Amit a helyhatósági választásokról tudni érdemes III.

2020. augusztus 19., 18:42 , 1020. szám

Sorozatunkban a Választási törvénykönyv (Vtk.) alapján áttekintjük, hogyan folynak az előkészületek az október 25-ére kiírt helyhatósági választásokra, s miként zajlik majd a szavazás.

A szavazókörzeti választási bizottságok megalakítása

A szavazókörzeti választási bizottságokat az adott városi, városi kerületi, nagyközségi vagy községi territoriális választási bizottságok hozzák létre, legkésőbb 15 nappal a választások előtt. A bizottság elnökből, alelnökből, titkárból és bizottsági tagokból áll.

Jogosultak jelölteket állítani a szavazókörzeti választási bizottságokba:

1. azon politikai pártok helyi szervezetei, amelyek frakciójának megalakítását az aktuális összehívású Legfelső Tanács első rendes ülésszakán bejelentették;

2. azon politikai párt helyi szervezete, amely megállapodást kötött az aktuális helyhatósági választásokon való politikai együttműködésről egy olyan parlamenti képviselői csoporttal, amelynek megalakulását legkésőbb a választások évében január 1-jén bejelentették a Legfelső Tanács ülésén; egy képviselői csoport legfeljebb egy együttműködési megállapodást köthet az adott helyhatósági választásra, legfeljebb egy politikai párttal;

3. azon politikai pártok helyi szervezetei, amelyek képviselőjelölteket indítottak a megyei, járási, városi kerületi tanácsokba, illetve a 10 ezer vagy annál több választót számláló városok, nagyközségek és községek tanácsaiba rendezendő választásokon;

4. a 10 ezer választónál kevesebbet számláló községek, nagyközségek és városok tanácsi választásain induló egyéni képviselőjelöltek;

5. a községi, nagyközségi és városi polgármester-választásokon induló jelöltek.

A szavazókörzetet megalakító territoriális választási bizottság a 3–5. pontok alapján jogosultsággal rendelkezők által jelöltek közül sorsolás alapján választja ki a bizottsági tagokat. A sorsolásra, amelynek lebonyolítási rendjét a Központi Választási Bizottság (CVK) állapítja meg, legkésőbb nyolc nappal azután kerül sor, hogy lezárult a bizottsági tagok jelölésének határideje.

Az 1. pont alapján jogosultsággal rendelkezők által ajánlott jelölteket nem sorsolják. Közülük legfeljebb ketten válhatnak egy-egy szavazókörzeti választási bizottság tagjaivá abban az esetben, ha érkezett ajánlat a személyükre vonatkozóan, s amennyiben ezek a jelöltek megfelelnek a Vtk. által támasztott követelményeknek.

A 2. pont alapján jogosultsággal rendelkezők által ajánlott jelöltek bizottsági tagságáról sem sorsoláson döntenek. Közülük legfeljebb egy személy válhat egy-egy szavazókörzeti választási bizottság tagjává abban az esetben, ha érkezett ajánlat a személyére vonatkozóan, s amennyiben ez a jelölt megfelel a Vtk. által támasztott követelményeknek.

Ha ugyanazon párt két szervezete is ajánl bizottságitag-jelölteket ugyanabba a szavazókörzeti választási bizottságba, a magasabb szintű pártszervezet jelöltje válhat a testület tagjává.

A bizottsági tagságra jelöltek személyét egyedül abban az esetben utasíthatja el a területi választási bizottság, ha nem felelnek meg a Vtk. 34. cikkelyében velük szemben támasztott követelményeknek.

A szavazókörzeti választási bizottságok létszáma:

– a kis szavazókörzetek esetében 10–14 fő;

– a közepes szavazókörzetekben 12–16 fő;

– a nagy szavazókörzetekben 14–18 fő.

Amennyiben a szavazókörzetben a választók létszáma nem haladja meg a 200 főt, a választási bizottság csupán az elnökből, a titkárból és két bizottsági tagból is megalakítható.

A szavazókörzeti választási bizottsági tagokra vonatkozó javaslatokat legkésőbb a választások előtt 24 nappal lehet benyújtani. A bizottsági elnököknek, elnökhelyetteseknek és titkároknak más-más jelölésre jogosultak által javasolt személyeknek kell lenniük.

A territoriális választási bizottság legkésőbb a megalakítását követő napon köteles nyilvánosságra hozni a bizottság összetételét.

Amennyiben a törvényben megállapított határidőig nem vagy nem kellő számban javasoltak jelölteket egy adott szavazókörzeti választási bizottságba, a testületet megalakító territoriális választási bizottság elnökének indítványa alapján hozzák létre a bizottságot, a minimális létszámmal.

Szükség esetén, az előkészületek és a választások lebonyolításának biztosítására, a territoriális választási bizottság utólag, akár a szavazás napján is dönthet úgy, hogy a törvény által engedélyezett felső határig növeli a bizottsági tagok számát a területi választási bizottság elnökének előterjesztésére a bizottsági tagok javaslatai alapján. (Lásd a Vtk. 204. cikkelyét!)

A jelöltállítás

A jelöltállítás a helyi tanácsi és a községi, nagyközségi, városi polgármester-választásokra 40 nappal a szavazás napja előtt kezdődik, s 30 nappal a szavazás napja előtt ér véget.

A megyei, járási, városi kerületi tanácsokba, valamint a 10 ezer és ezt meghaladó szavazószámú községi, nagyközségi és városi tanácsokba a polgárok a politikai pártok közvetítésével/által jogosultak jelölteket állítani.

A 10 ezer választónál alacsonyabb szavazószámú községi, nagyközségi és városi területi közösségek önkormányzati választásain, valamint a községi, nagyközségi és városi polgármester-választásokon a pártok jelöltjei mellett független jelöltek is indulhatnak.

Egy pártszervezet azzal a feltétellel indíthat jelöltet a helyhatósági választásokon, hogy a jogszabályok által előírt rendnek megfelelően bejegyezték.

Egy személy legfeljebb a helyi tanácsok két szintjén indítható egyidejűleg. A községi, nagyközségi és városi településvezetői, polgármesteri tisztségre pályázók ezzel egyidejűleg nem indíthatók további egymandátumú választókerületben bármilyen más helyhatósági választásokon.

A községi, nagyközségi, városi (75 ezer választóig) településvezetői, polgármesteri tisztségre pályázók ezzel egy időben jelölhetők az adott községi, nagyközségi, városi és/vagy a megyei tanácsba. A 75 ezer választót meghaladó lélekszámú települések polgármesteri tisztségéért induló jelöltek ezzel egyidejűleg kizárólag az adott város tanácsába jelölhetők.

Egyidejűleg polgármesternek és önkormányzati képviselőnek egy személy csak ugyanazon párt helyi szervezetének jelöltjeként vagy csak független jelöltként („önjelöltként”) indulhat. (Lásd a Vtk. 216. cikkelyét!)

(Folytatjuk.)