A villanyóra megrongálásáról

„Nemrég vettem egy lakást. Azonnal kicseréltettem az elektromos vezetékeket és berendezéseket. Majd jött a villanytelep szakembere, hogy plombát tegyen a lépcsőházi villanyórára. Levette a régi plombát, feltette az újat, s az egészről jegyzőkönyvet vett fel. Aztán néhány nappal később felhívott, hogy úgy látják, valaki megpiszkálta a régi plombát a villanyórán, ezért szükség van a jelenlétemre, hogy jegyzőkönyvet vegyenek fel az esetről és bírságot rójanak ki rám a készülék megrongálása miatt. Mi tegyek?”

– A villamosenergia-fogyasztás a fogyasztó és a szolgáltató között létrejött villamosenergia-felhasználási megállapodás alapján történik, amelyet a szolgáltató kínál fel egy típusszerződés formájában, és rendszerint három évre köttetik. A szerződés megkötése előtt a szolgáltató ellenőrzi a villanyórát, ezen belül a villanyórán található ólomzárak épségét (vagy szükség esetén új plombákra cseréli a régieket), s a vizsgálódás eredményéről jegyzőkönyvet vesznek fel. Az ólomzárakról felvett jegyzőkönyv a fogyasztóval kötött szerződés melléklete.

A lakossági villamosenergia-felhasználás szabályzatának (Правила користування електричною енергією для населення – a továbbiakban: Szabályzat) 11. pontja kimondja, hogy a lakásban, a fogyasztó egyéb létesítményeiben telepített mérőberendezések és plombáik épségéért a fogyasztó felel.

A sérült villanyórákat vagy sérült plombájú fogyasztásmérőket a szóban forgó Szabályzat 15. pontjának megfelelően az energiaszolgáltató és az Állami Műszaki Szabályozási és Fogyasztáspolitikai Bizottság képviselőiből álló bizottság előtt, a fogyasztó jelenlétében végzett vizsgálatnak kell alávetni, amelynek eredményéről jegyzőkönyvet vesznek fel.

Ha az energiaszolgáltató képviselői észlelik a Szabályzatnak a fogyasztó általi megsértését, ideértve a villamos energia eltulajdonítását, a fogyasztásmérő vagy a plomba szándékos megrongálását, az energiaszolgáltató társaságnak joga van a fogyasztót leválasztani az ellátórendszerről, és a Szabályzat megsértéséről felvett jegyzőkönyv alapján meghatározni a fogyasztó jogsértő cselekedeteivel okozott kár összegét (a Szabályzat 35., 53. pontjai alapján).

A Szabályzat 17. pontja kimondja, hogy ha megállapítást nyer a fogyasztásmérő készülék rongálása vagy hibás működése, ami a fogyasztó vagy a készülék megőrzéséért felelős szervezet hibájából következett be, az ellenőrzés, karbantartás, javítás, telepítés költségei a fogyasztót vagy a megőrzéséért felelős szervezetet terhelik.

A Szabályzat megsértése közigazgatási szabálysértésnek minősül a Közigazgatási szabálysértési törvénykönyv 103-1. cikkelye alapján. Tehát, ha a szolgáltató képviselői a szabályzat megsértését észlelik, ott helyben szabálysértési jegyzőkönyvet vesznek fel, a bírság összegét az erre kidolgozott módszertan alapján számolva ki.

Elvben büntetőjogi felelősségre vonás sem zárható ki ilyenkor a Büntetőtörvénykönyv 194-1-es cikkelye alapján az ellátórendszer szándékos rongálásáért vagy megsemmisítéséért, a gyakorlatban azonban ezt a tényállást nem szokták fogyasztókkal szemben alkalmazni.

Az ön esetében azonban szóba se jöhet a felelősségre vonás semmilyen formája. Mindenekelőtt azért, mert a villanyóra a lépcsőházban van elhelyezve. Márpedig a Szabályzat már idézett 11. és 17. pontjai értelmében a fogyasztó a lakásában, egyéb létesítményeiben telepített mérőberendezésekért felel. A közös lépcsőházban elhelyezett berendezésekért viszont az épület tulajdonosa, a kezelésükkel megbízott szervezet (például a lakók egyesülete – OSZBB), annak képviselője tartozik felelősséggel.

Volt már rá példa, hogy a szolgáltató pert indított hasonló ügyben, ám az alperesek, vagyis a fogyasztók rendszerint a szabályzat említett 11. pontjára hivatkoztak, a bíróságok pedig ennek alapján általában a javukra döntöttek.

Hivatkozni lehet arra is, hogy a szolgáltató szakembere, aki a villanyóra állítólagos manipulálását felfedezte, nem azonnal vett fel jegyzőkönyvet az esetről, illetve az általa az új plombák felhelyezéséről készített jegyzőkönyvben szó sincs a villanyóra sérüléséről. Ráadásul, amikor a történtekre fény derült, nem volt jelen a házkezelőség, a lakóközösség képviselője, amit pedig megkövetel a vonatkozó rendelkezés (Положення про проведення експертизи приладів обліку електричної енергії у побутових споживачів, затверджений наказом Міністерства палива та енергетики України від 21 червня 2003 року № 322 – lásd a 2.2-es pontot!), hiszen a lépcsőházi berendezésekért a közös képviselő vagy a házkezelőség felel.

Amennyiben a szolgáltató mégis perre viszi az ügyet, be lehet mutatni a bíróságnak a lakás adásvételi szerződését, amelyből kitűnik, hogy ön csak nemrég vált az ingatlan tulajdonosává, amiből következik, hogy módja sem volt talán felfedezni a fogyasztásmérő berendezés károsodását. Az sem kizárt – bár ez leveléből nem derül ki egyértelműen –, hogy talán még nem is kötött szerződést a szolgáltatóval, vagyis a villanyóra továbbra is az előző tulajdonos nevén szerepel. Ilyenkor a szolgáltatónak egyáltalán nincs alapja arra, hogy követeléssel álljon elő önnel szemben.

hk