Bukdácsoló hatalom, elégedetlen lakosság

Az ukránok 63%-a szerint Ukrajnában összességében rossz irányban haladnak a dolgok. Ezzel ellenkező véleményen mindössze a megkérdezettek 22%-a van – derül ki a Rejting Szociológiai Csoport felméréséből. Az elmúlt napokban közzétett kutatási eredmények egybehangzóan fokozódó lakossági elégedetlenségről, valamint a hatalom és az ellenzék közötti támogatottságbeli különbség csökkenéséről tanúskodnak.

Újrakezdés elnapolva

A strana.ua összeállításában felhívja a figyelmet, mekkora bakugrásokkal változott a lakosság véleménye/hangulata az elmúlt egy esztendőben. Tavaly júniusban – vagyis nem sokkal Volodimir Zelenszkij elnökké választása után – az ukránok 39%-a még mindig úgy gondolta, hogy az ország rossz irányban halad, míg 34%-uk volt ezzel ellentétes véleményen. Azután egy hónappal később, júliusban – talán annak hatására, hogy Zelenszkij pártja, a Nép Szolgája a parlamenti választásokat is megnyerte – az országban zajló folyamatokat pozitívan értékelők aránya 41%-ra nőtt, s 2011 óta először meghaladta azokét, akik továbbra is sötéten látták a jövőt (37%). Az általános optimizmus persze nem tartott sokáig, 2019 októbere óta ismét a pesszimisták vannak többségben – egyre masszívabb többségben.

A Rejtingéhez hasonló országos elégedetlenséget mért a Razumkov Központ is. A vesti.ua által ismertetett felmérés alapján csupán az ukránok 19%-a szerint alakul megfelelően az ukrajnai helyzet, 60% viszont úgy véli, nem a jó irányba haladunk. Vannak, akik ezt a pesszimizmust hajlamosak afféle ukrán nemzeti jellemvonásként elkönyvelni, ám valószínűbb, hogy azoknak lehet igaza, akik szerint az ukránok borúlátása megalapozott, hiszen az ország válságról válságra bukdácsol, s most már az is bizonyos, hogy a Zelenszkij által beígért újrakezdés sok tekintetben elmaradt.

Elégtelen az új hatalomnak

A megkérdezettek 52%-a elégedetlen Volodimir Zelenszkij elnök tevékenységével, s csupán 36% elégedett az államfővel, ráadásul nem ő teljesít a legrosszabbul. A válaszadók 21%-a bizonyult elégedettnek Dmitro Razumkovnak, a Legfelső Tanács elnökének munkájával, az elégedetlenek aránya esetében 51%. Magának a parlamentnek a tevékenységével csupán 9% elégedett (76% elégedetlen).

Ami Denisz Smihal kormányfő munkájának megítélését illeti, szintén 9 százaléknyian mondták, hogy elégedettek, miközben az elégedetlenek aránya 56%. Ennél is kevesebben (8%) értékelték pozitívan a miniszteri kabinet tevékenységét (71% elégedetlen a kormánnyal).

Jó példa az országot irányítók megítélésére az a felmérési adat, mely szerint a megkérdezettek 53%-a úgy vélte, idén ősszel a gazdasági válságot a kormány hozzá nem értése okozhatja, csak 32% szerint a koronavírus, és 6% szerint a Donyec-medencei háború.

Zelenszkij–koronavírus 0:1

Hogy mi az oka a hatalom vészesen csökkenő népszerűségének és a lakosság rohamosan növekvő elégedetlenségének, azt jól mutatják a kormányzat jobbára sikertelen kísérletei, hogy úrrá legyen a koronavírus-járványon, illetve annak gazdasági és társadalmi következményein. A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet június közepén készült felmérése szerint arra a kérdésre válaszolva, hogy megbirkózott-e Ukrajna a járvánnyal, csupán 18% vélte úgy, hogy az ország már leküzdötte a pandémiát, s az új betegek száma hamarosan csökkenni fog. Ezzel szemben 63% egyértelműnek tartotta, hogy Ukrajna nem birkózott meg a járvánnyal, s az új betegek száma rövidesen nőni fog. Tehát miközben a kormányzat a járvány elleni küzdelemben elért sikerekre helyezte a hangsúlyt kommunikációjában, s ezt a más országokéval összevetve mérsékelt esetszámmal, illetve visszafogott halálozási mutatóval indokolta, az emberek ráéreztek a valóságra, amit hamarosan a statisztikai adatok is alátámasztottak. Az új esetek napi száma június végére vészesen megközelítette – sőt egy ízben meg is haladta! – az ezret, miközben a kormányzati megnyilatkozások középpontjában már hetek óta a korlátozó intézkedések feloldása állt.

És a járvány távolról sem az egyetlen „félrekezelt” problémája a hatalomnak. Említhetnénk még példaképpen Petro Porosenko felelősségre vonását az ellene indult eljárásokban, ami annak ellenére késik, hogy a lakosság 51 százaléka egyértelműen azt akarja, bűnhődjön a vétkeiért az exelnök. Ugyancsak sokat árt a hatalmon lévők népszerűségének, hogy nem szándékoznak leállni végérvényesen a Szuprun-féle egészségügyi reformmal, holott a megkérdezettek relatív többsége (40%) nem támogatja azt.

Olvad a „nép szolgáinak” támogatottsága

Ha a közeljövőben parlamenti választásokat tartanának Ukrajnában, mindössze négy párt jutna be a törvényhozásba a jelenlegi öttel szemben, vagyis nem történt jelentős változás a tavaszi erőviszonyokhoz képest.

A Razumkov Központ felmérése értelmében a rangsort a Nép Szolgája (NSZ) párt vezeti, amelynek 30,3%-os a támogatottsága azok körében, akik el szándékoznak menni szavazni, s el is döntötték már, hogy kire adják a voksukat. A június közepén készült felmérés igazi meglepetése az Ellenzéki Platform – Az Életért (OPZZS) kiváló szereplése, amelynek a szociológusok 21,8%-os támogatottságot mértek. Ugyancsak bejutna a parlamentbe a maga 15,7%-ával Petro Porosenko pártja, az Európai Szolidaritás, valamint a Julija Timosenko vezette Haza (8,5%). A többi párt, köztük a jelenlegi törvényhozásban csak bukdácsoló Hang támogatottsága pillanatnyilag nem éri el a parlamentbe jutáshoz szükséges 5%-os küszöböt. Az adatok hónapról hónapra egyértelműen jelzik, miként olvad az NSZ előnye első számú üldözőjével, a OPZZS-vel szemben. Kevésbé látványos tendencia, de az is kiolvasható a számokból, hogy a jelek szerint Petro Porosenko pártja mára elérte támogatottságának felső határát, miután szavazótábora gyakorlatilag Nyugat-Ukrajna nemzeti-hazafias beállítottságú választóira korlátozódik, miközben az ország többi részén igen jelentős a volt államfő elutasítottsága.

Zelenszkij sem a régi már

Ha mostanában rendeznének elnökválasztást Ukrajnában, egyetlen jelölt sem kapná meg az első fordulóban a szavazatok több mint 50%-át, és a második fordulóba Volodimir Zelenszkij hivatalban lévő államfő mellett Jurij Bojko, az OPZZS társelnöke jutna be – derül ki a Rejting Szociológiai Csoport június közepén készült felméréséből.

Az első fordulóban Zelenszkij a voksok 25%-ára számíthatna az összes válaszadó körében és a 35%-ára azoktól, akik bizonyosan elmennek szavazni, s azt is eldöntötték már, hogy kire adják a voksukat). A második helyen Jurij Bojko végezne (ő a voksok 15%-át, illetve 20%-át szerezné meg), majd Petro Porosenko (11%, illetve 16%), Julija Timosenko (6% és 8%), Ihor Szmesko (3% és 4%), valamint Anatolij Hricenko (2% és 3%) következne.

Elemzők rámutatnak: Zelenszkij népszerűsége csaknem 5%-kal esett vissza egyetlen hónap alatt: májusban még a válaszadók 39,9%-a lett volna kész őt támogatni a választás első fordulójában.

                (ntk)