Parlamenti választások: tájkép csata előtt

2019. június 4., 20:19 , 958. szám

Július 21-én előrehozott parlamenti választásokra kerül sor Ukrajnában. Ezekben a napokban sorra tartják közgyűléseiket a pártok és üléseznek az egyéb jelölőszervezetek, egymás után jegyzik be az egyéni választókerületekben indulni szándékozókat. Az alábbiakban vessünk egy pillantást a választások előtti politikai csatatérre.

Egyáltalán – lesznek választások?

Jellemző az ukrajnai állapotokra, hogy bár alig másfél hónap múlva szavaznunk kellene, egyelőre az sem teljesen bizonyos, hogy sor kerülhet-e a választásokra júliusban.

Amint a strana.ua rámutat, az Alkotmánybíróság a napokban vizsgálni kezdte azt a képviselői beadványt, amelyben a honatyák egy csoportja kéri, hogy a bírói testület nyilvánítsa alkotmányellenesnek a parlamentet feloszlató május 21-i elnöki rendeletet. Ha az Alkotmánybíróság úgy dönt, hogy sürgősséggel tárgyalja az ügyet, akkor akár egy hónapon belül is meghozhatja a határozatát. Amennyiben pedig a bírák alkotmányellenesnek mondják ki az elnöki rendeletet, akkor az előrehozott választások elmaradnak, s csak ez év októberének végén választjuk meg az új parlamentet.

A legtöbb elemző ugyan nem hisz abban, hogy az Alkotmánybíróság szembe merne helyezkedni az államfővel, illetve az előrehozott választásokat nagy többséggel támogató közvéleménnyel, ám az utóbbi hetek történéseinek fényében ezt kizárni sem lehet. Emlékezhetünk rá, a közelmúltban a kormánypártok (BPP, Népi Front) holdudvarához tartozóknak tekintett alkotmánybírák kisebbfajta puccsot hajtottak végre a testületben, leváltva annak elnökét, Szvjatoszlav Sevcsukot, aki még az elnökválasztás első fordulója előtt szembefordult Petro Porosenkó­val, az azóta hivatalát vesztett államfővel. Ezek után a legtöbb megfigyelő megjósolhatatlannak tartja, miként foglal állást a sokak szerint immár a Porosenkót támogató erők pártján álló testület az előre hozott választások kérdésében. Vannak, akik szerint az a tény, hogy az Alkotmánybíróság ilyen gyorsan napirendjére tűzte a beadványt, arra vallhat, a bíráknak nem volna ellenükre, ha mindkét érdekelt féllel – a választások támogatóival és ellenzőivel – alkudozhatnának egy kicsit a számukra kedvező döntés meghozataláról.

A „régi” rendszer szerint fogunk szavazni

Annyi bizonyos, hogy miután a Legfelső Tanács hivatalukhoz ragaszkodó képviselői nem szavazták meg Volodimir Zelenszkij elnöknek az egyéni választókerületek eltörlésére vonatkozó indítványát, bizonyossá vált, hogy a választásokra a „régi”, úgynevezett vegyes rendszer alapján kerül sor. Ezek szerint 225 képviselőt pártlisták alapján választhatnak meg a polgárok, 199-et pedig egyéni választókerületekben. Kárpátalja területét hat választókerületre osztotta a Központi Választási Bizottság (CVK), ami annyit tesz, hogy a megyéből hat egyéni képviselő juthat a törvényhozásba.

Sajnos a választókerületek kialakítása továbbra sem felel meg a törvényi előírásoknak, aminek elsősorban a magyarok látják kárát. Hiába követeli ugyanis rendszeresen a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), hiába indítványozta még 2015-ben az EBESZ, hogy a választókerületek kialakításánál vegyék figyelembe az etnikai elvet (azaz, hogy a nemzeti kisebbségek által egy tömbben lakott területek lehetőség szerint kerüljenek egy választókerületbe, illetve az adott kisebbség által lakott területeken kialakítandó választókerületeknek legalább az egyikében az adott kisebbség alkossa a többséget), ennek a törvényi előírásnak a CVK máig nem tett eleget. Ehelyett a kormányhoz közeli Ukrinform minap arról cikkezett, milyen állítólagos veszélyeket rejthet magában Ukrajna területi egységére nézve, hogy a kárpátaljai magyarság, s a törekvéseit támogató anyaország igyekszik elérni a közösség törvény biztosította jogait. Az indoklás jól ismert: az Ukrajna ellen folytatott hibrid háború körülményei között a „magyar” választókerület kialakítása könnyen a krími vagy a Donyec-medencei „forgatókönyvhöz” vezethet. A szerzőben fel sem merül, hogy egy országnak általában azért vannak törvényei, hogy azokat betartsák, ellenkező esetben nem is beszélhetünk országról, legfeljebb azonos területen élő individuumok gyülekezetéről.

Kik játszhatják a főszerepeket?

Lassan kirajzolódik az össz­kép, így érdemes szemügyre venni, mely politikai erők esélyesek arra, hogy meghatározó szerepet játsszanak a következő ukrán parlamentben!

Az első helyen minden közvéleménykutatásban az új elnök, Volodimir Zelenszkij pártja, a Nép Szolgája (Слуга народy) áll 39–41% körüli eredménnyel. A szakértők szerint ennél jelentősebb támogatottságot semmilyen kampánnyal nem érhet már el a párt, így Zelenszkijék abban érdekeltek, hogy még azelőtt sor kerüljön a választásokra, hogy népszerűségük kopni kezd. Annál is inkább, mivel az elmúlt napok megmutatták, nem is olyan egyszerű kormányozni az országot. Az elnöknek naponta kell reagálnia a közvetlen munkatársait, a kelet-ukrajnai béke megteremtését, a nyelvtörvény jövőjét, az ország gazdaságának helyzetét érintő kényelmetlen kérdésekre, amelyekre nehéz olyan válaszokat adni, amelyek mindenkit kielégítenének.

A második helyen jelenleg a Jurij Bojko és Viktor Medvedcsuk nevével fémjelzett Ellenzéki Platform – Az Életért párt (Опозиційний блок – За життя) áll, amelynek támogatottságát a különböző felmérések 10-12%-ra teszik. Ráadásul folynak a tárgyalások az párt esetleges egyesüléséről az Ellenzéki Blokkal (Опозиційний блок). Az összeolvadás tulajdonképpen azt jelentené, hogy az orosz ajkú lakosság pártjai egyetlen erőként szállhatnának harcba a képviselői mandátumokért. Tekintve, hogy Zelenszkij a kelet-ukrajnai háború lezárását, a nyelvtörvény felülvizsgálatát érintő kérdésekben mutatott bizonytalanságával orosz ajkú híveinek egy tekintélyes részét elveszítheti, egyes szakértők szerint az Ellenzéki Platform – Az Életért akár a jelenleginél 10-15%-kal jelentősebb támogatottságra is szert tehet a július 21-i szavazás eredményeként, amivel a következő törvényhozás egyik meghatározó pátjává válhat. Ebben az esetben viszont akár a kormányalakításra is lehetőségük nyílhat Bojkóéknak.

Az Ellenzéki Platform – Az Életért párt potenciális szövetségeseként mindenekelőtt a „polgármesterek pártja”-ként is emlegetett Bízz az Ügyekben (Довіряй справам) pártot emlegetik. E politikai projekt sorsa azonban egyelőre bizonytalan. Egyes források szerint egyik fő támogatójuk ugyanaz az Ihor Kolomojszkij oligarcha, akit Volodimir Zelenszkij fő támogatójaként is emlegetnek. Kolomojszkij céja az lehet, hogy a parlamentbe jutva a Bízz az Ügyekben a Zelenszkij-féle Nép Szolgája koalíciós partnerévé válhasson. A felmérések szerint azonban egyelőre igen kétséges, hogy az első kongresszusát vasárnap tartó „polgármesterpárt” elérje a parlamentbe jutáshoz szükséges 5%-os küszöböt. Viszont azt a 3-4%-nyi szavazatot, amit a közvéleménykutatók most jósolnak nekik, elsősorban az Ellenzéki Platform – Az Életért párttól vehetik el. Mivel pedig az ukrán nagyvárosok polgármesterei számára gyakorlatilag létkérdés, hogy pártjuk a Radába jusson, nem csoda, ha a pletykák szerint máris tárgyalásba kezdtek az együttműködésről Jurij Bojkóval.

A leköszönt elnök, Petro Porosenko pártjának, a BPP-ből Európai Szolidaritássá (Европейска солідарність) átkeresztelt politikai formációnak a támogatottságát 9–10,5%-ra mérik a közvéleménykutatók, ami jelen helyzet szerint még a legerősebb ellenzéki párt státuszának eléréséhez sem elegendő. Úgy tudni, Porosenko nem dédelget olyan terveket, hogy pártja, s ő maga valamiképpen részei legyenek a következő kormánykoalíciónak, a legvalószínűbb, hogy a kispártok egyikeként igyekeznek majd átvészelni a következő öt évet. Hasonló sors vár a Julija Timosenko-féle Hazára (Батьківщина) is, amely legfeljebb a voksok 7–9,5%-ára számíthat – hacsak nem csatlakoznak a majdani kormánykoalícióhoz.

A többi párt egyelőre abban sem lehet bizonyos, hogy bejut a parlamentbe. Ihor Szmesko volt SZBU-főnök Erő és Tisztelet (Сила і Честь) pártja a voksok legfeljebb 5–5,7%-ára számíthat, ami a felmérések általában 2% körüli statisztikai hibahatára miatt nem jelent életbiztosítást a számukra. Hasonlóan bizonytalan a helyzete, s az 5%-os parlamentbe jutási küszöb alatti eredményre számíthat Anatolij Hricenko Polgári Álláspont (Громадянська позиція) pártja, illetve a rocksztár Szvjatoszlav Vakarcsuk vezette Hang (Голос), az Oleh Ljasko nevét viselő Radikális Párt, a már említett Ellenzéki Blokk, valamint az Önsegély (Самопоміч) és a Szabadság (Свобода). A többi párt támogatottsága nem éri el az 1%-ot.

(zzz)

Kárpátalja lassan eszmél

Kárpátalján a jelek szerint csak az utolsó pillanatban dől el, hogy a régió meghatározó politikai erői közül kik és miként, azaz milyen szövetségben vágnak neki a választásoknak.

Ami a kárpátaljai magyarságot illeti, a KMKSZ részéről közölték, az elmúlt napokban több országos párttal is egyeztettek az együttműködés lehetőségéről, ám eddig egyetlen politikai erő sem ajánlott támogatásuk fejében kielégítő garanciákat a magyar közösség jogainak biztosítását illetően. Ugyanakkor a magyar érdekvédelmi szervezetnél nem hagytak kétséget afelől, hogy készen állnak a megmérettetésre, s mindenképpen elindítják a saját jelöltjüket a 73. számú egyéni választókerületben (Beregszász, Nagyszőlősi járás, a Beregszászi és Ilosvai járások egy része), ahol a legmagasabb a magyarság részaránya a lakosságon belül. Az indulásról, illetve a jelölt személyéről várhatóan június 8-i választmányi ülésén dönt majd a Szövetség.

Éppen ezért különös figyelmet érdemel, hogy a Kárpáti Közvéleménykutatási Központnak a 73. számú választókerületben május 30–31-én végzett, a Karpatszkij Objektív által ismertetett felmérése értelmében a pártok között a Nép Szolgája vezet 48%-kal, mögöttük a Hang pártnak 6%-os, a Hazának 5,8%-os támogatottsága van. Ugyancsak 5,8-os a munkácsi központú JeC (Єдиний Центр, Egységes Centrum) támogatottsága, míg az Erő és Tiszteletnek 4%-ot mértek. A többi párt támogatottsága a választókerületben alatta marad a 3%-nak, a BPP-é pedig az 1%-ot sem éri el.

Ami a várhatóan egyéni választókerületben indulókat illeti, közöttük Brenzovics László parlamenti képviselő, a KMKSZ elnöke vezet 39,9%-kal. A második helyen Ivan Baloga, a JeC párt jelöltje áll 16,4%-kal, majd Vlagyiszlav Poljak (Újjászületés – Відродження, 15,2%), Barta József (a Kárpátaljai Megyei Tanács és a KMKSZ alelnöke, 10,2%) következik.

Egyébként a megkérdezettek a választókerület főbb problémáiként az utak állapotát (87%), az alacsony nyugdíjakat (54%), a munkalehetőségek hiányát (38%), az erdők kivágását (36%), a magas közüzemi díjakat (21%), a „nyelvi problémát” (16,6%), a rossz egészségügyi ellátást (16%) nevezték meg.

(ntk)