Gazdaság: A szándék megvolna, de nincs pénz

2019. november 27., 14:22 , 983. szám

Az elmúlt hetet a fe­le­más gazdasági-pénzügyi hírek jellemezték Ukrajnában. Az információk röviden így összegezhetők: a kormány tenné a dolgát, de kevés a pénz.

Csak a mezőgazdaságban bízhatunk

Múlt héten közzétették a Világbank Ukrajna gazdasági növekedésére vonatkozó rövid távú előrejelzését, amely meglehetősen optimista. A gazdaság idei bővülésére vonatkozó előrejelzését a bank 3,6%-ra javította, amihez szerintük 6,4%-os éves infláció társul, az államháztartás hiánya pedig a GDP 2%-a körül alakul. Jövőre a pénzintézet az ideihez hasonló növekedéssel számol.

A jelentésből egyértelműen kitűnik, hogy az idei növekedés döntően a gabonafélék és az olajos magvak rekordméretű termésének, valamint a kereskedelemnek és a pénzügyi szektornak tudható be. Az Állami Statisztikai Szolgálat a múlt héten tette közzé az év első 10 hónapjára vonatkozó adatait, amelyekből megtudhatjuk, hogy az ukrán kiskereskedelmi forgalom tíz százalékkal növekedett. A nemzeti bank tájékoztatása szerint ugyanebben az időszakban az ukrán bankok újabb rekordot produkáltak 52 milliárd hrivnyás bevételükkel.

Ugyancsak az Állami Statisztikai Szolgálat adataiból ismert, hogy az iparral továbbra is problémák vannak. Ezek szerint Ukrajnában 2019 októberében 5%-kal csökkent az ipari termelés az előző év októberéhez képest. A január–októberi időszakban 0,6%-kal esett vissza az ipari termelés. Az idei esztendő első 10 hónapjában a bányászati ágazatban és a külszíni fejtések kitermelése terén 1,7%-os volt a növekedés, a feldolgozóiparban viszont 1,2%-os visszaesés volt tapasztalható, miközben az elektromos energia, gáz-, gőz- és légkondicionált levegővel való ellátás 1,7%-kal csökkent.

Az Ekonomicsna Pravda megjegyzi, hogy 2019 márciusában az ipari termelés 2,1%-kal nőtt – négy hónap után először. Áprilisban a növekedés 5,2%-ra gyorsult, viszont májusban visszaesett 1,6%-ra. Júniusban a termelés volumene ismét csökkent, méghozzá 2,3%-kal, majd júliusban 0,2%-os, szeptemberben 1,7%-os, októberben 1,1%-os volt a csökkenés.

Ezek után érthető, hogy a Világbank optimista előrejelzése nem az ipari termelés jövőre várható növekedésén alapul, szerintük az agrárium lehet a húzóerő. Az Ukrajna egyik legnagyobb hitelezőjének számító nemzetközi pénzintézet elsősorban a 2020-ra meghirdetett földreformra alapoz, amelynek megvalósításától évi 0,5–1,5%-os gazdasági növekedést remél az elkövetkező öt esztendőben.

A hitelintézet szerint ebből a szempontból döntő jelentőségű lesz a termőföld kereskedelméről novemberben első olvasatban már elfogadott jogszabály megszavazása második olvasatban, amelyhez csatlakozniuk kell a földkataszterhez való szabad hozzáférést, a földrészlegek átadásának menetét, a kötelező elektronikus árveréseket szabályozó törvénymódosításoknak. Ugyancsak fontosnak tartja a Világbank, hogy a földpiac megnyílásával párhuzamosan a kisebb farmergazdaságok hitelforrásokhoz s a termelést ösztönző állami támogatásokhoz jussanak.

Járni jár, de nem jut

A magunk mögött hagyott hetet mindazonáltal a szociális juttatásokat érintő hírek uralták. Rokszolana Pidlasza, a kormányzó Nép Szolgája párt parlamenti képviselője például az Obozrevateljnek kijelentette, a létminimumnak legalább 3500 hrivnyának kellene lennie, „bár ez sem az az összeg, amely elégséges a „méltó” életszínvonalhoz. Egyben elismerte, hogy a jelenlegi, hivatalosan 1936 hrivnyás létminimumból lehetetlen megélni.

Szerinte pillanatnyilag azért nem lehetséges növelni a létminimum hivatalos összegét, mivel ez a legtöbb szociális juttatás kiszámításának alapja.

„Nagyon sok szociális juttatás kapcsolódik a létminimumhoz. A költségvetésben viszont korlátozott összeg áll rendelkezésre a szociális kifizetésekre. Sajnos ez (a létminimum – a szerk.) nem lehet több, mint jelenleg” – mondta a politikus.

Kifejtette, hogy a helyzet megváltoztatása érdekében előbb felül kell vizsgálni a szociális juttatások kiszámításának képletét, és csak ezt követően lehet megemelni a „formális létminimumot”.

Érdemes megjegyezni ugyanakkor, hogy az Ukrán Szakszervezetek Szövetsége úgy véli, a létminimumnak 2020-ban legalább 5,6 ezer hrivnyának, a minimálbérnek pedig legalább 7,3 ezer hrivnyának kellene lennie.

Miért hiányzik a beteglap?

Közben már-már országos botrány kerekedett a hírből, mely szerint sok helyütt hiányoznak a beteglapok, vagyis azok a nyomtatványok, amelyeket a betegszabadságon lévő munkavállalók számára töltenek ki kezelőorvosaik, és amelyek alapján utóbb munkahelyükön felszámíthatják a kiesett munkanapokért őket megillető juttatást. Az orvosok jelenleg beteglap híján igazolást állítanak ki a munkavállalók ideiglenes munkaképtelenségéről, ám ezek alapján a dolgozók nem juthatnak hozzá a pénzükhöz.

Az Egészségügyi Minisztérium nem ismerte el a mulasztását ezen a téren, mondván, az orvosok ellátása a szükséges nyomtatvánnyal a regionális, azaz megyei egészségügyi főosztályok hatáskörébe tartozik. Ugyanakkor a tárca weboldalának tanúsága szerint a minisztérium október végén írt ki pályázatot több millió nyomtatvány elkészítésére, majd november 18-án kötöttek szerződést a tender győztesével, vagyis mégiscsak lehet valami közük a kialakult helyzethez.

A segodnya.ua úgy tudja, a friss nyomtatványok legkésőbb ez év végéig eljutnak a régiókba. Akkor az orvosok kötelesek lesznek szabályos beteglapra váltani a korábban kiadott igazolásaikat, amelyek alapján a páciensek utóbb mégiscsak megkaphatják az őket megillető betegpénzt. A hír hallatán sokan arról beszéltek, hogy elfogyott a társadalombiztosítás pénze, ezért igyekeznek a kifizetéseket elutasítani, vagy legalábbis a jövő évre halasztani, mások szerint az egészségügyi vezetés tapasztalatlansága okozta fennakadást. Nos, heteken belül meglátjuk, hogy mi az igazság.

(zzz)