Halál és statisztika

Ukrajnában a halálozások abszolút többségét regisztrálják, a halál valódi oka azonban nem mindig kerül be a statisztikákba. A halál tényét nem lehet eltitkolni, az okok megállapítása azonban túlságosan sok mindentől függ. Attól például, hogy fordult-e orvoshoz a megboldogult, vagy öngyógyítással próbálkozott. Attól is, hogy elég képzett volt-e az orvos a halál tényleges okának megállapításához, rendelkezett-e a kórház a diagnózis felállításához szükséges eszközökkel stb. A zn.ua összeállításában annak járt utána, mi a helyzet ezen a téren az országban, mibe halnak bele leggyakrabban az ukránok.

Az Állami Statisztikai Szolgálat adatai szerint Ukrajnában 2019-ben 581 114 halálesetet regisztráltak. A korábbi évekhez hasonlóan az első helyen a halálokok között a szív- és érrendszeri megbetegedések szerepeltek, amelyek az esetek 67%-ában okozták polgártársaink távozását az élők sorából. A második és a harmadik helyen a daganatos megbetegedések (13%) és az úgynevezett „külső halálokok” (5,2%), vagyis a traumák, mérgezések és balesetek álltak. Az öt leggyakoribb halálok közé tartoztak még az emésztőrendszeri és a légzőszervi megbetegedések (egyaránt 4,2%).

A halálozási mutatók kiszámításához ugyanakkor szükség lenne a lakosság pontos számára is, ám, mint tudjuk, Ukrajnában legutóbb 2001-ben tartottak népszámlálást, s a következőt éppen minap halasztották el ismét.

Vezető halálokok a világon

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) hagyományosan megnevezi a világviszonylatban vezető tíz halálokot. A legtöbb emberéletet immár 15 éve a szívkoszorúér-betegség és a stroke követeli. A harmadik, negyedik és hatodik helyen légzőszervi problémák állnak: a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD), az alsó légúti fertőzések (pneumónia – tüdőgyulladás), valamint a tüdőt, a légcsövet és a hörgőket megtámadó daganatos betegségek.

Az évezred kezdete óta legalábbis megduplázódott a demencia okozta halálesetek száma, minek következtében ez a betegség 2016-ra az ötödik leggyakoribb halálokká lépett elő (2000-ben még a 14. volt!). A hetedik leggyakoribb halálok a diabétesz, amely szintén egyre gyakrabban fordul elő. A nyolcadik helyen a közlekedési balesetek okozta haláleseteket találjuk, holott 2000-ben ez a halálok még csak a 10. volt az előfordulás gyakoriságát tekintve. Ugyanakkor a hasmenéses betegségek visszaszorultak a kilencedik helyre, s a tbc zárja a top 10-et.

Furcsa számok

A cikkírók összehasonlították az ukrajnai halálozási adatokat a lengyelországiakkal. Az összevetés kézenfekvőnek tűnik, hiszen két közel azonos klimatikus és földrajzi adottságokkal leírható, hasonló történelmi múltra visszatekintő, hasonló táplálkozási szokásokkal bíró országról van szó, amelyeknek lakói még a házipálinka-főzés iránti vonzalmukban is hasonlítanak egymásra. Logikus lett volna feltételezni, hogy a halálokok megoszlása is mutat majd hasonlóságokat. Kiderült azonban, hogy Lengyelországban lényegesen kisebb jelentőséggel bírnak a szív- és érrendszeri megbetegedések (40,5%), mint Ukrajnában. Ugyanakkor a daganatos megbetegedések száma a duplája az ukrajnai adatnak. A cikkírók rámutatnak: az adatok eltérése aligha az onkológiai betegségek gyakoribb lengyelországi elfordulásának tudható be, sokkal inkább a jobb diagnosztika és a halálok pontosabb megállapításának következménye.

Még szembetűnőbbek az eltérések a fejlett, az életminőség tekintetében élenjáró nyugati országokkal való összevetésben. A hivatalos svéd statisztika értelmében 2019-ben a leggyakoribb haláloknak a szív- és érrendszeri megbetegedések bizonyultak, akárcsak Ukrajnában, de a skandináv országban csupán az összes haláleset 31,7%-áért voltak felelőssé tehetők, míg nálunk a kétharmadukért (!). A második helyen Svédországban a daganatos betegségeket találjuk, amelyek a halálesetek kb. egynegyedének hátterében álltak (Ukrajnában ez a mutató csupán 13,5% volt). Svédországban a harmadik helyen az esetek 7,3%-ával a mentális rendellenességek és a viselkedési zavarok következtek, amelyek Ukrajnában nem is képeztek önálló kategóriát a halálokok között.

A légzőszervi megbetegedések Svédországban a negyedik helyen szerepeltek tavaly, miközben Ukrajnában mindössze az esetek 2,2%-át tették ki. A zn.ua cikke rámutat, hogy Ukrajnában problémák lehetnek a betegségek ezen csoportjának nyilvántartásával. Például 2016-ban világszerte hárommillió ember halt meg COPD-ben, s ugyanannyian pneumóniában, ráadásul az utóbbi betegség az idősebbek körében volt gyakoribb. Az elmúlt néhány évtizedben a pneumónia egyre gyakrabban okozza tisztes korú emberek halálát, miközben Ukrajnában a 70 éven felülieknél mindössze az esetek 0,35%-ában!

Gyanús statisztikák

Ezek után felmerül a kérdés: létezik egyáltalán objektív halálozási statisztika Ukrajnában? A halálokok helytelen besorolása távolról sem kizárólag ukrán probléma, a szakemberekben azonban nem alaptalanul fogalmazódnak meg kételyek. Kérdés például, hogy mitől ilyen magas nálunk a szív- és érrendszeri patológiák aránya? Az életmód, az egészségügyi ellátás hiányosságai óhatatlanul magasabb esetszámot vonnak maguk után, mégsem valószínű, hogy Ukrajnában minden három haláleset közül kettőben ezek álljanak a háttérben. Talán bizony egyéb megbetegedésekben nem is szenvednek a nyugdíjasaink? Mi a helyzet például a rákkal? A statisztikákból kiderül, hogy a 70 éven felüliek körében a daganatos megbetegedések aránya lényegesen elmarad a betegségnek a teljes lakosságra számított mutatójától! A nagyon egészséges Svédországban a 70–74 évesek körében a halálesetek 41 százalékát okozzák daganatos megbetegedések, ami logikus, hiszen az életkorral növekszik a daganatos patológiák kockázata. A jelek szerint azonban Ukrajnára nem érvényes ez a tendencia. Miért?

A zn.ua szerint számos objektív és szubjektív tényező vezethet a halál okának téves diagnosztizálásához: egyes kórképek korlátozott ismerete vagy az egészségügyi dolgozók elégtelen képzettsége; nincs lehetőség vagy szándék a boncolás elvégzésére, a halál körülményeinek pontos meghatározására; hivatali behatás, amely bizonyos, a hatóságok tevékenységét rossz fényben láttató halálokok elleplezéséhez vezet. Az emberi közönyről és lustaságról nem is szólva: alig találni idős embert, akinek élete utolsó szakaszában ne lennének problémái a szívével, az érrendszerével, az orvos tehát nem kockáztat sokat, ha azt írja be a halál oka rovatba, hogy szívkoszorúér-betegség, atheroscleroticus cardiosclerosis… Ugyan kinek árthat vele?

Hát az élőknek! Nagyban múlik ugyanis a betegek ellátása a statisztikák pontosságán, azon, hogy milyen következtetéseket von le az egészségügyi kormányzat, az orvostársadalom a halálokok előfordulási gyakoriságából.

(zzz)