„Levizsgázott” az ukrán oktatás

Április 6-tól sugároznak televíziós tanórákat az országos tévécsatornák az 5–11. osztályos tanulók számára, akik a karantén miatt nem járhatnak iskolába ezekben a hetekben.

A hétfőtől péntekig tartó első oktatási héten az ukrán sajtó legalább fél tucat hibát fedezett fel a tanórák anyagában. Kiderült az is, hogy az órákat nem is annyira az Oktatási és Tudományos Minisztériumban készítik, mint inkább a külföldről, többek között Soros György által finanszírozott civil szervezetek.

Az első komoly hibára alig néhány percet kellett várni. Az 5. osztályosok matematikaóráján a tanárnő 30,2-ből igyekezett kivonni 2,2-et, ám 28 helyett neki valamiért 18 jött ki.

A 10. osztályos földrajzórán Ausztráliáról volt szó. Megtudhattuk, hogy az Ausztrál Államszövetség „a teljes ausztrál kontinenst, Tasmániát, valamint szigeteket foglal magában a Csendes- és az Atlanti-óceánokban”. Eközben a tanár magabiztosan rábökött a térképen az Ausztrália keleti partjai mentén olvasható, hatalmas betűkkel írt Indiai-óceán feliratra, amely a tévénézők számára is jól látható volt.

A történelemtanárok szintén hozzájárultak a világháló népét szórakoztató bakiparádéhoz.

A pedagógus magabiztosan jelentette ki virtuális hallgatóságának, hogy Rettegett Iván cár 1558-ban kirobbantotta a libanoni háborút a libanoni rend ellen. Az ukrán iskolák hátrányos helyzetű végzőseit emlékeztetnénk, hogy az orosz cár valójában az 1558 és 1583 között zajló livóniai háborút robbantotta ki, s nem a libanoni, hanem a Német Lovagrend ellen. Értelemszerűen a harci cselekmények sem valahol a Közel-Keleten, hanem elsősorban a mai balti országok és Fehéroroszország területén zajlottak.

A koronát az inkompetencia ezen kollektív remekművére az ukrántanár tette fel, akinek az ötödik osztályosok számára tartott nyelvóráján egy jegesmedve, egy bizonyos Misko Antarkticsnij tett fel kérdéseket. A nyilván figyelemfelkeltőnek szánt fogás egyetlen szépséghibája, hogy az Antarktiszon (tehát a Déli-sarkon) egyetlen jegesmedve sem él. Ezekkel a hatalmas ragadozókkal kizárólag az Északi-sarkon (Arktiszon) és környékén találkozhatunk.

Hogy mit szólnak saját hibáikhoz a pedagógusok? Egyfelől nagyszerű élménynek és tapasztalatnak tartják a tévés oktatást, másfelől felhívják a figyelmet, hogy ők nem képzett tévések. Ráadásul az előadáson nincsenek gyerekek, azaz nincs, aki kijavítsa a pedagógus esetleges elszólását, tévedését.

Dmitro Nomirovszkij matematikus, aki szintén tartott online órát, a Facebook közösségi oldalon rámutatott: a tanároknak nincs módja az összevágott anyag megtekintésére, mielőtt az adásba menne, hogy kiszűrjék az esetleges hibákat. A szerkesztésre a sugárzás előtti éjszakán kerül sor, mivel a gyártásnak nincs ideje ezt korábban elvégezni. A matematikus elmondása szerint ő megpróbálta elérni, hogy visszanézhesse az első televíziós óráját, s el is jutott a producerig, de „kapott a fejére”. Nomirovszkij úgy véli, ilyen körülmények között elkerülhetetlenek a hibák. Emlékeztetett, hogy a tanárokat találomra jelölték ki, s a többségük soha nem látott még kamerát. Ráadásul a programba bevont pedagógusokat senki nem mentette fel az eredeti munkájuk végzése alól a felvételek idejére, s a tanórák illusztrációinak elkészítéséhez sem kaptak segítséget.

A közösségi oldalakon élénk vita bontakozott ki a televíziós tanórákról.

„Ami a legérdekesebb, hogy ezek a gyerekeknek szóló »órák« nem élő adásba mennek. Át lehet nézni, felfedezni a hibákat, új változatokat venni fel… De senki nem csinálja ezt. Gyermekeinket támogatászabálók salakjával tömik” – írta Olena Lukas volt igazságügyi miniszter, majd idézett Martin Bormannak Rosenberghez a megszállt területeken folytatandó politikáról írt 1942-es leveléből:

„A helyi lakosságnak semmiképpen nem szabad magasabb szintű oktatást kapnia. Ha elkövetjük ezt a hibát, akkor magunk teremtünk majd ellenállást magunkkal szemben.

Ezért, a Führer szerint, tökéletesen elegendő a helyi lakosságot, beleértve az úgynevezett ukránokat is, csak olvasni és írni tanítani.”

„Ezeknek az online tanóráknak a karantén alatt legalább annyi hasznuk van, hogy a szülők, akik belefáradtak a minden jóért minden rossz ellenében folytatott harcba, végre meglátják, hogyan és mire tanítják valójában a gyermekeiket, elszörnyednek, és végre-valahára megértik, milyen jövő vár elkerülhetetlenül mindannyiunkra” – írta Olekszander Timosenko újságíró.

Jevhen Csernyak üzletember szerint a hiba nem a tanítókban, hanem a rendszerben van.

„Jött a vírus, Ukrajnának egészségügyre volt szüksége, kiderült, hogy nincsenek se kórházak, se szakemberek, se kórtermek, se lélegeztető gépek.

Szükségessé vált a gyerekek online tanítása. Kiderült, hogy a tanárok összetévesztik a 18-at a 28-cal a matematikaórán, és földrajzon az óceánokat, valami zseni pedig adásba engedi ezeket a felvételeket anélkül, hogy javítaná a hibákat.

Kiderült, hogy oktatás sincs.

Mit akarnak a szerencsétlen tanároktól, akiket évek óta aláznak koldusfizetésekkel?! Ilyen körülmények között is folytatják a gyermekek tanítását – szent emberek!!!

Meg tudnak nevezni legalább egy olyan állami intézményt, amely normálisan működik?

De egész idő alatt, míg pusztították az oktatást, megalázták a tanárokat, loptak az egészségügyben, természetesen fontos volt tisztázni, hogy ki milyen nyelven beszél, átnevezni az utcákat, és az ország költségvetéséből éppen most 50 milliót fordítani a Könyv­intézetre, és figyelem, 50 milliót a hazafias filmre.

Nem lesz se film, se 50 millió, se tanár, se egészségügy, amíg minden így megy az országban. Jegyezzék meg ezt az előrejelzést” – írta Jevhen Csernyak.

(zzz)