Kárfelmérés után – állami újjáépítési segítségre várva…

Árvizet és belvizet hoztak a májusi esők

Május elején egy mediterrán ciklon alakult ki Olaszország fölött, mely nagy magasságban hideg légtömegeket szállított a Kárpát-medence fölé, és meleg légtömegeket a Kelet-Európai síkságra, valamint Skandináviába. A Kárpát-medence fölé érkező hideg levegő alatt viszonylag meleg, párás légtömeg helyezkedett el, s ez a helyzet kedvezett a zivatarképződésnek. Majd északnyugat felől hideg légörvény érte el Közép-Európát, melynek utánpótlása azonban elmaradt, Skandinávia fölé ismét meleg levegő érkezett, míg Közép-Európa fölött létrejött egy ún. hidegcsepp, így egy szigetszerűen elhelyezkedő hideg légtömeg vonta uralma alá  a régiót. A hidegcsepp pedig kedvezett a ciklonaktivitásnak, és megnövelte a csapadékmennyiséget. Vidékünkre is ezért zúdult annyi hideg eső, melyek végül árvízhez és belvízhez vezettek.

– Az áradás kilencvennégy településen okozott károkat a Nagybereznai, a Nagyszőlősi, a Volóci, az Ilosvai, az Ökörmezői, a Munkácsi, a Perecsenyi, a Técsői, a Huszti és az Ungvári járás területén – tájékoztat Viktor Burisin, a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatási Hivatal polgári védelmi főosztályának a vezetője. – Kilépett medréből az Ung, a Latorca, a Borzsa, a Tisza, valamint más kisebb folyók, patakok. Károk keletkeztek parterősítő védművekben, illetve gátakban, töltések szakadtak át. Hidak, utak rongálódtak meg. Lakó- és középületek nem dőltek össze, de károk estek bennük. Összesen 287objektumot ért vízkár, a legtöbb az Ilosvai járásban esett, mellette pedig az Ökörmezői, a Técsői és a Nagyszőlősi járást viselte meg legjobban az áradás. Az árvíz és a belvíz okozta kár összege 352 millió hrivnyát tesz ki. A megyei költségvetésből hárommillió hrivnyát tudtak kiutalni a helyreállítási munkálatokra, melyek már három hete meg is kezdődtek a Volóci, az Ungvári és a Técsői járásban. Hidak, parterősítő védművek, a Técsői járásban pedig közutak helyreállítása is beindult, de még egyetlen munka sem ért véget, mert kevés a pénzünk. Csak állami támogatással tudjuk elvégezni a helyreállítási munkálatokat Kárpátalja-szerte, az újjáépítés során pedig a töltések és a parterősítő védművek helyreállítása fog a legtöbbe kerülni. A Rendkívüli Helyzetekkel Foglalkozó Állami Szolgálatnak már május 31-én, Ukrajna miniszterelnökének május 27-én elküldtük az árvízkárokról készült jelentésünket, s ugyancsak továbbítottuk azt a Gazdasági Minisztériumba is…

Mint már szó esett róla, az Ilosvai járást érintette a legsúlyosabban az áradás és a belvíz. A járási állami közigazgatási hivatalban kapott információk szerint tizenhat településen okozott vízkárokat a felduzzadt Borzsán, illetve a kisebb folyókon, sőt patakokon végigvonult árhullám, valamint a belvíz. Liszicsovo községben megrongálódott hat híd, köztük egy gyalogjáró híd. Rakovecen egy hidat, Kovácsréten két hidat, Iloncán pedig három gyalogjáró hidat mosott el a rohanó víztömeg. Dolhán egy 70 méter hosszú szakaszon megrongálta, Liszicsovón, Rakovecen és Szuhabarankán pedig összesen 590 méteren le is rombolta az áradat a parterősítő védművet. Hat községben összesen 8690 méteren megrongálta, míg két településen együttvéve 4200 méteren teljesen elmosta az ár az útburkolatot. Két iskola, valamint egyéb közintézmények tetejét megrongálta az esőzés, egy iskolaudvar víz alá került, egy másik oktatási intézmény homlokzatán pedig repedés keletkezett. Zariccsa határában összesen húsz kilométer hosszúságban feltöltődtek a vízelvezető csatornák, s ugyanezen a településen tíz lakóházat is elárasztott a víz, de egyikük sem dőlt romba. Hét településen 279 gazdasági udvart, négy község közigazgatási területén pedig 1410 hektárnyi mezőgazdasági termőterületet öntött el az ár, illetve a belvíz. Az infrastruktúra területén 57 834 000 hrivnya kár esett, a mezőgazdasági termelők, ezen belül a kistermelők is 48 294 000 hrivnya kárt szenvedtek el, a járás teljes árvíz- és belvízkárának az összege pedig 105 639 000 hrivnyára rúg. Tehát a természeti csapás által okozott károk csaknem egyharmadát az Ilosvai járás szenvedte el…

De térjünk is vissza a megyei szinthez.

– Az intézményektől, illetve a miniszterelnöktől már érkeztek válaszok a jelentéseikre? – kérdem Viktor Burisintól.

– Még semmi választ sem kaptunk (a riport június 21-én készült – L. M.). S megjegyezném, a 2017-es árvíz után is egy hónap alatt elkészítettük az árvízkárokról szóló jelentésünket, s elküldtük azt ugyanazokhoz az intézményekhez, mint most, valamint a miniszterelnöknek, ám csak egy év múlva kaptuk meg a pénzt a helyreállítási munkálatok elvégzésére – kapom a választ…

Pedig a 2017. decemberi árvíz is súlyos természeti csapás volt, amikor egy több napig tartó esőzés, majd havazás és olvadás következtében három árhullám indult el a kárpátaljai folyók felső szakaszain, és jelentős károk estek az Ungvári, a Perecsenyi, a Nagybereznai, a Munkácsi, a Beregszászi, az Ilosvai, a Nagyszőlősi, a Huszti, a Volóci, a Técsői és Rahói járásokban. A Técsői mellett akkor is az Ilosvai járás szenvedte el a legnagyobb árvízkárt. És nagyon jó lenne, ha az idei áradást és belvizet követően nem kellene ismét egy évet várni, mire Kijevből megérkeznek a helyreállítási munkálatok elvégzéséhez szükséges összegek…

Lajos Mihály