A hívekkel való kapcsolattartás mégis megoldható

A koronavírus-járvány és az amiatt életbe léptetett karantén megnehezítette mind a szervezetek, mind az intézmények, mind a magánszemélyek életét. Történelmi egyházaink és híveik kapcsolattartása is körülményesebbé vált, de még így is megoldható. A nehézségekről és a kapcsolattartás sikereiről beszélgettem minap a Kárpátaljai Református Egyházkerület, a Munkácsi Görögkatolikus Püspökség Beregszászi Esperesi Kerülete és a Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye képviselőivel.

Kezdjük a sort a Kárpátaljai Református Egyházkerület Püspöki Hivatalával, melytől kérdéseinkre a következő válaszokat kaptuk.

– Mely templomokból közvetítenek online istentiszteleteket vasárnaponként?

– Az istentiszteletek közvetítését minden gyülekezet egyénileg oldja meg, de vannak az egyházmegyékben központilag kijelölt templomok, ahol hét közben és vasárnaponként más-más lelkipásztor szolgál. A Beregi Református Egyházmegyében a munkácsi református templom, a Máramaros–Ugocsai Református Egyházmegyében a tekeházai református templom sugároz élő istentiszteleteket a hívek nagy örömére. Ahol a technikai eszközök rendelkezésre állnak, ott a helyi gyülekezetek közvetítenek online istentiszteleteket: Beregszászban, Mezőváriban, Beregújfaluban, Csapon, Csongoron, Nagydobronyban, Búcsúban, Szernyén, Ungváron, Kisdobronyban, Haranglábon – és még sorolhatnánk. Az online istentiszteletek mellett rövid áhítatok, igei magyarázatok is megjelennek, amelyek elérhetőek mindenki számára. A Pulzus Rádió és a TV21 Ungvár is közvetít istentiszteleteket, amelyeket még a vírus megjelenése előtt vettek fel.

– Meg tudják oldani a hittanórák és a konfirmációi foglalkozások megtartását online formában?

– A hitoktatók és a lelkipásztorok is online hittanórákat és konfirmációi oktatást tartanak. Ezeket minden gyülekezet egyénileg meg tudta oldani. Igyekeztek csoportokat létrehozni osztályonként, ami segíti az adott tananyag könnyebb elsajátítását. Lelkipásztoraink és hitoktatóink mindent megtesznek annak érdekében, hogy ha nem is személyesen, de a virtuális térben ott legyenek a gyermekekkel és a fiatalokkal, átadva nekik Isten örömüzenetét.

– Miként tartják meg most a kereszteléseket, a temetéseket, a haldokló egyháztagok utolsó úrvacsorában részesítését?

– A kereszteléseket elhalasztjuk későbbi időszakra, amikor majd beléphetünk templomainkba. A temetési szolgálatokat a lelkipásztorok a temetőben végzik nem több mint 10 fővel, tehát a legszűkebb családi körben. A virrasztásokat a járvány idejére felfüggesztettük. Az úrvacsorai közösséget nem tagadhatjuk meg senkitől, aki kéri. Azt a lelkipásztor megfelelő óvintézkedések betartásával kiszolgáltathatja a haldoklónak.

Most pedig lássuk, miként oldják meg a hívekkel való kapcsolattartást a Munkácsi Görögkatolikus Püspökség Beregszászi Esperesi Kerületében.

Mint Demkó Ferenc esperestől, püspöki helynöktől megtudom, a karantén kezdete óta az esperesi kerületben is majdnem minden templomból adnak élő közvetítést. Figyelemre méltóak a Csepei, a Salánki, a Tiszacsomai, a Nagybégányi, a Tiszaújlaki, a Tiszújhelyi, a Mezőgecsei, a Batári, a Beregszászi, a Nevetlenfalui, a Mátyfalvai, a Tiszapéterfalvai, a Sislóci, a Palágykomoróci Görögkatolikus Egyházközségek Facebook-oldalai. És nemcsak vasárnaponként, illetve az ünnepeken, hanem hétköznapokon is több helyen lehet online formában követni a szertartásokat.

– Meg tudják-e oldani a szentségek kiszolgáltatását, s miként tudták megvalósítani a húsvéti pászkaszentelést? – kérdem Demkó Ferenctől.

– A szentségek kiszolgáltatásához (gyónás, eucharisztia) szükséges a személyes jelenlét, ezért ez online nem lehetséges. Egyházmegyei rendelkezés értelmében csak nagyon indokolt esetben, előzetes egyeztetéssel van rá mód, személyes találkozás során. Tekintettel arra, hogy a húsvéti gyónás időszaka pünkösdvasárnapig tart, amennyiben a karanténintézkedések ezt lehetővé teszik, a hívek még el fogják tudni végezni a szentgyónásukat. Amennyiben a járványhelyzet továbbra is fennáll, az azt követő időszakban biztosítunk lehetőséget majd a gyónásra. Lehetőségük van azonban a híveknek élni a „lelki szentáldozással”: amikor objektív okok miatt fizikai módon nem tudja valaki magához venni az eucharisztiát, lelkileg mégis elnyerheti a szentáldozás kegyelmeit, amire azonban imádsággal és bűnbánattartással ugyanúgy fel kell készülni, mint a „rendes” szentáldozásra. Ami pedig a pászkaszentelést illeti: bár a húsvéti pászkaszentelés nem tartozik hitünk lényegi eleméhez, mégis vidékünk húsvéti hagyományai között jelentős helyet foglal el olyannyira, hogy híveink közül sokan előbbre valónak tartják a Krisztussal való találkozás (gyónás, eucharisztia) szentségeinél... Mivel egyházunk hite szerint Krisztus a mi pászkánk, aki feltámadásával a halálból az életbe vitt át minket, hitünk megvallásának hitelesebb módja élni ezekkel a szentségekkel. 

Falusi környezetben amúgy a pászkaszentelés a járványügyi szabályok megtartása mellett is megvalósítható volt, így ez minden egyházközségben meg is történt. Mindenkinek a saját kapuja elé kellett kitennie a pászkás kosarat, a falun végigjárva pedig a pap megszentelte azokat. Ez nem hagyományos mód, de a papjaink részéről érkezett visszajelzések alapján érdemes volt megvalósítani, így ha csak minimálisan is, de a hívek megélhették az egy közösséghez való tartozást.

A nagyböjt időszakában a görögkatolikusok eleve nem tartanak esküvőt. S mi a helyzet most, húsvét után? Mint az esperes úr kifejti: mivel az esküvők általában nagy létszámúak szoktak lenni, a karantén miatt a készületben levő esküvőket is sorra mondják vissza. Arra azonban lehetőség van, hogy ha igénylik az esküvőt, akkor csak a fiatal párral és két tanúval meg lehet tartani a szertartást. A keresztelők a legszűkebb család részvételével, a járványügyi előírások betartásával, igény szerint megtarthatók, a gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a hívek inkább elhalasztják a tervezett keresztelőket. A temetésekkel kapcsolatban pedig püspöki rendelkezés született, amelynek értelmében temetési szertartást csak temetőben lehet tartani, külön erre a célra előírt szertartási rend szerint, s a reformátusokhoz hasonlóan a legszűkebb család részvételével (maximum 10 fő), a járványügyi előírások betartásával.

– A hitoktatást meg tudják oldani az egyházközségek?

– Az egyházközségi hitoktatás egyelőre szünetel, egyes egyházközségekben most történnek próbálkozások az online hitoktatás megszervezésére. A Karácsfalvai Sztojka Sándor Görögkatolikus Líceum diákjai számára viszont, lakhelytől függetlenül, a karantén kezdete óta folyamatosan vannak hittanórák is ppt-előadások, rövid videók formájában. Végezetül: már most érdemes tudatosan készülni a járvány utáni időszakra, amikor mindenkinek a tudatában ott lesz a veszélyérzet, a félelem, hogyan fognak közösségeink újjászerveződni. Remélhetőleg a „templomnélküliség” időszaka ráébreszti Isten népét arra, hogy nemcsak a papnak hiányoznak a templomban a hívek, hanem a híveknek is hiányzik Isten népének, az egyháznak a közössége.

Végül, de messze nem utolsósorban pedig lássuk, miként oldják meg a hívekkel való kapcsolattartást a Munkácsi Római Katolikus Egyházmegyében.

– Minden plébániatemplomból van szentmise-közvetítés: hétköznap is, vasárnap is. Ezeken és a közösségi médián keresztül tudjuk tartani a kapcsolatot a hívek túlnyomó részével. Azok a hívek, akik részt vesznek a szentmisén (az állami előírásoknak megfelelően maximum 10 ember), azok természetesen áldozhatnak. A többiek, akik a közvetítést nézik, csak ún. lelki áldozásban részesülhetnek. Munkácson a nagyböjti időszakban mindennap délelőtt és délután egy-egy órán keresztül volt gyóntatás a székesegyházban, utána mindenki szentáldozásban részesülhetett (természetesen betartva közben a higiéniai és az állam által előírt szabályokat) – tudom meg a püspöki titkárságon. A temetési szertartás pedig a római katolikusok esetében is csak a temetőben engedélyezett. A betegeket viszont folyamatosan látogatják, szintén betartva a járványügyi szabályokat. Az online hitoktatás pedig a legtöbb helyen beindult.

Zárásként pedig csak remélhetjük, hogy mielőbb lecseng a járvány, feloldják a karanténintézkedéseket, s történelmi egyházaink élete is visszatér a maga rendes kerékvágásába.

Lajos Mihály