A jogosulatlanul használt járművel okozott kár megtérítéséről

2020. február 24., 12:18 , 994. szám

„Mivel szomszédom a saját autóját szervizbe vitte, odaadtam neki az enyémet egy napra. Utóbb kiderült, napközben a gépkocsit egy másik férfi is vezette, aki balesetet okozott vele a szomszéd faluban. A szomszédom nem hajlandó megfizetni az okozott kárt se nekem, se a balesetben érintett másik jármű vezetőjének, mondván nem ő ült a volán mögött. Milyen jogszabályokra hivatkozhatok, ha be akarom perelni a szomszédomat, hogy fizetésre bírjam?”

– Attól tartok, nagy a valószínűsége, hogy ebben az esetben ön alperesként is érintett lesz az ügyben, nemcsak felperesként. Az általános szabály szerint, a Polgári törvénykönyv (Ptk.) 1187. cikkelyének 2. pontja értelmében, a fokozott kockázatot jelentő tárgy, eszköz, jármű stb., illetve a birtoklásuk, használatuk által okozott kárt az a személy köteles megtéríteni, aki a kár keletkezésének pillanatában azt birtokolta vagy használta (például tulajdonjog, bérleti szerződés, lízing alapján). A személygépkocsi használata ebbe a kategóriába tartozik. Kivételt e szabály alól azok az esetek képeznek, amikor egy harmadik személy jogtalanul kaparintotta meg (pl. ellopta, használatba vette) a kárt okozó közlekedési eszközt, vagy ha a károkozás vis maior, esetleg a károsult szándékának következménye. Ilyenkor a jármű tulajdonosa, bérlője, használója mentesül a kártérítési kötelezettség alól.

Megjegyzendő, hogy megállapítani a közlekedési baleset okozójának kilétét kizárólag a bűnüldöző szervek és a bíróság jogosultak a közlekedésrendészeti szabályok és helyszíni szemle eredményei alapján. A bűnüldöző szervek által a baleset helyszínén felvett jegyzőkönyv és egyéb dokumentumok bizonyítékként szerepelhetnek az ügyben indítandó büntetőeljárásban vagy kártérítési perben.

Döntő jelentőségű lehet, hogy ön milyen alapon bocsátotta szomszédja, esetleg annak a bizonyos harmadik személynek a rendelkezésére a kárt okozó járművet. Amennyiben jól értem levelét, sem a baleset okozója, sem az ön szomszédja nem rendelkezett írásba foglalt felhatalmazással a jármű irányítására. Ilyenkor a baleset okozója ellen a Ptk. 1187. cikkelyének 3. pontja alapján indítható eljárás, amely kimondja, hogy a jármű jogtalan használatával kárt okozó személy köteles megtéríteni az okozott kárt. Ugyanezen cikkely 4. pontja értelmében a szomszéd szintén alperesként szerepelhet a perben, hiszen ő tette lehetővé, hogy a baleset okozója a volán mögé üljön. Vagyis önnek javasolt a baleset közvetlen okozója és a szomszédja ellen egyaránt kártérítési igénnyel élni.

Számítania kell azonban rá, hogy az eset másik károsultja a baleset közvetlen okozója mellett ön ellen, a kárt okozó gépkocsi tulajdonosa ellen is keresetet fog benyújtani a bíróságon, ha nem sikerül megállapodniuk a peren kívüli rendezésről.

hk