Erdőtüzek fogságában

Április eleje óta érkeznek a hírek, melyek szerint ég az erdő a csernobili zónában vagy elidegenítési övezetben. Kezdetben ebben nem volt semmi rendkívüli, hiszen arrafelé gyakorlatilag minden évben előfordulnak kisebb-nagyobb tűzesetek. Aztán egyre nyugtalanítóbb lett a helyzet: mind nagyobb területen égett az erdő, s amint a tűzoltók végeztek az oltással az egyik helyen, a lángok nyomban felcsaptak egy másikon.

Ráadásul a csernobili növényzet lekötötte az évek folyamán a 34 évvel ezelőtti erőműbaleset után kilökődött sugárzó anyagok egy részét. Az elégett növényzet hamujával most ezeket a radioaktív hulladékokat is felkapta a szél. Szerencsére a sugárzás mértéke sehol nem haladta meg a határértékeket – legalábbis a hivatalos jelentések szerint.

Ebben a reménytelennek látszó küzdelemben a 10. nap táján, április 14-én sikerült először áttörést elérni, amikor eleredt a térségben az eső, és besegített a tűzoltásba. Ekkor minden nyílt tüzet sikerült eloltani, amit a hatóságok mindjárt jelentettek is az országnak. Ám a hamu alatt izzott a parázs, a tőzeg, s a hétvégén már ismét arról szóltak a hírek, hogy öt erdészet területén oltják a tüzet.

Közben elszabadult a pokol a szomszédos Zsitomir megyében is. A Zsitomir Megyei Erdő- és Vadgazdálkodási főosztály közölte, hogy az április 16-i állapot szerint a megye 9 erdőgazdaságának területén keletkeztek tüzek a száraz növényzet felgyújtása miatt a mezőgazdasági hasznosítású földterületeken és a háztáji gazdaságokban. A tűzoltók munkáját nehezítette az erős szél, amely elősegítette, hogy egyre újabb erdőterületek kapjanak lángra.

Az Ovrucsi járásban a tűz elérte négy kisebb falu néhány házát, s többet is a teljes elhamvasztással fenyegetett. A hatóságok evakuálták a károsultakat, az embereket a szomszédos településeken helyezték el.

A Zsitomir megyei erdőtüzek füstjét a szél öt megyére hordta szét, egy jelentős adag Kijevnek is jutott belőle. Az ukrán fővárosban ennek hatására folyamatosan romlott a levegő minősége, s néhány napra a világ legszennyezettebb levegőjű metropoliszait is maga mögé utasította Kijev. A hatóságok egyedül annyit tudtak tanácsolni a lakosságnak ezekben a napokban, hogy lehetőség szerint senki ne nyisson ablakot, a krónikus betegek ne menjenek az utcára. Aztán hétfőn végre irányt váltott a szél, s a kijeviek fellélegezhettek.

Mentálisan a kegyelemdöfést jelenthette a hatóságok számára a múlt héten, április 17-én a Ternopil megyei Csisztilivi Ornitológiai Rezervátumban kiütött tűz. A Rendkívüli Helyzetek Állami Szolgálatának (DSZNSZ) tájékoztatása szerint ott nyolc hektárnyi erdő égett.

A hatóságok látványos intézkedésekkel igyekeznek reagálni a példátlan erdőtüzekre. Arszen Avakov belügyminiszter hétfőn bejelentette, hogy a Belügyminisztériumban a gyújtogatás elleni küzdelemmel foglalkozó speciális csoport alakult, a nemzeti gárda pedig szabotázsellenes műveletet indított az erdőben.

A tárcavezető elmondta, az elképesztően száraz tél miatt jelentősen csökkent a talajvízszint. Az erdei avar, különösen a tűlevelű, nagyon könnyen lángra kap. Kiszáradt a tőzeg, ami külön problémát okoz – magyarázta a belügyminiszter.

„És mindez, nyilvánvalóan lehetőséget jelent a gazemberek és provokátorok számára. Valaki tönkre akarja tenni az életet az országban, valaki a tűzzel leplezné el a piszkos ügyeit. Nagyon is világosan látjuk mindezt. Nem áll szándékunkban beletörődni – intézkedéseket foganatosítunk” – jelentette ki Avakov.

Azt ígérte, a gyújtogatásban vétkesek kézre kerülnek, s bizonyosan nem ússzák meg bírsággal.

A tűzesetek okairól eddig rendkívül kevés konkrétum látott napvilágot. Vitalij Bunecsko Zsitomir megyei kormányzó például a Facebook közösségi oldalon arról írt, hogy az erdőtüzek egyik okozója egy kidőlő fa által megrongált villanyvezeték lehetett az erős szél mellett. Ugyanakkor a száraz aljnövényzetet égető helyi lakosokról még nem sok szó esett.

Idekívánkozik Szerhij Bocskovszkijnak, a Rendkívüli Helyzetek Állami Szolgálata egykori vezetőjének véleménye. A strana.ua-nak adott minapi interjújában a szakember úgy fogalmazott, az utóbbi években teljesen lepusztult a tüzek megelőzésének és felszámolásának állami rendszere. Szerinte a folyamat még 2015-ben, a Jacenyuk-kormány idején kezdődött, amikor például moratóriumot hirdettek a hatósági ellenőrzésekre, leépítették a tűzoltószolgálatot, illetve számos normatív dokumentumot is hatályon kívül helyeztek, amelyek után űr támadt. „Jacenyuk az első, akinek viselnie kell a felelősséget” – jelentette ki Bocskovszkij.

A felelősségre vonás azért még odébb van, mondhatnánk, előbb el kellene oltani a tüzet. A keddi jelentés szerint Zsitomir megyében még két erdészetben oltották a tüzet. A DSZNSZ arról számolt be, hogy a csernobili zónában öt erdészetben segítenek oltani a lángokat a zónát irányító hatóságnak.

Közben napvilágot látott az első összesítés a károkról. A korrespondent.net Bunecsko kormányzóra hivatkozva közölte, hogy a tűz Zsitomir megye területén Osztrovi, Rudnya, Licsmani és Mahdin falvakban 43 családi házat semmisített meg, mintegy 50 károsultat kellett evakuálni, a keletkezett kár mértékét a tisztviselő 25 millió hrivnyára becsülte.

(ntk)