Összetartozásunk Tüze

Szent István király ezeresztendős keresztény államiságát a Kárpát-medencében Trianonnál éppen egy évszázada zúzták szét, feldarabolva az országot. Tíz évvel ezelőtt a Magyar Országgyűlés a visszahonosításról szóló törvényben az elcsatolt területeken élő és a világban szétszóródott magyarokat közjogi értelemben is újra a nemzet részévé, június 4-ét pedig a nemzeti összetartozás emléknapjává tette. Az ehhez kapcsolódó kezdeményezés apropóján adott interjút hetilapunknak Popovics Pál, a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség elnöke.

– Kérem, meséljen a kezdeményezés létrejöttéről.

– Magától értetődő volt, hogy mindenképp szerettünk volna valamilyen módon megemlékezni e gyászos esemény századik évfordulójáról. Így jött az ötlet, hogy legyen az egész világon élő magyarság számára meghirdetett tűzgyújtási akció. Ennek az előzménye pedig nem más, mint hogy az 1933-as gödöllői Cserkész-világtalálkozó idején a Magyar Cserkészszövetség megrendezte a magyar szolidaritás napját. Az előre megbeszélt napon a cserkészek tábortüzeket gyújtottak egész Magyarországon és az elcsatolt területeken. A megbeszélt időben lobbantak fel a szolidaritás lángjai Gödöllőn, a Hargitán, a Tátrában, a Mecsekben, Szabadkán, a Bakonyban – mindenfelé, ahol magyar cserkészek voltak. 1996-ban a millecentenárium alkalmából a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség máglyagyújtási akciót szervezett a Kárpátok gerincére, a valamikori ezeréves határra. Több tucat tűz égett egy időben. Tizenöt évvel ezelőtt, 2003 augusztusában a Külföldi Magyar Cserkészszövetség felújította ezeket a kezdeményezéseket, és ennek nyomán Magyarországon, a Kárpát-medencében, az egész világon – Kazahsztántól Honoluluig, Narviktól Rio de Janeiróig, Ausztráliától Japánig – fellángoltak a cserkésztábortüzek vagy -gyertyácskák, időzónánként körbejárva a Földet. Az Összetartozásunk Tüze rendezvény ötletgazdája a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség, szervezői a Magyar Cserkészszövetségek Fóruma és tagszervezetei, vagyis a világban működő magyar cserkészszövetségek. Természetesen örömmel vártunk másokat is társszervezőként, partnerként, támogatóként.

– Hogyan lehetett a kezdeményezéshez csatlakozni?

– Az esemény weboldalára, rákattintva a „Csatlakozom” gombra, egy rövid regisztráció után a térképen lehetett bejelölni, elnevezni a tűzrakás pontos címét. Ezt követően az eseménynél látható térképen megjelent egy nemzeti színű láng, amelynek a magjában három számjegy van: 1000, 100 és 10, ezek az államalapítást, a trianoni szerződés évfordulóját és a Magyar Országgyűlés által a visszahonosításáról szóló törvény elfogadását jelentik. Ezt mi, szervezők továbbgondoltuk, és szeretnénk, ha a tűzgyújtást követően mindenki feltöltene a felhasználói fiókjába a tűzgyújtásról egy fényképet, videót és szöveges beszámolót Trianonról vagy a századik évfordulóról, mellyel részei lesznek egy hatalmas virtuális emlékalbumnak is.

– Hányan regisztráltak hivatalosan?

– Hála Istennek, napról napra egyre többen. Nagyon jó volt azt is látni, hogy Kárpátalja a helyi magyar lakosság számát tekintve nagyon jól teljesített. Eddig (az interjú készítésének az időpontjában – a szerk.) hat kontinens 50 országának 1300 településén 2500 virtuális láng látható a térképen.

Simon Dávid