KMKSZ-közgyűlés Salánkon
Ugocsa egyik legnépesebb magyarlakta községében, Salánkon február 22-én tartották meg a KMKSZ-alapszervezet tisztújító közgyűlését, melynek a görögkatolikus ifjúsági ház adott otthont, s melyen nagy számban jelentek meg a helyi alapszervezet tagjai.
A gyűlés rendhagyó módon kezdődött, ugyanis az anyanyelv világnapjára (február 21.) tekintettel a Salánki Mikes Kelemen Középiskola diákjai népdalcsokrot adtak elő. Majd Kalanics Éva alapszervezeti elnök beszámolt múlt évi tevékenységükről: a farsangi bál lebonyolításáról, nemzeti ünnepeink megünnepléséről, a málenkij robot áldozatai előtti főhajtásról, valamint a tönkretett Mikes-kút helyén megépített stilizált kút felavatásáról, melyet követően az érdeklődők állófogadáson beszélgethettek el a parlamenti képviselői helyért képviselőjelöltként induló dr. Brenzovics Lászlóval, a KMKSZ elnökével (aki, mint tudjuk, végül is nem jutott be a Legfelső Tanácsba). S ugyancsak szólt a földprivatizáció terén kifejtett munkájukról, valamint a földprivatizáció nehézségeiről.
A közgyűlés megfelelőnek minősítette az alapszervezet munkáját, és újraválasztotta Kalanics Éva elnököt.
Ezt követően Barta József, a KMKSZ alelnöke, a KMKSZ Nagyszőlősi Középszintű Szervezetének elnöke és a megyei tanács első elnökhelyettese kifejtette, miszerint a KMKSZ nem foglalkozhat csak kulturális kérdésekkel, fel kell vállalnia, és fel is vállalja a kárpátaljai magyarság érdekvédelmét, s képviselőinknek ott kell lenni mindenütt, ahol közösségünket érintő döntéseket hoznak. Visszaemlékezett a 2015-ös helyhatósági választásokra, melyeken a KMKSZ történelmi sikert ért el: a megyei tanácsi választáson a KMKSZ listáján szerepelő UMDSZ-es képviselőjelöltekkel együtt indulva, sikerült bejuttatni nyolc képviselőt a tanácsba, akik egy erős frakciót alakítottak. Kitért a magyarországi támogatásokra, a földprivatizációra. Majd szólt az anyanyelvű oktatási jogainkat korlátozó oktatási törvényről, melynek jó irányú megváltoztatásáért a magyar kormány is kiáll mellettünk, s a megyei tanács is mellénk állt ebben a kérdésben. Elítélően szólt az oktatási kasztrendszerről, mely elképzelhetetlen egy demokratikus országban. Elemezte a parlamenti választásokon elszenvedett kudarc okait, köztük a magyar választópolgároknak a vártnál kisebb aktivitását. Majd áttért az idei helyhatósági választásokra, melyeken óriási küzdelem lesz a megyei tanácsi képviselői helyekért is, a kistérségek polgármesteri székeiért is. De mi lesz, ha elbukjuk a megyei tanácsi választásokat, mi lesz, ha a KMKSZ és az UMDSZ nem tud összefogni, hogyan számítsunk Magyarország további támogatására, ha anyaországunk azt látja, hogy nem vagyunk egy magunkért kiálló, életképes kisebbség? – tette fel a költői kérdéseket, s leszögezte összetartásunk, valamint a megyei tanácsi választásokon való nagy arányú magyar részvétel fontosságát, s arra hívta fel a figyelmet, hogy a kistérségek élére is odavaló vezetőket kell megválasztani.
Dr. Kész Barnabás főiskolai tanár, megyei tanácsi képviselő szólt a megyei tanácsban folyó munkáról, az útépítésekről, valamint az adminisztratív reformról, a decentralizációnak nevezett centralizációról, de leszögezte: ha már ez van, a magyar településeknek magyar többségű kistérségekbe kell tömörülniük. S míg Kijev négy kárpátaljai járást képzel el, addig mi azt akarjuk, hogy legyen egy ötödik is, jó lenne egy Beregszász központú, a Beregszászi és a Nagyszőlősi járást összefogó járás, Beregszász pedig azért lenne megfelelő központ, mivel megyei jogú város. Végezetül pedig kitért a trianoni emlékévre.
A közgyűlés végén, Kalanics Éva javaslatára megalakult a helyi kisvállalkozókat összefogó salánki Egán Ede Kör, melynek elnökévé Zán Gizellát választották meg.
Lajos Mihály
