Törékeny tűzszünet

2020. augusztus 12., 10:30 , 1019. szám

A kelet-ukrajnai szakadárok és az ukrán kormányzat között három hete létrejött, s július 27-én életbe lépett fegyvernyugvás formálisan alig fél órát élt meg. Összességében azonban két feltűnően csendes héten van túl a háború sújtotta övezet, s ezt az állapotot akár tűzszünetnek is nevezhetjük.

A július 27-én éjféltől életbe lépett tűzszünetet egyes források szerint már 30 perccel később megsértette egy kósza lövés, ezt azonban – mint utóbb kiderült – még az EBESZ Speciális Megfigyelő Missziója (SMM) sem vette figyelembe. Az ő jelentésük szerint az első lövés 9:45-kor dördült el. Aznap 9:45 és 00:45 óra között egyébként összesen 111 tűzszünetsértést, ezen belül 21 robbanást és 90 kézifegyverekből leadott lövést és sorozatot rögzítettek. A megfigyelők diplomatikusan hallgattak arról, kik voltak a tűzszünetsértők, viszont közölték, hogy a csapatszétválasztási övezetekben, a szembenálló felek közötti úgynevezett szürke zónában emberek (nyilvánvalóan katonák – a szerk.) jelenlétét észlelték drónjaik éjjellátó készülékeivel. Miután a mostani tűzszünet szigorított feltételei az efféle portyázásokat is tiltják, megállapíthatjuk, hogy formálisan a fegyvernyugvást akkor sem tartották volna be a felek, ha egyetlen lövést sem adnak le egymásra. A teljes tűzszünet veszélye azonban egyetlen pillanatig sem „fenyegetett” a továbbiakban sem, az elmúlt két hétben mindössze két nap múlt el anélkül, hogy itt-ott el ne dördült volna néhány vaktában leadott lövés, bár kétségtelen, hogy a szembenállás intenzitása lényegesen alábbhagyott. Az EBESZ augusztus elsejei jelentése értelmében a tűzszünet kezdete óta, azaz négy nap leforgása alatt összesen 225 tűzszünetsértés történt, ez pedig semmiség ahhoz képest, hogy a tűzszünetet megelőz 30 napban a tűzszünetsértések száma naponta (!) meghaladta a négyszázat. Arról nem is szólva, tehetnénk hozzá, hogy a jelentések szerint immár napok óta nem halt meg és nem sebesült meg senki a fronton (a koronavírus áldozatait leszámítva).

Ez a mostani, némi túlzással idillinek nevezhető állapot azonban önmagában nem tartható fenn a végtelenségig. Ha a politikusoknak nem sikerül rövid időn belül eredményeket elérni a tárgyalóasztal mellett, csak idő kérdése, mikor omlik össze a tűzszünet.

A nagyhatalmak egyelőre szócsatákkal múlatják az időt. Minap amerikai szenátorok kétpárti csoportja előállt egy törvényjavaslattal, amelynek értelmében az Egyesült Államok évi 300 millió dollár katonai segélyt folyósíthatna Kijevnek, többek között fegyverek vásárlására is. Válaszul az orosz törvényhozásban jelezték, hogy az amerikai támogatásról szóló törvény elfogadása esetén Moszkva megfontolás tárgyává teheti, hogy fegyvert szállítson a Donyec-medencei szakadár köztársaságok számára.

Eközben Kijevben látványosan igyekeznek betartani a tűzszüneti egyezségben vállaltakat. Az elmúlt héten Volodimir Zelenszkij maga ellenőrizte a fegyvernyugvás betartását a Donyec-medencei demarkációs vonal mentén.

„A kisebb provokációktól eltekintve elmondható, hogy sikerül teljesítenünk a magunk részét a rendkívül bonyolult megállapodásokból” – hangsúlyozta utóbb Telegram-csatornáján az ukrán államfő.

Ugyanakkor, mint fogalmazott, a béke helyreállításához a Donyec-medencében nélkülözhetetlen, hogy a másik fél is gondosan tartsa magát a tűzszünethez.

Zelenszkij jelezte, a továbbiakban várja a Donyec-medencei békés rendezés feltételeivel kapcsolatos tárgyalások folytatását, amelyek rögzíteni hivatottak a fegyvernyugvás eddigi sikereit.

„Ha pedig valami nem úgy alakul, akkor mindenki tudni fogja, hogy mi ment rosszul és miért. És ki a hibás ebben” – vonta le a következtetést az ukrán elnök.

Némelyek úgy értelmezik Zelenszkij üzenetét, hogy Kijev máris mossa kezeit arra az esetre, ha összeomlana a fegyvernyugvás. Az elemzők egy másik része viszont arra hívja fel a figyelmet, hogy Zelenszkij a normandiai négyek (Németország, Franciaország, Ukrajna és Oroszország) újabb csúcstalálkozóját sürgeti. Szerintük azzal, hogy Ukrajna gondosan betartja a tűzszünetet, egyre gyakrabban emlegeti a készülő sokadik fogolycserét, meg akarja mutatni, hogy teljesíti az előző, múlt decemberi franciaországi csúcstalálkozó határozatait. Arról ugyanakkor megoszlanak a vélemények, hogy mi lehet Kijev célja a következő, a tervek szerint Berlinben megrendezendő találkozón. A pesszimisták szerint a cél nem a békefolyamat mielőbbi lezárása lenne. Zelenszkijék szeretnék rávenni a német és francia vezetést, hogy álljanak ki Kijev mellett a minszki megállapodások felülvizsgálatát illetően. Az ukrán vezetés szeretné elérni, hogy az orosz fegyveresek kivonására a Donyec-medencéből, valamint a határellenőrzés helyreállítására még azelőtt kerüljön sor, hogy megrendeznék a régióban a helyhatósági választásokat. Nyilván azt is szeretnék Kijevben, hogy az európai nagyhatalmak mondjanak le a különleges státusz megadásáról a háború sújtotta régiónak. Hogy mindez megfelel-e valóságnak, s egyáltalán reális célkitűzésnek tekinthető-e, az beláthatatlan. Az viszont garantálható, hogy Oroszország ragaszkodni fog a minszki megállapodások betű szerinti végrehajtásához, s elvben Berlinnek és Párizsnak sincs rá oka, hogy engedményeket tegyen Ukrajnának.

(hk)