Jóváhagyták a Gálfi Árpád polgármester által alapított Székelyudvarhelyért Párt bejegyzését

2020. július 29., 08:43 , 1017. szám

Jóváhagyta a bukaresti törvényszék múlt szerdán a Gálfi Árpád polgármester által alapított Székelyudvarhelyért Párt bejegyzését.

Gálfi Árpádot tavaly kizárták a Magyar Polgári Pártból (MPP), ezután határozta el, hogy függetlenként pályázik a szeptemberben esedékes önkormányzati választásokon a polgármesteri posztra. Az új párt bejegyzését azért kezdeményezte, hogy támogatói bekerülhessenek a helyi tanácsba.

A januárban elindított pártbejegyzést Koszta Attila, a hulladékkezelő cég volt igazgatója támadta meg. A polgármester úgy tudja: szeparatizmussal és autonómiapártisággal vádolta az új pártot.

A romániai pártok bejegyzésében illetékes bukaresti törvényszék megalapozatlannak találta az óvást, és elrendelte a Székelyudvarhelyért Párt bevezetését a romániai pártok jegyzékébe.

Gálfi Árpádot négy éve az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és az MPP közös jelöltjeként választották meg Székelyudvarhely élére. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) alternatívájaként létrehozott két magyar párt idén megalakította  az Erdélyi Magyar Szövetséget (EMSZ), és úgy döntött, hogy a politikai szövetségben vesz részt az önkormányzati választásokon. A megegyezés azonban azt is tartalmazta, hogy nem lehet az EMSZ jelöltje az, akit a két párt valamelyike kizárt a soraiból, így az MPP ragaszkodik ahhoz, hogy a pártszövetség nem sorakozhat fel az MPP-ből kizárt Gálfi Árpád mögé.

A polgármester úgy vélte: azzal vonta magára az MPP vezetőinek haragját, hogy felbontotta a város számára előnytelennek talált szolgáltatói szerződéseket, amelyeket Szász Jenő, a budapesti Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke még Székelyudvarhely polgármestereként kötött. Szász Jenő 1996 és 2008 között volt Székelyudvarhely polgármestere, valamint 2003-tól 2012-ig az MPP elnöke.

A 34 ezer lakosú Székelyudvarhely lakosságának több mint 95 százaléka vallotta magát magyarnak a legutóbbi népszámláláson. A székelyföldi várost az 1989-es rendszerváltozás után többnyire az RMDSZ-szel szemben álló magyar ellenzéki polgármesterek vezették.

(MTI/Kárpátalja)