Ukrán–magyar viszony: Új fejezet kezdődött?

A napokban állítólag új fejezet kezdődött az ukrán–magyar kapcsolatokban, miután az ukrajnai választások egy időre jegelték a két ország viszonyát meghatározó ellentéteket. Ugyanakkor még nem egészen világos, hogy kinek, kivel, mikor és miről kellene megegyeznie.

Találkoztak a külügyminiszterek

Vadim Prisztajko ukrán külügyminiszter és Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter szeptember 26-án az Egyesült Államokban, az ENSZ 74. közgyűlésének apropóján folytatott megbeszélést.

„A felek megvitatták a politikai párbeszéd, a gazdasági együttműködés fejlesztésének kilátásait, valamint a közös ukrán–magyar gazdasági együttműködési kormányközi bizottság munkájának folytatását” – áll a találkozóról az ukrán Külügyminisztérium által kiadott közleményben. A tájékoztatás kitér arra is, hogy a miniszterek megállapodtak a felső szintű kapcsolatfelvételről már a közeljövőben, „ami megnyitja az utat a kétoldalú napirenden szereplő aktuális kérdések rendezése előtt”.

„Jó találkozó Szijjártó Péter magyar kollégával. Megállapodtunk a legmagasabb szintű kapcsolatról a közeljövőben. Remélem, hogy ez a találkozó megnyitja az utat a szomszédsági kapcsolatainkban fennálló félreértések tisztázása előtt” – idézi az ukrán külügyminiszter Twitter-bejegyzését a Jevropejszka Pravda.

A portál megjegyzi, Prisztajko nem tette egyértelművé, hogy sor kerül-e a két ország vezetőjének, Orbán Viktor miniszterelnöknek és Volodimir Zelenszkij elnöknek a találkozójára. Az ukrán külügyek irányítója ugyanakkor egy korábbi interjújában megemlítette egy ilyen legfelső szintű eszmecsere lehetőségét a visegrádi négyek és Ukrajna szervezés alatt álló csúcstalálkozója kapcsán.

Szijjártó Péter is pozitívan nyilatkozott a találkozóról kollégájával, megjegyezve, hogy könnyebb a párbeszéd az új ukrán vezetéssel, mint az előzővel. Mindkét fél a jószomszédi kapcsolatokban érdekelt, abban, hogy a két ország kapcsolata visszatérjen oda, ahol néhány esztendővel ezelőtt volt – értékelte a megbeszélést a magyar diplomácia vezetője az MTI-nek nyilatkozva.

Elmondta: Prisztajko nyitottságot mutatott, jelezte, hogy a kétoldalú viszonyban bármilyen kérdést fel lehet vetni, és egyértelműen kifejezte, hogy rugalmasak a kérdések megtárgyalásában.

A magyar miniszter úgy értékelte, hogy megbeszélésük alapvetően pozitív és építő jellegű légkörben zajlott. „Közelebb vitt minket ahhoz, hogy egy nem túl távoli jövőben új kezdetről beszélhessünk Ukrajna és Magyarország kapcsolatában” – fogalmazott.

Bizakodását fejezte ki, hogy ha mindkét oldalról konstruktívan állnak a párbeszédhez, olyan eredményt tudnak elérni, amely a Kárpátalján élő magyarok számára is elégedettségre ad okot. Hozzátette: „A többi szomszédos országhoz fűződő kapcsolatokból származó tapasztalatunk alapján azt tudom mondani, hogy a határon túl élő magyar nemzeti közösségnek annál jobb, minél jobb az anyaország és azon ország kapcsolata, ahol a magyarok élnek”. A magyar fél ezért is azon lesz, hogy a két ország kapcsolatrendszere javuljon – szögezte le.

Románia is megszólalt

Nem tartozik ugyan közvetlenül témánkhoz, mégis érdemes megemlíteni, hogy Klaus Iohannis román államfő Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott megbeszélésén sürgette a 2017-ben elfogadott ukrán oktatási törvény módosítását.

A román elnöki hivatal múlt csütörtöki közleményéből kitűnik, hogy a két államfő az ENSZ-közgyűlés apropóján találkozott egymással New Yorkban, és ez volt az első kétoldalú megbeszélésük Zelenszkij elnökké választása óta. Az MTI tudósítása szerint a román elnök leszögezte: világos és működőképes megoldásokra van szükség az anyanyelvű oktatásban okozott problémák elhárítása érdekében oly módon, hogy a román nyelvű oktatás szintje és minősége ne csorbuljon. Iohannis hozzátette: a román állam komoly erőfeszítéseket tesz a területén élő nemzeti kisebbségek – köztük az ukrán kisebbség – anyanyelvű oktatásának biztosítása érdekében, és ezt a „román modellt” európai és nemzetközi szinten is elismerik.

Zelenszkij egyebek mellett arról biztosította Iohannist: megoldást keresnek az oktatási törvény által előidézett gondok megoldására oly módon, hogy ne sérüljön az ukrajnai román kisebbség joga az anyanyelvű oktatáshoz – közölte a román elnöki hivatal.

„Meg kell állapodnunk a magyarokkal”

Ugyancsak az elmúlt hét fejleménye, hogy Dmitro Kuleba európai integrációért felelős ukrán kormányfőhelyettes a Jevropejszka Pravdának adott interjújában reálisnak nevezte a két ország viszonyának rendezését akár már rövid távon is.

Az alábbiakban következzék egy részlet az interjúból.

– Magyarország továbbra is hangoztatja, hogy blokkolni fogja Ukrajna közeledését a Szövetséghez. Mennyire kritikus a magyar vétó hatása a NATO-val való együttműködésünkre? És van-e elképzelésünk a kiútról?

– Kritikus, rossz, undorító, szomorú – ez kétségtelenül így van. De létezik a politikai valóság, és amikor arról beszélnek nekem, hogy be kell nyújtani a MAP-ot (a NATO-tagsági cselekvési tervet – a ford.), azt mondom: „Lehet, hogy előbb rendeznünk kellene a helyzetet a magyarokkal, hogy legalább a NATO–Ukrajna Bizottság működése helyreálljon?”

Emellett Zelenszkij elnök általános megközelítése a problémák megoldása, nem pedig újak létrehozása. A Lengyelországgal fenntartott kapcsolatokban már nagyon pozitív dinamika mutatkozik, és hajlandó párbeszédet folytatni, tárgyalni a magyarokkal. De egyértelmű, hogy Magyarországnak is engedményeket kell tennie, és egy bizonyos megállapodásra kell jutnunk, hogy mind Ukrajna, mind Magyarország alapvető érdekei figyelembe legyenek véve.

– Nos, vannak „vörös vonalaink” (határvonalak – a ford.)? Megtartják-e Az oktatásról című törvény 7. cikkelyét a jelenlegi formájában?

– Mindig vannak vörös vonalak, de ebben az esetben nem ragadnék le az oktatási törvénynél. A meghatározó vörös vonal, hogy a magyar származású ukránok Ukrajna polgárai. Mindig ekként fogunk tekinteni rájuk, az ezzel járó minden joggal és felelősséggel együtt. Természetesen Magyarországnak joga van ahhoz, hogy támogassa nemzettársait, de ezek az emberek ukrán állampolgárok, és ezeknek kell lenniük, ezeknek kell megmaradniuk.

– Mit ért ezen? Elvárja, hogy folyékonyan beszéljenek ukránul?

– Nem kényszeríthetjük vagy kötelezhetjük az embereket, hogy ukránul tanuljanak, bár ha ukrán állampolgárok, akkor minden bizonnyal képesnek kell lenniük kommunikálni az állam nyelvén. Sok egyéb nüansz is létezik a kettős állampolgársággal és a fegyveres erőkben való szolgálattal kapcsolatban, tehát sok ilyen dolog van. De az alapvető álláspontom nagyon egyszerű: meg kell állapodnunk a magyarokkal. Ezt a konfliktust rendezni kell.

– Reális ez rövidtávon?

– Nehéz, nehéz. Ismétlem: nehéz. De reális.

Kettős állampolgárság

Kuleba idézett interjújában egy mondat erejéig a kettős állampolgárság kérdésére is kitért, amely az elmúlt hónapokban igen kényesnek bizonyult a két ország kapcsolata szempontjából.

– Mi a kormány álláspontja a kettős állampolgárságot illetően?

– Nem beszélhetek az egész kormány nevében, de a személyes véleményem az, hogy a kettős állampolgárság objektíven megérett és összhangban áll Ukrajna érdekeivel, kivéve az Oroszországi Föderációval való kettős állampolgárság elismerését.

– Mellesleg, ez nem csak a NATO kérdése. Az új Európai Bizottságnak van egy Magyarország által delegált európai biztosa, akit a tervek szerint az ukrajnai kapcsolatokkal bíznak meg (Trócsányi Lászlónak a bővítés- és szomszédságpolitikáért felelős tárcát szánták az EB-ben – a ford.).

– Nos, beszélni fogunk. És mit tehetnénk? Ez nem olyasmi, amin változtatni tudunk. Hangsúlyozom azonban, hogy a magyar biztos nemcsak magyar, hanem egyúttal az EU biztosa is, és ennek kiegyensúlyozottá kell tennie álláspontját.

– Miből lesz több – magyarból vagy biztosból?

– Ezt majd megmutatják a konkrét kapcsolatok, a viszonyunk vele. De van egy másik szempont is: tiszteletben tartjuk az EU jogát, hogy azokat nevezze ki, akiket megfelelőnek tart. A jóváhagyási folyamat azonban még nem fejeződött be, és a biztosok hatásköreit még nem véglegesítették.

Kijevnek a kárpátaljai magyarsággal kell megegyeznie

Időrendben talán nem az utolsó helyen kellene említenünk, ám mindenképpen témánk lezárásául kívánkozik, hogy az elmúlt héten Íjgyártó István kijevi magyar nagykövet is megszólalt az ukrán–magyar viszony és a kárpátaljai magyarság ügyében.

Az UNIAN hírügynökség szerint a diplomata újságíróknak kijelentette: Budapest nem fog kompromisszumot kötni Kijevvel az oktatási törvénynek a tanítás nyelvére vonatkozó rendelkezéseiről, mivel az ukrán hatóságoknak a magyar kisebbséggel együttműködésben kell rendeznie a nyelvkérdést.

Arra a kérdésre, nem tekinti-e kompromisszumnak, hogy a Legfelső Tanács már elhalasztotta az oktatási törvény nyelvi cikkelyének bevezetését, s kész-e ezzel összefüggésben Magyarország lemondani az Ukrajna–NATO Bizottság üléseinek blokkolásáról, Íjgyártó István kifejtette, a Velencei Bizottság ajánlásai tartalmaznak egy nagyon fontos kiegészítést, mely szerint az ukrán hatóságoknak azért kell elhalasztaniuk a nyelvi rendelkezések bevezetését, hogy tárgyalásokat kezdhessenek a kisebbség képviselőivel a törvény kiigazításáról.

A nagykövet kifejtette: a Velencei Bizottság valójában nem hagyta jóvá az oktatási törvényt, hanem rögzítette, hogy az olyan problémákat rejt, amelyeket „a kisebbségek képviselőivel folytatott együttműködés és kommunikáció útján kell kijavítani”.

„Nem akarjuk, hogy Budapest és Kijev jusson kompromisszumra, mert a törvény szempontjából a legfontosabb a kisebbség kérdése. Ezért ha ők [a kisebbség] kompromisszumra jutnak az [ukrán] oktatási minisztériummal, az jó lesz nekünk” – hangsúlyozta ezzel összefüggésben Íjgyártó István.

* * *

Az ukrán kormányzat mostanáig előszeretettel „feledkezett meg” a kárpátaljai magyar kisebbség véleményéről az oktatás nyelvéről folyó vitában, vagy csupán jelképesnek tekintette az ukrajnai magyar közösség szerepét ebben a folyamatban. Talán azért, mert a posztszovjet–nacionalista logika szerint egy nemzeti kisebbségnek nem lehet meghatározó szerepe két ország viszonyában. Hogy az UNIAN hírügynökség ezúttal fontosnak tartotta idézni a kijevi magyar nagykövetnek a kárpátaljai magyarság szerepére vonatkozó szavait, az arra utalhat, hogy változóban van az ukrán álláspont. Igaz, ismereteink szerint, a kijevi oktatási tárca a legutóbbi kormányváltás óta nem kereste meg a kárpátaljai magyarság érdekvédelmi szervezeteit ez ügyben. Pedig – amint Kuleba is utalt rá – mi, kárpátaljai magyarok szintén ukrán állampolgárok vagyunk.

(ntk)