Járványhelyzet: A lakosság nem hisz a járványban

Újabb hét, újabb mélypont a koronavírus elleni ukrajnai küzdelemben – így összegezhetnénk az elmúlt napok történéseit. Ráadásul a felmérésekből kitűnik, hogy a lakosság egy jelentős része még mindig nem hisz sem a járványban, sem a koronavírus jelentette veszélyben, sem az oltás fontosságában. Így viszont nehéz megküzdeni a kórral.

Lehangoló számok

Múlt szombaton 1847 megbetegedést regisztráltak Ukrajnában, ami új negatív csúcs. A hétvégén a fertőzöttek száma meghaladta a 90 ezret, az aktív betegeké a 40 ezret, a halálos kimenetelű eseteké pedig a kétezret. Az új esetek száma immár két hete mindennap meghaladja az ezret, vagyis a fertőzés feltartóztathatatlanul terjed.

Olekszij Petrovnak, a Kárpátaljai Megyei Állami Adminisztráció elnökének a hivatal weboldalán megjelent hétfői tájékoztatása szerint az előző napon 83 újabb megbetegedést regisztráltak a régióban, a járvány kezdete óta 6 323 személy fertőzöttségét erősítették meg PCR-teszttel, a gyógyultak száma 2 975, az aktív betegeké 3 116, emellett 238 halálesetet jelentettek.

A fél megye narancssárga lett

Az ukrán Környezetvédelmi és Vészhelyzeti Állami Bizottság a napokban módosított egyes régiók karanténbesorolásán. Ezek szerint hétfőtől a vörös zónába tartoznak Ivano-Frankivszk megye Horodenkai és Koszivi járásai, a Lemberg (Lviv) megyei Szambir, Odessza megyében Biljajivka, Rivne megyében Dubno, valamint a Kosztopili és Rivnei járások, ezenkívül Csernyivci megyében a Kicmani járás.

Ami Kárpátalját illeti, az Egészségügyi Minisztérium tájékoztatása szerint a narancssárga zónába sorolták Ungvárt, valamint a Perecsenyi, Técsői és Ungvári járásokat.

„A Covid–19 által jelentősen fertőzött régiók közé sorolták Kijev várost, Voliny, Kárpátalja, Ivano-Frankivszk, Lviv, Odessza, Rivne, Ternopil, Harkiv és Csernyiv­ci megyéket” – jelezte Makszim Sztepanov egészségügyi miniszter.

Még mindig nem vesszük elég komolyan a járványt

Az Ukrajinszka Pravda ismertette a Szocisz Központ és a Razumkov Központ közös júliusi felmérését, amelyből megtudhattuk, hogy az ukránok 30,3%-át rendkívül aggasztja a Covid–19-világjárvány miatt kialakult helyzet, további 35,9%-uk pedig úgy nyilatkozott, hogy inkább nyugtalanítja őket ez az állapot, mint sem.

A megkérdezettek 38,9%-a veszélyes betegségnek tartja a koronavírus-fertőzést, ám olyannak, amellyel az egészségügy rövidesen megbirkózik. Viszont 38,5% úgy gondolja, hogy a betegség jelentette veszélyt némileg eltúlozzák. Mindössze 18,3% van azon a véleményen, hogy a Covid–19 katasztrofális következményekkel járhat az emberiség számára.

Arra a kérdésre, vajon nőtt-e az elmúlt hónapban annak a kockázata, hogy valaki megbetegedjék a koronavírustól, 48,9% azt felelte, hogy a kockázat változatlan, 21,1% szerint nőtt a kockázat, 14,9% szerint csökkent, további 15,1% pedig megtagadta a válaszadást, vagy nem tudott válaszolni a kérdésre.

Ami az ukrán kormányzatnak a koronavírus elleni küzdelem terén felmutatott teljesítményét illeti, a megkérdezettek 46,1%-a szerint a hatalom tesz valamit, de ez nem elégséges; 21,2% úgy véli, semmit nem tesznek a pandémia leküzdése érdekében; csak 21,0% gondolja úgy, hogy a kormány minden lehetségest elkövet.

Nem kell az oltás?

A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet felméréséből ugyanakkor kiderült, hogy az ukránoknak kevesebb mint a fele (47%) kész beoltatni magát koronavírus ellen az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által jóváhagyott oltóanyaggal. További 42% kijelentette, hogy nem egyezne bele az oltásba, 11% pedig nem tudott dönteni. A felmérést ismertető strana.ua azt írja, az oltást elutasítók 33%-a szerint a járványt kitalálták, a koronavírus veszélyességét pedig eltúlozzák. További 21%-uk szerint a koronavírus elleni oltás örve alatt valami mást adhatnak be nekik.

A megkérdezettek 20%-a szerint nem lehet ilyen gyorsan ellenőrizni az oltóanyagot, ezért veszélyesnek bizonyulhat. Ezenkívül 18% úgy vélte, mivel nem lehet ilyen gyorsan oltóanyagot kifejleszteni, az nem is fog megvédeni a fertőzés ellen. Végül 17% közölte, hogy eleve ellenzi az oltást, mivel abból több kár származik, mint haszon.

A lagzik miatt volna az egész?

Hétfőn a Volodimir Zelenszkij elnökkel tartott hagyományos kormányzati tanácskozáson Denisz Smihal miniszterelnök a koronavírus nyugat-ukrajnai terjedésének fő okai közül a lakodalmakat és a vallási szertartásokat emelte ki. Smihal jelezte azt is, a kormány megkezdi a kórházak ellenőrzését, hogy készen álljanak a járvány második hullámára.

Korábban Makszim Sztepanov egészségügyi miniszter arról beszélt, hogy utasították a megyei állami adminisztrációk vezetőit, mielőbb növeljék azoknak a kórházi ágyaknak a számát, amelyeknél megoldott a betegek oxigénellátása. Közölte, a koronavírusos betegek fogadására kijelölt kórházak közel 3,7 ezer lélegeztetőkészülékkel rendelkeznek.

Kevés az orvos

Az egészségügyi tárca vezetője hétfői sajtótájékoztatóján egy másik problémát is felemlegetett: az akut orvoshiányt, amely miatt könnyen előfordulhat, hogy hamarosan nem lesz kinek ellátnia a betegeket. Kárpátalján évek óta együtt élünk ezzel a problémával, örvendetes tehát, hogy végre a fővárosban is felfigyeltek a jelenségre.

Sztepanov szerint az orvoshiány hátterében az orvosi hivatás presztízsének csökkenése áll. Kiderült, hogy az előző évi felvételi kampány során mintegy ezer hallgatói hely maradt betöltetlen az egészségügyi intézményekben. Az idei esztendőről egyelőre nincs adat.

Mintegy ötezer munkahely betöltetlen jelenleg az egészségügyben. A tárcavezető szerint elsősorban infektológusokból, epidemiológusokból és virológusokból van kevés. Nagy a hiány gyermekorvosokból is.

Mi lesz a választásokkal?

A járványügyi statisztikákat olvasva egyre többekben merül fel a kérdés, hogy mire számíthatunk a közeljövőben. A szülők még nem bizonyosak benne, hogy járhatnak-e iskolába a gyermekeik (lásd a témával foglalkozó írásunkat itt!), a politikusok a helyhatósági választások megrendezése miatt aggódnak.

Viktor Ljasko közegészségügyi főorvos az Ukrajina 24 tévécsatorna minapi műsorában kijelentette: abban az esetben halaszthatják el az október 25-ére kiírt helyhatósági választásokat Ukrajnában, ha az ország területének a fele a vörös karanténzónába kerül.

„És ha … a terület 50%-a a vörös zónában lesz, az alapul fog szolgálni arra, hogy komolyan elgondolkozzunk a tömegrendezvények, többek között a helyhatósági választások megtartásának célszerűségén” – jelentette ki a tisztviselő.

Ljasko elmondta, Kijev ebben a kérdésben Lengyelországhoz igazodik, ahol a Covid–19-világjárvány miatt el kellett halasztani az elnökválasztást. Hozzátette, pontosabb előrejelzés a választások megrendezéséről október elején készíthető.

(ntk)