Államalapító Szent István ünnepe Aknaszlatinán

Aknaszlatinán augusztus 20-án méltatták Szent István királyunk több mint 1000 évvel ezelőtti sorsfordító jelentőségű államalapításának évfordulóját.

A rendezvény ünnepi szentmisével vette a kezdetét a római katolikus Szent István-templomban. A mise végén Snep Román aknaszlatinai plébános hálát adott az alkalomért, illetve köszönetet mondott a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségnek (KMKSZ), mert a szervezet segítségével sikerült felállítani és restaurálni a templomkertben elhelyezett kopjafákat. Ezt követően pedig az Aknaszlatinai Magyar Bányász Fúvószenekar játszotta el az emblematikus bányászhimnuszt.

A templomkertben lévő Szent István-szobor koszorúzása a magyar himnusz eléneklésével kezdődött a bányászzenekar kíséretében. Ezt követően Szilágyi Mátyás beregszászi magyar főkonzul, dr. Kórós Attila ungvári magyar konzul, dr. Brenzovics László, a KMKSZ elnöke, Sari József, a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének elnöke, Gál István, a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány ügyvezető igazgatója, Ljubov Huban, az Aknaszlatinai Községi Tanács titkára, illetve Szedlák Gyula, a KMKSZ Aknaszlatinai Alapszervezetének elnöke helyezte el koszorúját, leróva kegyeletét az államalapító király emlékművénél.

Szilágyi Mátyás ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy augusztus 20. nemcsak a magyar államiság ünnepe, hanem egyben a kereszténység végérvényes felvételének és megszilárdításának az ünnepe is mindenhol a világon, ahol magyarok élnek. A magyarok ezer éve tudják, hogy mi a dolguk és mi a küldetésük. Ez a küldetés európai és Kárpát-medencei küldetés. Nemzeti hivatásunk középpontjában a Szent István királyunk által meghozott létfontosságú döntések következetes tudatosítása, megtartása és végrehajtása. Ezek a döntések alapozták meg a magyarság megmaradását, államiságának megszilárdítását és további sikeres fejlődését – mondta el a főkonzul úr. Magyarország fő védőszentjének, Szent Istvánnak az ünnepén a magyarság keresztény hagyományait ünnepeljük. A kereszténység egységes, univerzális, nemzetmegtartó erejét –, az Istenben való hit megtartó erejét – tette hozzá. „Anyaszentegyházunk ma is szilárd bástyája a magyarság hitének, megtartásának, erkölcsének.” Tovább folytatva elmondta, hogy Szent István koronájának történelmi emlékezete egységes üzenetet hordoz a magyarság és annak különböző közösségei, különböző vallási felekezetei számára is. Fontos üzenet a mának – folytatta – „Csak akkor tudja a magyarság magát megőrizni, akkor tud megmaradni, ha összefog, ha félrerakja a viszálykodás mindenféle formáját, csak akkor tudja a magyar iskolákat, a magyar nyelvet megtartani, ha egységesen lép fel szervezeteiben, egyházaiban.” Magyarország Szent István hagyományainak a szellemében, alkotmányos felelősséggel tekint a határain kívül, de 1100 éves szülőföldjén élő magyar közösségeire. A Szent István-i eszme szellemiségét híven követve számunkra minden magyar fontos, identitásának, magyarságának, valós jog- és esélyegyenlőségének a fenntartása ugyanúgy fontos, mint az anyaországban élő minden polgár esetében – fogalmazott Szilágyi Mátyás. Ígérjük azt, hogy Magyarország változatlanul mindent meg fog tenni a Kárpát-medencében, így a Kárpátalján élő magyar nemzeti közösség megmaradása, szerzett joginak megőrzése, szülőföldön való boldogulása érdekében – hangsúlyozta a főkonzul.

Dr. Brenzovics László nagyon szimbolikusnak nevezte azt, hogy 1019 évvel az államalapítás után Aknaszlatinán is összegyűlnek az emberek, hogy megemlékezzenek Szent Istvánról és a magyar állam létrejöttéről. Szent István létrehozta a keresztény magyar államot azáltal, hogy koronát kapott a pápától, így a német-római császár is elismerte az ő hatalmát, Gizellával kötött házassága által pedig biztosította az akkori nagyhatalmakkal kötött szövetségek támogatását – emlékeztetett az elnök úr. Annak ellenére, hogy ezáltal integrálódott a magyarság az európai közösségbe, Szent István igyekezett megtartani a magyarságát, a magyar nép kultúráját. Ezenfelül bevezette az írásbeliséget, a pénzrendszert, a hadsereget, és az ország államszervezésének az alapjait is megalkotta. Szent István eszméi maradandónak bizonyultak – minden nehéz időszakában a magyarságnak vissza lehetett nyúlni ehhez az eszmeiséghez –, hiszen azok szilárd alapokra épültek – tette hozzá. „Most mi élünk itt a Kárpát-medencében, mi vagyunk az utódai azoknak a gondolatiságoknak, amelyeket Szent István alapozott meg, és nekünk kell fenntartani itt a nemzetet, és azt gondolom, hogy az elmúlt időszakban már ehhez megkaptuk a magyar államnak a támogatását is.” Mi most is itt vagyunk, itt is leszünk – ennek egyik alapja az összefogás, és az, hogy továbbra is tartsuk meg azt a szellemi örökséget, amelyet Szent István bízott ránk – fogalmazott a politikus.

Ezt követően Schreiner Sándor, a Kárpátaljai Akadémikus Állami Népi Együttes klarinét- és tárogatóművésze lépett fel a színpadon. Majd Selever Dorina, az Ungvári Zádor Dezső Művészeti Koledzs 4. évfolyamos hallgatója játszott a jelenlévőknek hegedűn. A kulturális programot a bányász fúvószenekar zárta.

A rendezvényre kilátogatók a hivatalos programokat követően szeretetvendégségen vehettek részt, ahol különböző finomságokból és bográcsgulyásból falatozhattak kedvükre.

D. P.