Borászat és borturizmus

2019. szeptember 18., 15:08 , 973. szám

Borászat és borturizmus Magyarországon: a bor és a turizmus nyerő párosítása címmel szervezett szakmai konferenciát Beregszászban Magyarország Beregszászi Konzulátusa és a városban működő Shalom Alapítvány. A magyarországi és a kárpátaljai helyzetet kiválóan bemutató, a fejlődési lehetőségeket vizsgáló szakmai előadásokat követően minőségi magyarországi borokat és a Chizay borászat kitűnő borait is megkóstolhatták a konferencia résztvevői, közöttük a Beregszászi járás és a város vezetői, turizmussal foglalkozó vállalkozók és helyi borászok.

Trianon előtt két kiváló és méltán ismert borokat termő borvidék is volt a mai Kárpátalja területén. Ezek az akkori megnevezés szerint az ung–felső-beregi borvidék, valamint az alsó-bereg–ugocsai borvidék. Az utóbbihoz sorolt Beregszász környéki szőlőhegyeken 1885-ben a legfontosabb szőlők között a furmintot, a fehér és a fekete járdoványt, a rózsát, valamint a fehértermőt tartották számon. A beregszászi, a muzsalyi és a benei borok tüzessége érlelés után keserűmandula-zamattal párosult. A kőbe vájt pincékben szamorodnit és jeles aszúborokat is érleltek, amelyek a hegyaljai nedűkhöz hasonlítottak. Ez azért sem a véletlen műve, mivel Beregszász is, Nagyszőlős is épp Tokajjal azonos szélességi körön fekszik, és nagyon hasonló kőzeten, a tokajihoz hasonló kémiai összetételű talajok alakultak ki a termőhelyeken. Az idő múlásával a nemes szőlőfajták és a borászati ismeretek is eltűntek a beregi és ugocsai tájról, na meg velük együtt a minőségi borok is. A szovjet időkben Amerikából behozott, kevés törődést igénylő, direkttermő szőlőkből óriási mennyiségben termelték a szeszelt borokat, amelyek megfeleltek a szovjet piac igényeinek. Viszont ezzel felszámolták a minőségi borkészítést a vidéken. Ugyanakkor a klimatikus és talajadottságok ma is adottak. A régi borkultúrát 28 évvel Ukrajna függetlenné válása után igyekeznek feléleszteni a nemes szőlőket telepítő borosgazdák, illetve újabban a nagy beregszászi borgazdaságok is. Ezzel kapcsolatos fontos siker, hogy a Chizay borászat két nemzetközi borversenyről is aranyéremmel térhetett haza. Mindenesetre az orosz piac bezárultával nehéz a gyengébb minőségű, olcsó borokat értékesíteni, sokak szerint a minőségi borkészítés és az ehhez kapcsolódó borturizmus jelentheti a jövőt, amihez a magyarországi tapasztalatok megismerése fontos segítséget jelenthet. Ezért fontos az egykori beregardói Hrimuth-kastélynak a Chizay Borgazdaság által felújított borospincéjében megtartott konferencia.

A konferenciát Szilágyi Mátyás beregszászi magyar főkonzul nyitotta meg, aki elmondta: a rendezvénnyel az a céljuk, hogy bemutassák a borturisztikában meglévő jó magyar tapasztalatokat, amelyeket  Kárpátalja történelmi borvidékein is meg lehetne honosítani és alkalmazni is, ezzel segítve a helyi borászokat és a turizmussal foglalkozókat.

Babják Zoltán, Beregszász polgármestere elmondta, hogy a városban jelenleg a borturizmus még gyermekcipőben jár, ugyanakkor sokan és sokféle területen igyekeznek tenni a fejlődés érdekében, szakmai szervezetek, borlovagrend és a Rákóczi-főiskola szakképző intézetének turisztikai képzése keretében, valamint a borfogyasztást népszerűsítő nemzetközi borfesztiválokkal. Mindezeken túl az elmúlt évek legnagyobb lehetőségének a magyar kormány gazdaságfejlesztési és mezőgazdasági támogatásait nevezte, hisz az így elnyerhető pályázatoknak köszönhetően borászok tucatjai fektethetnek be korszerű technológiákba.

Rohály Gyula, a Kárpátaljai Kereskedelmi és Iparkamara kereskedelmi vezetője elmondta: „Bár Kárpátalja jelentős hagyományokkal büszkélkedhet a borkultúra terén, ennek ellenére gyakorlatilag ismeretlen Európa borpiacán.” A szakember a borturizmus külföldön tapasztalható kedvező gazdasági és azon túl környezetvédelmi, valamint hagyományőrzést elősegítő szerepére mutatott rá, amely jelentősen segíthetné vidékünk gazdasági felemelkedését, kihasználva a magyar tapasztalatokat és a számos idelátogató turista jelenlétét.

A magyarországi szakmai szervezetek képviselői közül Brazsil Dávid, a magyarországi Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) főtitkára mutatta be a magyar borvidékeket és az azok belső szabályozását jelentő hegyközség-rendszert. Elmondta, hogy a korábbi évben mennyiségi ugrást tapasztalhattak Magyarországon, hisz a korábbi évek átlagában tapasztalható 2,5 millió hektoliter helyett 3,2 millió hektoliter termett.

A kárpátaljai bortermelés és a helyi turisztikai ágazat helyzetéről és fejlesztési lehetőségeiről Mester András, a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács (KMTT) elnöke és Huszár Péter, a Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetségének (KMVSZ) alelnöke tartott előadásából kaphattak a jelenlévők átfogó képet, amit a borászszakma szempontjából Nagy László, a Beregszászi Szent Vencel Borlovagrend nagymestere egészített ki, akinek szervezete harminc kis borászatot képvisel.

Gál Zsombor, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) kiemelt vezető szakértője az ügynökség bormarketing-aktivitásait mutatta be, azt a munkát, amit a Hegyközségek Nemzeti Tanácsával közösen végeznek a magyar borok anyaországi és nemzetközi népszerűsítésének érdekében. Mert szerintük a jó bornak is kell a cégér, fel kell építeni újra a magyar borok Európában egykor megvolt imázsát.

Slezsák Zoltán, a minőségi magyar borkultúra fejlesztése érdekében létrehozott Közép-európai Gasztronómiai és Sommelier Egyesület elnöke az általa vezetett egyesület tevékenységéről és eredményeiről beszélt, valamint arról, hogy több magyarországi szakemberrel együtt segítik a Chizay Borgazdaságot, amely nagy mérete ellenére is kiváló minőségű borokat készít.

A borturizmus magyarországi sikertörténetei közül az ismert televíziós, Rókusfalvy Pál beszélt Etyeki Borbirtokának sikertörténetéről, amely a jó minőségű borok mellett nagymértékben a marketingnek is köszönhető.

A Beregszászban született Kvák Emil, a Balatonlellei Ikon Borászat tapasztalatait mutatta be ugyancsak érdekes előadásában.

Végül a közeli tokaj-hegyaljai borvidékről jött Rózsa György Péter a tállyai Rózsa Borászatot mutatta be, ő sok gyakorlati titkot is elárult, a jelen lévő borászok legnagyobb örömére. Rózsa György Péter a beregszászi Chizay Borgazdaságot szakmai tanácsokkal ellátó magyarországi szakemberek egyikeként a borgazdaságban végrehajtott fejlesztésekről és eredményekről is beszélt.

A konferenciát az említett és más ismert magyarországi borászatok minőségi borainak, valamint a Chizay Borgazdaság valóban figyelemre méltó borainak kóstolója zárta.

Badó Zsolt