Az ukrán nyelvpolitika negatívan érinti az ország kisebbségeit

2019. augusztus 7., 17:10 , 967. szám

Mint ismeretes, Lamberto Zannier, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi főbiztosa az Izvesztyija című orosz napilapnak a napokban adott interjújában kijelentette, hogy az ukrán nyelvpolitika sérti a kisebbségi jogokat, emellett beemeli a diszkrimináció elemeit. Zannier szerint a jogszabály egy szóval sem tér ki a kisebbségi nyelvek védelmére és az államnyelv használatával kapcsolatos minden kérdést meglehetősen keményen, büntetéssel oldana meg, nem pedig ösztönzőleg, ahogyan azt az EBESZ ajánlja.

Porosenko búcsúajándéka – így nevezték Ukrajnában azt az április végén elfogadott, Az ukrán mint államnyelv funkcionálásának biztosításáról című nyelvtörvényt, amely jogszabályi szintre emelte a totális ukránosítást a 45 milliós országban. A törvény elfogadása után viszont Volodimir Zelenszkij újonnan megválasztott elnök szinte azonnal bejelentette, hogy hamarosan felül fogja vizsgálni a törvényt, hogy az valóban megfelel-e minden állampolgár érdekének. Hozzátette: szerinte nem korbáccsal kell megszerettetni egy nyelvet az emberekkel.

„Jogász végzettségem van, és a jogászok számára nyilvánvaló, hogy az ország legfontosabb törvénykönyve az alkotmány. Az ukrán alaptörvény tizedik paragrafusa pedig úgy fogalmaz, hogy az államnyelv az ukrán, de kimondja azt is, hogy az országnak és az ukrán vezetésnek kötelező biztosítania az orosz, valamint a kisebbségi nyelvek szabad használatát és fejlődését. Nem szabad elnyomni az ő nyelveiket, nem szabad elnyomni az orosz nyelvet sem” – nyilatkozta akkor Zelenszkij.

Lamberto Zannier, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa az interjúban leszögezte, hogy a jogszabály egy szóval sem tér ki a kisebbségi nyelvek védelmére, és ahelyett, hogy ösztönözné az államnyelv használatát, meglehetősen keményen büntet. Emellett a törvényt úgy fogadták el, hogy egyáltalán nem konzultáltak róla a kisebbségek képviselőivel. A főbiztos célszerűnek tartaná egy rendszeres együttműködési mechanizmus kialakítását, hiszen ezáltal figyelembe tudnák venni a kisebbségek jogait.

Lamberto Zannier legutóbb egy éve tett látogatást Ungváron, ahol a kárpátaljai magyarság helyzetéről tájékozódott. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) vezetőivel való találkozón akkor szó volt arról is, hogy megszaporodtak a magyarok elleni provokációk. Az ukrán országos médiában például folyamatosan megjelentek magyarellenes cikkek és összeállítások, a KMKSZ székházát pedig ismeretlen elkövetők megpróbálták felgyújtani.

„Lehetséges, sőt valószínű, hogy vannak megrendelők, […] akiknek a szándéka egyértelműen az, hogy ezen a vidéken, ahol még mindig, minden próbálkozás ellenére is stabilitás van, béke és békesség honol, a nemzetiségek között pedig barátság van és együttműködés, itt próbáljanak torzsalkodást szítani, és destabilizálni a helyzetet” – mondta 2018. február elején Barta József, a KMKSZ és a Kárpátaljai Megyei Tanács alelnöke.

A biztos kárpátaljai látogatása után három héttel a KMKSZ székházát felrobbantották. Bár a tetteseket elfogták a hatóságok, ügyükben azóta sem született ítélet.

A kárpátaljai magyarság képviselői ezen akciók után is felemelték hangjukat a diszkriminatív oktatási, valamint nyelvtörvény ellen. De felemelte szavát Kárpátalja volt ukrán kormányzója, Hennagyij Moszkal is: „Ukrajna függetlenségének huszonöt éve alatt a saját kormánytagjait, hivatalnokait és képviselőit sem tudta rávenni arra, hogy az államnyelven beszéljenek. Most pedig a népre akarják rákényszeríteni. A tervezet benyújtóinak fele maga sem tud ukránul. Szerintem ez provokáció, amire semmi szükség nincs” – mondta.

Az ukrán mint államnyelv funkcionálásának biztosításáról szóló törvény erősen szűkíti a kisebbségek nyelvhasználati jogait, ugyanis a magánbeszélgetéseket és a vallási szertartásokat kivéve gyakorlatilag minden téren kötelezővé teszi az ukrán nyelv használatát, az államnyelv, illetve a szabályok megsértéséért pedig jogi felelősségre vonást helyez kilátásba.

KDM/CsA