Pénz és választások

Immár a hetedik rendkívüli ülését tartotta a karantén idején a Legfelső Tanács múlt csütörtökön. A mostani alkalom sajátosságát az adta, hogy közvetlenül egyetlen, a koronavírus-járvány megfékezésével vagy a járvány okozta gazdasági válság leküzdésével kapcsolatos kérdés sem szerepelt napirenden. Mintha a képviselők elunták volna már a járványt, s kezdenének visszatérni a hétköznapi politikai rutinhoz.

A parlament munkáját saját ügyrendi szabályzatának módosításával kezdte. A cél látszólag nemes volt, hiszen igyekeztek lehetővé tenni, hogy még a belátható jövőben sor kerülhessen az úgynevezett banki törvényjavaslat vitájára második olvasatban, amelyhez mintegy 16 ezer (!) módosító indítványt nyújtottak be a honatyák, ezzel gyakorlatilag ellehetetlenítve a parlament munkáját. Az ukrajnai bankok működését módosító indítvány elfogadása a Nemzetközi Valutaalap (IMF) egyik feltétele az Ukrajnának szánt újabb hitelkeret megítélésének, érthető tehát, hogy a kormányzat szeretné mielőbb rendezni az ügyet. Ám nem véletlen, hogy a jogszabálytervezetet Kolomojszkij-törvényként is emlegetik. A dokumentum elfogadása ugyanis lehetetlenné tenné, hogy Ihor Kolomojszkij, a Privatbank egykori többségi tulajdonosa ismét többséget szerezzen a csőd közelébe került, majd államosított bankban. Az oligarcha hívei a kormányzó Nép Szolgája pártban minden lehetséges módon igyekeznek megakadályozni a jogszabálytervezet elfogadását.

Ezért határozott úgy Volodimir Zelenszkij elnök és környezete, hogy az ügyrendi szabályzat módosításával megkerülik a parlamenti obstrukciót. Az elképzelés lényege, hogy speciális eljárást vezetnek be a törvényjavaslatok második olvasatban történő tárgyalására, ha minimum ötször több (de legalább 500) módosítást nyújtanak be, mint az eredeti törvénytervezet cikkelyeinek vagy bekezdéseinek a száma.

A különleges eljárás alkalmazásához szükséges, hogy előzőleg 150 képviselő aláírja az erre vonatkozó indítványt, és hogy a parlament szavazzon erről a plenáris ülésén. Miután a Rada határozott a különleges eljárás alkalmazásáról, a frakcióknak és a képviselőcsoportoknak két nap áll a rendelkezésükre öt olyan módosító indítvány kiválasztásához, amelyeket a tervezetet tárgyaló főbizottság előzőleg nem vett figyelembe, és amelyekhez a pártok ragaszkodnak, majd továbbítaniuk kell azokat a bizottsághoz. Minden független parlamenti képviselőnek, akinek a módosító indítványait a főbizottság figyelembe vette, joga van meghatározni egy figyelmen kívül hagyott módosítást, amelyhez ragaszkodik, és szintén eljuttathatja azt a főbizottsághoz. A főbizottság két napon belül összefoglalja ezeket a módosító indítványokat, és frissített összehasonlító táblázatot készít elő a törvényjavaslat második olvasatban történő megvitatásához.

Csakhogy azt még a demokrácia finomságaira kevésbé fogékony ukrán képviselők is belátták, hogy a változások kockázatot jelentenek a parlamenti ellenzék működésére és általában a demokráciára nézvést. Ezért a parlament múlt csütörtöki ülése szünettel kezdődött, amely alatt Dmitro Razumkov házelnök igyekezett meggyőzni a frakciókat a kezdeményezés támogatásáról. Razumkovnak ugyancsak ki kellett tennie magáért, hiszen a fentebb vázolt helyzet, Kolomojszkij híveinek „makacskodása” miatt a kormánypártnak egymagában nem volt elég szavazata az ügyrendi szabályzatot módosító indítvány elfogadásához. Végül az Ellenzéki Platform – Az Életért (OPZZS) frakciójának 15 képviselője lett a szövetségese Zelenszkij pártjának, a Bizalom képviselőcsoport 13 tagja, valamint 10 független honatya, így sikerült 242 szavazattal módosítani az ügyrendi szabályzatot, miközben az ellenzéki Európai Szolidaritás, a Hang és a Haza frakciók kategorikusan ellenezték az elképzelést. A Nép Szolgájának állítólag egy sor ígérettel sikerült maga mellé állítania a szükséges számú képviselőt: ezek közül a legfontosabb, hogy rövidesen egy önálló módosító indítványban meghatározzák, meddig marad érvényben a módosított jogszabály (állítólag a karantén idejére + 1 hónapig), a jogszabályt ugyanis csak egy bizonyos időszakra vezetnék be. Az OPZZS állítólag ígéretet kapott arra is, hogy a kormány záros határidőn belül beterjeszti a parlamenti ellenzék jogait szabályozó törvény tervezetét.

A Legfelső Tanács ezek után rávetette magát A helyi önkormányzatokról szóló törvény módosítására. A módosító indítvány indoklása szerint a kormánypárt javasolta a kistérségek adminisztratív központja és a kistérségek területe fogalmak bevezetését. Ennél azonban lényegesebb, hogy a módosítás felhatalmazza a kormányt, hogy az az Ukrajna közigazgatási és területi felépítéséről szóló törvény elfogadása előtt saját hatáskörben döntsön az adminisztratív központokról és a kistérségek területéről, illetve törvénytervezetek benyújtásával kezdeményezhesse a parlamentben a járások létrehozását és megszüntetését.

Ezenkívül a törvényjavaslat kimondja, hogy azokban a kistérségekben, amelyek területét jelen törvények módosítása alapján hagyja jóvá a kormány, az első községi, nagyközségi, városi tanácsi önkormányzati választásokat, illetve e területi közösségek elöljáróinak megválasztását a soron következő – jelen helyzet szerint még 2020. évi helyhatósági választásokkal egy időben rendezik meg.

A második olvasatban tárgyalt tervezetet a képviselők 264 igen szavazattal fogadták el, vagyis a törvényhozás nem fejtett ki számottevő ellenállást a hatalom kísérletével szemben, hogy újabb fontos jogköröket kaparintson meg a közelgő helyhatósági választások előtt. E törvény jogerőre emelkedésétől számított három hónapon belül ugyanis a kormánynak a parlament elé kell terjesztenie a régi járások megszüntetésére és az újak létrehozására vonatkozó jogszabálytervezeteket, vagyis addig minden kistérségről dönteni kell. Lapzártánkkor a módosított jogszabály pontos szövege még nem ismert, az országos hírekből ítélve azonban a kormányt mostantól arra kötelezik az előírások, hogy mielőbb határozzanak a még vitatott összetételű kistérségekről – köztük két magyar lakosságúról is –, valamint az új járások kijelöléséről.

(ntk)