Részesedhet a lány elvált apja örökségéből?

2019. július 7., 22:58 , 962. szám

„Volt férjem végrendeletében mindent a második feleségére hagyott, miközben a házasságunkból született lányunkról teljesen megfeledkezett. Ugye megilleti a lányunkat az örökség egy része? Érdemes bírósághoz fordulni?”

– A Polgári törvénykönyv (Ptk.) 1223. cikkelye értelmében a hagyatékozó végrendeletében megnevezett személyek jogosultak örökölni. Eközben akár olyan személyeket is kizárhat az örökségből a végrendelkező, akik egyébként, azaz törvény szerinti öröklés esetén – vagyis, ha nem készül végrendelet – igényt tarthatnának a hagyatékra, vagy annak egy részére. Ebből következik, hogy amennyiben az örökhagyó a végrendelkezés pillanatában cselekvőképessége birtokában van, s a végrendelet megfelel az ilyen dokumentumokkal szemben támasztott formai-jogi követelményeknek, néhány kivételes esettől eltekintve a bíróság sem akadályozhatja meg, hogy teljesüljön a végakarat.

A Ptk. 1241. cikkelye annyiban korlátozza a végrendelkezési jogot, hogy garantálja a hagyaték egy meghatározott, köteles résznek nevezett hányadát az arra jogosultak számára. Köteles részre a hagyatékból kizárólag az örökösök első köréhez tartozó személyek jogosultak, de ők is csak akkor, ha kiskorúak, vagy az örökhagyó 18 éven felüli munkaképtelen gyermekei (beleértve az örökbefogadottakat is), munkaképtelen özvegye, munkaképtelen szülei (örökbefogadói), esetleg az örökhagyó életében fogant, de a hagyaték megnyílása után született gyermeke(i).

Tehát amennyiben az önök leánya nem töltötte be 18. életévét, vagy 18 évesnél idősebb, de munkaképtelen személy, köteles részre tarthat igényt édesapja hagyatékából. A köteles rész a fele annak a hagyatékrésznek, amely akkor illette volna meg az örököst, ha a törvény szerinti öröklés esete áll fenn. Ha az apa végrendelete nem rendelkezik a köteles részről, önöknek jogukban áll a bírósághoz fordulni ez ügyben.

hk