Egyelőre gátolják a törvények az egyetemek közötti egészséges átjárhatóságot

Felsőoktatási mobilitás Európában és nálunk

A kárpátaljai és a felvidéki magyar felsőoktatás helyzetéről, valamint a tanár- és diákmobilitásról szólt az utolsó panelbeszélgetés Felsőszinevéren, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és a Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány által szervezett XXVII. Kárpátaljai Nyári Szabadegyetemen július 6-án, szombaton.

Juhász György, a felvidéki Komáromban működő Selye János Egyetem rektora arról tájékoztatta a hallgatóságot, hogy intézményük a Felvidék egyetlen teljes szervezettségű, magyar nyelven oktató felsőoktatási intézménye. Rajta kívül magyar nyelven oktatnak még a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karán, a Comenius Egyetem Magyar Tanszékén és az Eperjesi Egyetem Magyar Nyelv és Kultúra Intézetében. Az idén 15 éves Selye János Egyetem három karral működik, a Gazdaságtudományi Karon 800, a Tanárképző Karon 900 diák tanul, míg jóval kisebb a Református Teológiai Karuk, ahol református lelkészeket képeznek. Az egyetemet a szlovák állam tartja fenn, csak kiegészítő jelleggel kapnak finanszírozást Magyarországról. A felvidéki magyar egyetemnek jelenleg négy akkreditált doktori képzése van, gazdaságtudományból, magyar nyelv és irodalomból, teológiából, történelem módszertanból. Az ötödik doktori képzés akkreditációja jelenleg zajlik.

Spenik Sándor, az Ungvári Nemzeti Egyetem Ukrán–Magyar Oktatási-Tudományos Intézetének igazgatója arról számolt be, hogy a 2008-ban még magyar karként létrehozott intézményük számára ma a legnagyobb kihívást az elvándorlás jelenti. Példaként elmondta, hogy míg 2013-ban matematika szakukra még 17 diák jelentkezett, addig 2014 után évente három. Az oktatási és a nyelvtörvény értelmében megszűnhetne a magyar nyelvű oktatás Kárpátalján, ami feleslegessé tenné a magyar nyelvű tanárképzést is ezen a vidéken. Egyelőre persze ez még nem biztos, de a tartós bizonytalanság is tönkreteszi a magyar felsőoktatást ebben az országban – magyarázta el a helyzetet Spenik Sándor, a 70 százalékban magyar nyelven, 30 százalékban ukránul oktató intézet igazgatója. Meglepő adatot mondott arról, hogy az ungvári egyetem magyar mesterképzéseit befejező hallgatók közel 90%-a Magyarországra megy dolgozni, pedig mindenki számára tudnak állást biztosítani Kárpátalja magyar iskoláiban.

Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora előadásában arról számolt be, hogy a központosított és a magyar anyanyelvű diákokat hátrányos helyzetbe hozó rendszer miatt, az ukrán központi érettségi miatt sok hallgató nem tud bekerülni a magyar állam által fenntartott, magyar nyelven oktató Rákóczi-főiskolára, eredményeik alapján megelőzik őket az ukrán anyanyelvű diákok. Ugyanakkor sokkal könnyebb bekerülni egy magyarországi vagy egy szlovákiai egyetemre, ami miatt egyre többen tanulnak fiataljaink közül a határainkon túl. Példaként említette a rektor asszony, hogy az Eperjesi Egyetemen és a Kassai Egyetemen összesen ezer ukrán állampolgár tanul. Ezek olyan ukrán diákok javarészt, akik nem az ungvári egyetemet választják, hisz számukra nem okoz gondot a szlovák nyelv elsajátítása. A folyamat azt mutatja, hogy az ukrán állam lassan kivonul a felsőoktatás mögül. Az értelmiség kivándorlása egyébként is zajlik, és mindaddig folytatódni is fog, amíg nem alakulnak úgy nálunk a megélhetési viszonyok, hogy ne térjenek el nagyban a külföldiektől – hangsúlyozta Orosz Ildikó, rámutatva, hogy ugyanakkor a demográfiai hullámvölgy ellenére nem csökken a magyar iskolába beíratott gyerekek száma. Mint kiderült, az elvándorlás gondokat okoz tőlünk nyugatabbra is, hisz Juhász György szerint több mint húszezer szlovákiai diák tanul csehországi egyetemeken.

A panelbeszélgetés során kiderült, hogy a rossz és túlközpontosított ukrán szabályozás miatt nem működik megfelelően a tanárok és diákok határokon átnyúló, egyetemek közötti átjárhatóságának rendszere. A felvidéki egyetemen például jelenleg negyven magyarországi vendégoktató dolgozik, de ott is nehezedhet a helyzet, hisz változik az akkreditációs rendszer.

Az Ungvári Nemzeti Egyetem és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola is csatlakozott a legtöbb egyetemek közötti, nemzetközi mobilizációs rendszerhez. Mind Spenik Sándor, mind Orosz Ildikó arról számolt be, hogy egyre több diák hallgat egy-egy félévet vagy tanul néhány hónapot külföldi egyetemeken. Ugyanakkor Ukrajnában a tantervek nagyon merevek, nem tudják a külföldön tanult félévet, az ott szerzett krediteket beszámítani, itthon újra vizsgázni kell az adott tárgyból. Ennek ellenére egyre több diák él a lehetőséggel. Viszont hozzánk nagyon kevés hallgató jön európai egyetemekről. Még rosszabb a helyzet a vendégtanárok esetében, akiknek ideiglenes tartózkodási engedélyt kell kapniuk és a tudományos fokozatukat honosítaniuk kell a rettenetesen bürokratikus ukrán rendszerben. A kárpátaljai magyar felsőoktatási képzési helyeink nem teszik ki vendégoktatóikat az előírt procedúrának, ezért a külföldi professzorok a legtöbb esetben hivatalosan tudományos rang nélkül dolgoznak nálunk.

Addig, amíg az ukrán törvények gátolják a hallgatók és a tanárok lehetőségeit, addig ebben az országban nem beszélhetünk egészséges mobilitásról – magyarázta el Orosz Ildikó rektor asszony a Kárpát-medence több országából és az Amerikai Egyesült Államokból érkezett hallgatóságnak.

Badó Zsolt