Totális ukránosítás vagy engedmény az orosz ajkúak szavazataiért?

Az elmúlt napokban először mutatkoztak hajszálrepedések az Ukrajnában folyó totális ukránosítás eddig kikezdhetetlennek tűnő sziklafalán, amelyről hónapok, sőt most már évek óta sorra lepattannak a nemzeti kisebbségek tiltakozásai, a jogainkra és a józan észre apelláló javaslataink. Aztán múlt héten váratlanul megjelent a parlamentben egy törvényjavaslat, amely állítólag enyhíteni kíván Az oktatásról szóló törvénynek a nemzeti kisebbségek számára hátrányos nyelvi rendelkezésein (Проект Закону про внесення змін до Закону України "Про освіту". No 3077-1). Igaz, a jogalkotók oly furfangosan fogalmaznak, hogy a tervezet elfogadása esetén valójában csak az ukrajnai orosz kisebbség helyzete javulna valamelyest.

Végre megkérdezték a lakosságot

A napokban a strana.ua összefoglalójából értesülhettünk a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) nemrégiben készült felméréséről, amelyben egyebek mellett feltették a kérdést a polgároknak, szerintük köteles-e biztosítani az állam az oroszul beszélőknek, hogy orosz nyelven részesüljenek iskolai oktatásban? Érdekes módon csupán a megkérdezettek 3%-a nem tudott válaszolni a kérdésre és mindössze 0,2% tagadta meg a választ. Ez Ukrajnában igen csekély aránynak számít. Mint kiderült, a felmérésben részt vevők 24%-a vélte úgy, hogy az állam nem köteles biztosítani orosz ajkú polgárainak az anyanyelvű oktatást. Ezzel szemben 33% szerint ezt a lehetőséget az egész ország területén biztosítani kell számukra, további 40% szerint viszont, ha nem is az egész ország területén kell megteremteni az orosz nyelvű oktatás lehetőségét, hát leg­alább azokban a megyékben, ahol a lakosság többsége ezt kívánja.

Vagyis a népesség 73%-a nem értett egyet a 2017-ben elfogadott új oktatási törvénnyel, s így vagy úgy, de az orosz nyelvű oktatás megőrzése mellett foglalt állást. A totális ukránosítás politikája nem élvezi a lakosság döntő többségének támogatását – vonta le a következtetést a felmérésből a Politika Sztrani telegramcsatorna. Hozzátették: a számokból ítélve a Volodimir Zelenszkijre szavazók nagy többsége sem ért egyet vele, ezért a totális ukránosításról szóló diszkriminatív jogszabály (a nyelvtörvény – a szerk.) hatályon kívül helyezésének kérdése és az oktatási törvény nyelvi cikkelyének módosítása „nemcsak megérett, hanem már túl is érett”.

Törvénymódosítás az orosz­ ajkúaknak?

Érdekes, hogy a felméréssel szinte egy időben a parlamentben is téma volt a nyelvkérdés. A Legfelső Tanács hivatalos weboldalán megjelent egy az oktatási törvény 7., az oktatás nyelvéről rendelkező cikkelyének módosítását indítványozó javaslat, amelynek célja a jogalkotók szerint összhangba hozni a törvényt az Alkotmány 10. cikkelyének rendelkezéseivel, illetve a Velencei Bizottságnak az oktatási törvény nyelvi rendelkezéseire vonatkozó ajánlásaival.

Az első pillantásra szívet melengető indítványnak azonban komoly hiányossága, hogy valójában csak „az államnyelv mellett” tenné lehetővé a képzést az ukrajnai kisebbségek nyelvén – lásd a módosított 7. cikkely első pontjának 3. bekezdését! –, a 8. pont pedig hozzáteszi: „A nyelvhasználat sajátosságairól az oktatás egyes típusai és szintjei esetében külön törvények rendelkeznek.” Ezzel a módosító indítvány elfogadása jelenlegi formájában érthetően előrelépést jelentene az orosz kisebbség számára, amelynek a pillanatnyi helyzet szerint szeptember 1-jétől csupán az általános iskola 5. osztályáig lesz lehetősége az anyanyelven való oktatásra az állami és kommunális oktatási intézményekben. Ám az európai uniós országok nyelveit beszélő ukrajnai nemzeti kisebbségek, így a magyarok számára sem jelentene változást a jelenlegi állapothoz képest a módosítás, hiszen nem adna lehetőséget a) az önálló magyar tannyelvű oktatási intézmények működésére, b) az anyanyelven való tanulást továbbra is csak az államnyelv mellett tenné lehetővé, miközben fenntartaná a törvényalkotó számára a lehetőséget, hogy az ukránul és magyarul tartandó tanórák arányát belátása szerint szabályozza – ahogyan az 2023-tól jelen helyzet szerint is történni fog. Tegyük mindjárt hozzá, ezért a helyzetért – amint a módosító indítványért sem – nem az ukrajnai orosz kisebbség a felelős, hanem elsősorban az ukrán politika.

Egyébként jusson eszünkbe, hogy a 2010-es évek elején, Viktor Janukovics elnökké választása után hasonlóan „oroszcentrikus” megoldás született a külső független értékelés, a ZNO esetében: az ukrajnai oroszok tehettek érettségi vizsgát anyanyelvükből, a többi nemzeti kisebbség számára azonban nem biztosították ezt a lehetőséget a hatóságok.

Honnan fúj a szél?

A törvényjavaslatot Makszim Buzsanszkij, a Nép Szolgája párt képviselője, és Oleh Volosin, az Ellenzéki Platform – Az Életért párt frakciójának tagja jegyzi. A kormánypárti és az ellenzéki hon­atya együttműködése csak első pillanatra tűnik furcsának. A strana.ua rámutat, hogy Buzsanszkij a „nép szolgája” ugyan, de mindig is különvéleménye volt az ukránosításról, amellyel párttársainak többsége nem feltétlenül ért egyet. Az Ellenzéki Platform – Az Életért az orosz ajkú lakosság által támogatott párt, amely a hozzáértők szerint egyre gyorsuló ütemben szipkázza el (vagy vissza) Zelenszkij elnök orosz ajkú híveit.

A törvényjavaslat benyújtása távolról sem tekinthető eleve kudarcra ítélt látszattevékenységnek. A közoktatásról szóló, a parlament által már elfogadott törvény hetek óta az elnök íróasztalán hever, ő mégis vonakodik aláírni azt, emlékeztet a strana.ua. A portál szerint a népszerűségéből rohamosan veszítő Volodimir Zelenszkij láthatóan nem mer ellátni kézjegyével egy olyan törvényt, amelynek elfogadásával neve elődjéhez, Petro Porosenkóéhoz hasonlóan összeforrna az ukránosítással, miközben választóinak egy igen jelentős hányada orosz ajkú. A szavazók már így is számon kérik rajta ígéretét, miszerint megválasztása esetén felülvizsgálja a még az előző törvényhozás által elfogadott és Porosenko által hivatali ideje utolsó napjaiban aláírt nyelvtörvényt, amely gyakorlatilag a magánélet szintjére szorítja vissza Ukrajnában a kisebbségi nyelvek használatát.

Az sem lehet véletlen, hogy Olekszandr Tkacsenko, a parlament humán- és információpolitikai bizottságának elnöke a napokban jelentette be, megkezdték az előkészületeket egy, a nyelvkérdésről rendezendő nemzeti kerekasztalhoz. Mint fogalmazott, olyan kompromisszumos megközelítést szeretnének találni, amely képes lenne egyesíteni az országot.

A jelek szerint azonban előbb a kormánypártot kellene valamiképpen egyesíteni. Tkacsenko a humán- és információpolitikai bizottság hétfői ülése után arról beszélt, a parlament nem módosítja a nyelvtörvényt, amíg arról nem mond véleményt az Alkotmánybíróság. Korábban viszont Renat Kuzmin, az Ellenzéki Platform – Az Életért képviselője arról írt a Facebook közösségi oldalon, hogy Tkacsenko olyan bizottsági határozatot készít elő, amely lehetővé tenné a Velencei Bizottság ajánlásainak megkerülését.

(ntk)