott, hogy a választási eredmények fájó tanulságul szolgáltak a számára.

„A reformok túl lassan haladnak. A korrupciót nem sikerült leküzdeni. Nehéz igazságot találni a bíróságokon ”– sorolta az UNIAN szerint, hozzátéve, hogy ezeket a kérdéseket meg kell oldani. „Az embereknek joguk van ehhez. A követelések objektívek” – jelezte.

A bűnbánat után rendszerint megígéri a kamerák előtt, hogy okulni fog a hibáiból. Megfogadta például, hogy többé nem nevezi ki vezető tisztségekbe üzlettársait és barátait. Hogy ezzel tulajdonképpen elismeri, miszerint eddig éppen ez volt a gyakorlat, az láthatóan fel sem merül benne.

Kit támogatnak a kiesettek?

Nem tisztünk megítélni, mennyire őszinte az államfő bűnbánata, de nincs is rá szükség, mert megteszik helyettünk politikustársai. Mint az MTI minapi összeállításából kitűnik, az elmúlt napokban az elnökválasztás több kiesett jelöltje nyilatkozott úgy, hogy Petro Porosenko hivatalban lévő államfőt biztosan nem támogatja majd a második fordulóban.

Anatolij Hricenko volt védelmi miniszter például határozottan kijelentette, hogy nem fog Porosenkóra szavazni az árpilis 21-i második fordulóban, holott az lenne a logikus, ha nemzeti beállítottságú politikusként a magát ugyancsak nemzeti beállítottságúnak valló elnököt támogatná.

A Dzerkalo Tizsnya hetilap internetes változata szerint Hricenko és Volodimir Zelenszkij múlt szombaton hosszan elbeszélgettek. Hricenko utóbb azt mondta, tájékozódó jellegű, őszinte beszélgetés volt. Kifejtette azonban, azután dönt Zelenszkij támogatásáról, ha az elnökjelölt megnevezte jelöltjeit a vezető posztokra.

Szerhij Taruta oligarcha, volt Donyeck megyei kormányzó – aki az első forduló előtt az utolsó napokban Timosenko mellé állt, de a jelöltségtől már nem léphetett vissza, így szerzett 0,1 százalék szavazatot – kijelentette: mindent elkövet, hogy Porosenko elveszítse az elnökválasztást és Zelenszkijre fog szavazni.

Maga Timosenko nem hagyott kétséget afelől, hogy nem áll szándékában Porosenkót támogatni. Ami a Zelenszkijjel kötendő szövetségére vonatkozó pletykákat illeti, Timosenko mindent tagad, a híresztelések mégis makacsul tartják magukat…

Egyelőre bizonytalan, miként foglalnak állást az orosz ajkú lakosság körében népszerű elnökjelöltek, Jurij Bojko és Olekszandr Vilkul. Korábban a felmérések azt valószínűsítették, hogy híveik nagyobb része Zelenszkijt preferálná Porosenkóval szemben, ám a két politikus a közelgő parlamenti választások miatt aligha örül felhőtlenül annak, hogy közösködniük kell Zelenszkijjel. Igaz, aligha tiltakozhatnának, ha Zelenszkij gesztusokat tenne a kelet-ukrajnai orosz ajkú lakosságnak.

Zelenszkij a magyarokkal is egyeztetni fog?

Zelenszkij az utóbbi napokban a korábbiaknál valamivel többet árul el a terveiről.

Az MTI beszámolója szerint az Ukrajina televíziónak adott interjújában például arról beszélt múlt vasárnap, hogyan képzeli a Donyec-medencei konfliktus lezárását. Szerinte a válság rendezésének első lépése, hogy valódi fegyvernyugvást érjenek el a térségben. „Mindenki érti, hogy a fő feladat nem egyszerűen megállítani a háborút, hanem megtenni az első lépést. Beszüntetni a tüzet” – fejtette ki. „Nem engedhetünk meg magunknak hosszú folyamatot, mert minden nap azzal a hírrel kezdjük a reggelt, hogy hány katonánk halt meg Keleten” – fogalmazott Zelenszkij.

Hangsúlyozta, hogy fel kell újítani a nyugdíjak kifizetését a szakadár területeken élők számára. „Nem elég ígérgetni nekik, hanem fel kell újítani velük a kapcsolatot, ők is ukránok” – hangoztatta. Hozzátette, olyan „információs háborút” kell kezdeni, amelyet az ukrán fél nyer meg azzal, hogy visszaszerzi a szakadár területeken élők bizalmát.

Zelenszkij határozott igennel felelt arra a kérésre, hogy készen áll-e tárgyalni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. „Embereket, területet feláldozni sohasem fogunk. Ukrajna integritásának állandónak kell lennie” – szögezte le egyúttal az elnökjelölt.

A kelet-ukrajnai háború mellett Ukrajna másik fő problémájának Zelenszkij azt tartja, hogy a tőkével rendelkezők félnek befektetni az országban. Ígértet tett arra, hogy ha ő lesz az államfő, garantálni fogják a befektetések biztonságát és intézkedéseket tesznek a korrupció megfékezésére, egyebek között beindítják a korrupcióellenes bíróság munkáját.

Zelenszkij malmára hajthatja a vizet, ami az orosz ajkú lakosság támogatását illeti, hogy Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a fentebb ismertetett interjúra reagálva kijelentette, Vlagyimir Putyin orosz elnök nyitott a napirenden lévő problémák megvitatására. Leszögezte ugyanakkor: a Donyec-medencei helyzetet elsősorban maguknak az ukránoknak kell rendezniük.

Egyelőre nem tudhatjuk, milyen konkrét elképzelései vannak Volodimir Zelenszkijnek a nemzeti kisebbségek helyzetének rendezéséről. Biztató lehet mindazonáltal, hogy még március 22-én, tehát az első forduló előtt külföldi újságíróknak nyilatkozva kifejtette, nem kívánnak nyomást gyakorolni a nemzeti kisebbségekre, az orosz nyelvet beszélőkre. Emlékeztetett ezzel kapcsolatban az Alkotmány 10. cikkelyére, amely kimondja, hogy az ország államnyelve az ukrán, ugyanakkor a második bekezdés rögzíti, hogy Ukrajnában garantált az orosz és más nemzeti kisebbségek nyelvének szabad fejlődése, használata és védelme. Meg nem erősített hírek szerint a napokban tárgyalóasztalhoz ülhetnek Volodimir Zelenszkij és a kárpátaljai magyarság képviselői, hogy az együttműködés lehetőségéről egyeztessenek az elnökválasztás második fordulójában. Remélhető, hogy a megbeszélés után konkrétumokat is megtudunk arról, milyen tervei vannak a jelöltnek megválasztása esetére.

A kormányzók tehetnek mindenről?

Bizonyos jelek arra utalnak, hogy fogadkozásai ellenére Petro Porosenko mit sem változott a gyenge választási szereplés hatására.

A sajtó közölte, hogy az elnök felmentette hivatali teendőinek ellátása alól Makszim Sztepanov Odessza megyei kormányzót. A hír attól vált igazán érdekessé, hogy a kormányzó bejelentette, nem szándékozik megválni posztjától, sőt törvénytelennek nevezte az őt felmentő elnöki rendeletet. Mint rámutatott, a jogszabályok értelmében az államfő a megyei állami adminisztrációk vezetőit a miniszteri kabinet előterjesztése alapján nevezheti ki és bocsáthatja el. Az elnök stábjában kénytelenek voltak elismerni, hogy Sztepanovnak tulajdonképpen igaza van, bár mindjárt hozzátették, hogy a kormány rövidesen benyújtja a kormányzó menesztésére vonatkozó előterjesztését. A strana.ua emellett rámutat egy további apró turpisságra: a szóban forgó elnöki rendelet nem leváltotta a kormányzót, hanem „felmentette”. Felmenteni hivatali teendőik ellátása alól Ukrajnában az ellenük indított eljárás idejére szoktak tisztviselőket. Ezúttal viszont szó sem volt semmiféle eljárásról.

A Sztepanov-ügyre reagálva Anton Herascsenko parlamenti képviselő, a Belügyminisztérium Kollégiumának tagja kijelentette, Petro Porosenko meneszteni készül több megyei állami adminisztráció vezetőjét, mivel nem elégedett a szavazás eredményével az elnökválasztás első fordulójában.

„Az első forduló eredményeinek kihirdetése után az elnök csapata látta, hogy az eredmények a déli és a keleti megyékben egyszerűen borzasztóak az elnök számára. Némelyik megyében 6-7%-ot kapott. Információim szerint az elnöki adminisztráció felajánlotta egyes kormányzóknak, hogy önként nyújtsák be a lemondásukat, ha a megye területén az elnök kevés szavazatot kapott. Úgy vélem, helyesen cselekednek azok a kormányzók, akik most nem hajlandók lemondani” – jelentette ki a képviselő a politeka.net-nek adott interjújában.

Korábban azt írta az internetes média, hogy Odesszában járva Porosenko Sztepanovot is felszólította, önként mondjon le.

A parlament már sejti, ki lesz a győztes?

Miközben még javában zajlik az elnökválasztási kampány, a sajtó egy része máris arról cikkezik, mire számíthat Zelenszkij megválasztása esetén.

A legnagyobb problémának az tűnik, hogy az elnökjelöltnek egyelőre nincs csapata a parlamentben. Pontosabban nem áll mögötte olyan képviselőcsoport, amely segíthetne neki keresztülvinni az elképzeléseit addig is, míg ősszel sor kerül a parlamenti választásokra, amelyeken Zelenszkij pártja, A nép szolgája is indulni szándékozik. A szakértők szerint Zelenszkijnek két lehetősége van: vagy létrehozza a saját parlamenti többségét, vagy beletörődik, hogy az új összetételű parlament megválasztásáig nem lesz befolyása a törvényhozás munkájára, s Volodimir Hrojszman marad az ország miniszterelnöke.

Azonban mint tudjuk, Ukrajnában minden lehetséges, így az is, hogy valaki a semmiből parlamenti többséget alakítson. Jusson eszünkbe, hogy a legutóbbi Majdan után milyen gyorsasággal változott az addig Viktor Janukovics külföldre menekült elnökhöz hű parlamenti többség forradalmivá, méghozzá olyannyira, hogy gyakorlatilag első határozatukkal hatályon kívül helyezték a nemzeti kisebbségek számára kedvező Kivalov–Kolesznyicsenko-féle nyelvtörvényt.

Megfigyelők szerint a Radában máris tapasztalhatók arra utaló jelek, hogy a képviselők egy része kész az újabb pálfordulásra, ezúttal Volodimir Zelenszkij javára. A strana.ua összeállításában rámutat, a CVK még ki sem hirdette az első forduló végeredményét, amikor a Legfelső Tanácsban felbukkantak Zelenszkij hívei. Volt, aki „Ze!”-s matricát ragasztott telefonjára, mások zöld nyakkendőben jelentek meg az ülésteremben, megint mások elismerő szavakkal illették Zelenszkijt a közösségi oldalakon.

Lapzártánkkor érkezett a hír, hogy Volodimir Zelenszkij elnökjelöltet támogató „frakcióközi képviselői egyesülés” létrejöttét jelentette be Andrij Parubij házelnök az ukrán parlament keddi plenáris ülésén. A csoportnak hivatalosan még csak egyetlen tagja van, a csoport alapítója és egyben vezetője.

Az egyesülést Vitalij Kuprij független képviselő hozta létre, aki maga is indult az elnökválasztáson. A március 31-én megtartott első fordulóban 4508 szavazatot szerzett. A házelnök arra kérte Kuprijt: ha rajta kívül vannak még tagjai a képviselőcsoportnak, akkor a névsort adja le a parlamenti hivatalnak.

Kuprij az Ukrajinszka Pravda hírportálnak nyilatkozva azt állította, hogy több képviselő is jelezte csatlakozási szándékát a csoporthoz, de egyelőre nem kívánta felfedni sem a nevüket, sem azt, hányan vannak.

Az eddigi politikai erőviszonyok átalakulásának kétségtelenül megvan az az előnye, hogy Petro Porosenko immár nem számíthat a törvényhozás támogatására. Például aligha találna most már elegendő szavazatot az új, a nemzeti kisebbségek számára kedvezőtlen nyelvtörvény elfogadásához.

Ami pedig az elnökválasztás utáni időket illeti, a folyosói pletykák szerint máris megindultak a tárgyalások Zelenszkij koalíciójának létrehozásáról. A strana.ua szerint maga Ihor Kolomojszkij oligarcha tárgyal a frakciók képviselőivel. Elemzők szerint akárki is tárgyal Zelenszkij nevében, nem lesz nehéz dolga, mivel a jelenlegi parlamenti frakciók és képviselők jelentős részének nincs esélye arra, hogy önállóan ismét bejussanak a törvényhozásba, ezért mindenre hajlandóak lesznek, hogy újra a nyertes oldalon találják magukat.

Kérdés persze, hogy mit akar majd maga Zelenszkij: „átveszi” a jelenlegi levitézlett gárdát – legalábbis fél évre –, vagy mindent hagy a régiben, naponta elpanaszolja a sajtónak, hogy a parlament akadályozza őt a reformok végrehajtásában, minek következtében az őszi választások eredményeként az ő frakciója lehet a legnagyobb az új összetételű törvényhozásban.

(zzz)