Ülésezett a parlament: A koronavírustól a földtörvényig

Újabb több felvonásos komédiának lehettek tanúi az ukrán polgárok hétfőn délután: a Legfelső Tanács és a politikai elit rendkívüli parlamenti üléseken sütögették a pecsenyéjüket, miközben a lakosság magára hagyatva igyekszik túlélni a koronavírus-járványt.

A koronavírussal gyorsan végeztek

A képviselők – a teremben egyébként kezdetben alig 292-en voltak jelen a több mint 400 honatyából – csupán az első rendkívüli ülésen, annak is a legelején foglalkoztak a járványhelyzettel. Ekkor leginkább afféle szavazógépre hasonlított a testület, hiszen a kormány indítványairól gyakorlatilag nem folyt vita, a honatyák szinte mechanikusan nyomogatták a szavazógombokat. Nem csoda, hogy 42 perc alatt végeztek 13 napirendi ponttal.

Elfogadták többek között azt a módosító indítványt, amely átalakítaná az új típusú koronavírus (COVID-19) gyógykezelésének szabályait. A döntés lehetővé teszi egyebek mellett, hogy mostantól Ukrajnában is felírhassanak nem törzskönyvezett gyógyszereket a betegeknek. Megszavazták azokat a módosító indítványokat is, amelyek biztosítják a szociális és gazdasági garanciák igénybevételét a koronavírus terjedése közepette. A változások egyebek mellett meghosszabbítják a hivatali eljárási határidőket, adókedvezményeket, illetve adófizetési haladékokat biztosítanak, valamint egyszerűbbé teszik a szociális segély igénylését.

Módosították a honatyák a Büntetőeljárási törvénykönyvet, ami lehetővé teszi a bíróságok számára, hogy videokonferencia keretében folytassanak le tárgyalásokat. Emellett a parlament bűncselekménnyé tette a járvány elleni küzdelemhez szükséges eszközök és egészségügyi készítmények engedély nélküli exportját.

A továbbiakban a saját dolgát is megkönnyítette a Rada, amennyiben csökkentette a törvényjavaslatok előkészítésének idejét, illetve megszavazta, hogy a parlamenti bizottságok ezen túl videokonferencia keretében is megtarthassák az üléseiket.

Foszladozó kormánypárti egyetértés

Amikor a képviselők áttértek a személyi kérdések megvitatására, az addig tapasztalt kormánypárti egységnek látványosan vége szakadt. Kezdetben még sikerült biztosítani a szükséges számú szavazatot Illja Jemec egészségügyi és Ihor Umanszkij pénzügyminiszter leváltásához, azonban utódaik kinevezése első próbálkozásra meghiúsult. Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter-jelölt megválasztásához például mindössze hat szavazat hiányzott. Ráadásul a miniszterelnök és az államfő embere a Nép Szolgájától, azaz a kormánypárttól is csupán 183 szavazatot kapott a minimálisan szükséges 225 helyett, miközben a többi frakció érthetően csak néhány vokssal támogatta a kinevezését.

Ekkor Dmitro Razumkov házelnök felolvasta az ukrán államfő levelét, amelyben az bejelentette, visszavonja Olha Buszlavec jelölését, akit a kormányalakítás, tehát március eleje óta betöltetlen energetikai miniszteri tisztségre szántak az Elnöki Hivatalban. A lépés csak tovább fokozta a bizonytalanságot a teremben.

A továbbiakban kiderült, hogy Makszim Sztepanov, akit az Egészségügyi Minisztérium élére szántak, még kevesebb szavazatot kapott, mint Marcsenko. Összesen kilenc voks hiányzott a kinevezéséhez, holott őt az Ellenzéki Platform – Az Életért frakció is támogatta. Viktor Medvedcsuk, az ellenzéki párt politikai tanácsának elnöke utóbb támogatásukat azzal magyarázta, hogy nem szerették volna vezető nélkül hagyni az egészségügyi tárcát a járvány kellős közepén. Érdekes, hogy ez a szempont a többi képviselőben láthatóan nem merült fel.

Kukába a költségvetés módosításával!

A rendkívüli ülés központi napirendi pontja kétségtelenül a 2020. évi állami költségvetés módosítása volt. Talán ennek tudható be – talán egyszerűen csak hiányolták már a cirkuszt –, hogy a képviselők megtörték a hallgatást és szót adtak Denisz Smihal miniszterelnöknek.

Smihal igyekezett meggyőzni a honatyákat, hogy gyakorlatilag minden a tervezethez beérkezett módosító indítványt figyelembe vettek. Elmondása szerint 31,6 milliárd hrivnyát különítenének el a büdzsében a nyugdíjak időben történő kifizetése érdekében, beleértve az 1000 hrivnya pótlékot azok számára, akiknek a nyugdíja nem éri el az 5000 hrivnyát. Emellett számos egyéb intézkedéssel együtt a helyhatóságokra bíznák a jövedéki adók felhasználását és megőriznék a „szubvenciók egy részét” is.

A kormány 97 milliárd hrivnyás alapot hozna létre a koronavírus elleni küzdelemre, emellett azonban korlátozásokat is terveznek, amelyeket viszont különösebben nem részleteztek. Utóbb Volodimir Klicsko kijevi polgármester azt mondta, a helyi költségvetések több mint 12 milliárd hrivnyát veszítenek a hétfőn elfogadott „válságellenes” törvény elfogadása miatt.

A parlamenti képviselőket nyilvánvalóan nem sikerült meggyőznie a kormányfőnek, hiszen első olvasatban csupán 223 voksot kapott a módosító indítvány, vagyis kettővel kevesebbet a minimálisan szükségesnél. A Nép Szolgája mindössze 200 szavazatot tudott „produkálni”, ehhez jött még a Bizalom képviselőcsoport 15 voksa és további 8 szavazat más független honatyák részéről. Ugyanakkor a képviselők a kormány számára megnyugtató fölénnyel, 273 szavazattal járultak hozzá a törvénytervezet első olvasatban való újratárgyalásához, vagyis nem kell az alapoktól újrakezdeni a törvényalkotást.

Rendkívüli ülés másodszor és harmadszor

A második rendkívüli ülésre közvetlenül az elsőt követően, gyakorlatilag szünet nélkül került sor. Napirendjén egyetlen kérdés szerepelt: a hadsereg folyamatos élelmezésének biztosítása járványhelyzetben. Az indítványra 326-an szavaztak igennel. Az ülés mindössze öt percig tartott.

Ezután a képviselők elhagyták az üléstermet, de nem távoztak a parlamentből. Számos honatya e szünet közben, SMS-ben kapta az értesítést, hogy kijevi idő szerint 16 órai kezdettel újabb ülésre kerül sor. A tanácskozás ugyan végül csak majd háromnegyedórás késéssel kezdődött el, ám a szünet láthatóan „jót tett” a politikusoknak. A képviselők ismét elővették a személyi kérdéseket, s ezúttal akadálytalanul, 256 szavazattal pénzügyminiszterré választották Szerhij Marcsenkót, valamint 246 szavazattal Makszim Sztepanov lett az egészségügyi miniszter. Csak találgathatunk, hogy a szünet alatt milyen alkuk köttettek a parlamenti folyosókon.

Az elnök jelenése

Miután végeztek a személyi kérdésekkel, az ülésteremben megjelent Volodimir Zelenszkij elnök. Az államfő köszönetet mondott a képviselőknek, hogy a fertőzés veszélye ellenére megtartják az ülést. A vesti.ua beszámolója szerint a teremben mindenkin álarc volt, az elnök azonban levette a sajátját, mondván szeretné, ha a képviselők látnák az arcát.

Közölte, Ukrajnát államcsőd fenyegeti, amennyiben a parlament nem szavaz meg két törvényjavaslatot: a földpiacról és a bankokról szóló jogszabályt (az utóbbi az a bizonyos „kolomojszkijellenes” törvény). „Bennem is számos kérdés merül fel ebben a helyzetben” – jelentette ki az elnök a szokásos sírásra álló arccal igyekezvén meggyőzni hallgatóságát a javasolt intézkedések fontosságáról.

Utóbb kiderült, a maszklevétel „ragályosnak” bizonyult. A szószékre lépő Petro Porosenko, az Európai Szolidaritás párt elnöke is megszabadult a sajátjától. A tét az államcsőd – indokolta döntését az exelnök, hogy megszavazza a kormány törvényjavaslatait. Bejelentésével talán még annál is nagyobb feltűnést keltett a teremben, mint hogy le merte venni a maszkot.

Julija Timosenko, a Haza párt elnöke szintén takaratlan arccal szólt a hallgatóságához, ám ő bírálta a kormány szándékait. „Ha megszavazzák ezt a szemetet, elfelejthetik az ukrán pénzügyi rendszert”– érvelt igaza mellett, a külföldi befolyás állítólagos erősödése ellen az ellenzéki politikus.

Az ellenzéknek azonban a túlfűtött szónoklatokkal, s a maszk nélküli felszólalásokkal sem sikerült meggyőznie a kormánypárti képviselőket. A szavazáskor 267 honatya támogatta a kormánypárti indítványt a banktörvény módosításáról, miközben az ellenzéki beadványokat nem is tárgyalták. Ezenkívül a képviselők határoztak arról, hogy felgyorsítják az indítvány előkészítését a második olvasatban való tárgyaláshoz.

Hiába, állapíthatjuk meg, túl nagy volt a tét: a Nemzetközi Valutaalap egyebek mellett a banktörvény módosításától tette függővé az ország további finanszírozását, márpedig Ukrajnának most minden fillérre szüksége lesz. Olyannyira nagy ez a függés pillanatnyilag, hogy a kormány még abba is belement, elfogadja azt a jogszabályt, amely – egyebek mellett – lehetetlenné teszi Ihor Kolomojszkij oligarcha számára, hogy visszaszerezze a csődbe ment, majd államosított PrivatBank többségi tulajdonát.

Már a földet is eladták

Legalábbis így reagált az ellenzéki képviselők egy része arra, hogy még hétfőn este második olvasatban szavazott a parlament a termőföldpiac megnyitásáról. (Lásd keretes írásunkat!) Néhány elemző szerint azonban nem a külföldi nagytőkének adta el a kormány a földet, pontosabb lenne úgy fogalmazni, hogy a föld rámegy a koronavírus-járvány okozta válság kezelésére.

A jogszabálytervezetre 259-en szavaztak igennel:

• Nép Szolgája – 206 szavazat (a pártnak 248 képviselője van);

• Európai Szolidaritás – 23 igen szavazat (a 27 lehetséges voksból);

• Hang – 13 szavazat (a lehetséges 20-ból);

• Bizalom képviselői csoport – 12 szavazat (a lehetséges 17-ből);

• független képviselők – 5 (a lehetséges 21-ből).

A törvény ellen szavazó ellenzéki képviselők kilátásba helyezték, hogy az Alkotmánybírósághoz fordulnak a jogszabály elfogadása miatt. Natalija Korolevszka, az Ellenzéki Platform – Az Életért frakciótól a vita során hangsúlyozta, hogy többrendbeli szabálysértéssel fogadták el a tervezetet. A kormányoldal gyakorlatilag válasz nélkül hagyta ezeket a vádakat, bár mint láthattuk, a földkérdésben a „nép szolgái” közül sem értett egyet mindenki a kormányállásponttal.

(zzz)