Kampányfogás: nesze semmi

Napok óta a vízcsapból is az folyik, hogy elnökünk, Volodimir Zelenszkij emelni szándékozik a minimálbért. Hogy ez miért jó, jó-e egyáltalán, és ha igen, akkor kinek, arról megoszlanak a vélemények.

A törvényjavaslatot, amely szerint szeptember 1-jétől 5000 hrivnyára nőne a minimálbér az egész országban, még augusztus 6-án a Legfelső Tanács elé terjesztette elnökünk, majd arra kérte a honatyákat, hogy gyűljenek össze a nemzeti ünnepet, augusztus 24-ét követő napon rendkívüli parlamenti ülésre, és fogadják el a jogszabályt, illetve módosítsák ennek megfelelően a költségvetést.

„Biztos vagyok abban, hogy a képviselők megszavazzák az elnöki törvényjavaslatot, amely 5000 hrivnyára emeli a minimálbért. Aztán következni fog a program második szakasza: a 6000 hrivnyára növelése 2021-től. És 2021 során lesz egy harmadik rész – 6,5 ezer hrivnyára növeljük (a minimálbért – a szerk.). Ez a valóban civilizált ukrajnai életszínvonal felé tett néhány lépés. A karantén továbbra is folytatódik, de egy komoly szünet után, amikor sem a vállalatok, sem az egyéni vállalkozók és sok állami tulajdonban lévő vállalkozás sem dolgozott több mint két hónapon át, most nagyon fontos támogatni egy kissé az embereket” – fogalmazott az elnök, akit saját sajtószolgálata idézett.

Ráadásul Zelenszkij szerint a minimálbér növekedésének hatására emelkedni fog a költségvetési szférában foglalkoztatottak, tehát a pedagógusok, az egészségügyi dolgozók, a szociális munkások bére is, miután fizetésüket a minimálbérhez kötött egységes tarifaháló alapján számítják ki.

Akár meg is hatódhatnánk, hogy az elnök ezekben a nehéz időkben is gondol ránk, szürke polgáraira, de ha eszünkbe jut, hogy október 25-én helyhatósági választásokat rendeznek Ukrajnában, óhatatlanul felmerül bennünk a gyanú, hogy ez bizony csak egy primitív kampányfogás, amelyet a jelenlegi államfő szinte minden elődje alkalmazott már legalább egyszer. Annál is inkább, mivel a vesti.ua összeállításában a szakértők utalnak rá, ez a béremelés nem rendkívüli intézkedés a karantén miatt nehéz helyzetbe került lakosság megsegítésére, a szükséges összeg eleve bele volt kalkulálva az idei költségvetésbe, vagyis még akkor döntöttek róla, amikor Európában szó sem volt karanténról, gazdasági válságról.

A minimálbér jelenlegi összege havi 4 723 hrivnya, vagyis az elnök 277 hrivnyával szándékozik emelni azt. Természetesen eljő majd a tejjel-mézzel folyó Kánaán, ígéri, de csak jövőre, 2021-ben, tehát a helyhatósági választások után. Addig is, szavazzatok ránk. Így ígérget egy üres zsebű politikus.

Hogy sok-e vagy kevés a beígért 277 hrivnya? A minimálbérből élők számára minden hrivnya számít. Ha viszont arra gondolunk, hogy az 5000 hrivnya még mindig csak közelíti a tényleges megélhetési minimumot, a nem egészen 300 hrivnyás emelés szánalmas könyöradomány. Ráadásul egyáltalán nincs ingyen ez a „jótékonykodás”, az árát a megajándékozottaknak kell majd megfizetniük. Hogy miért?

Először is azért, mert az ország, amely éveken át többet költ, mint amennyit termel, csak hitelből adakozhat. A hitelt viszont kizárólag az adókból lehet törleszteni, vagyis a mi pénzünkből.

Másodszor azért, mert a kormány ezzel a döntésével is a vállalkozók zsebében szándékozik kotorászni. Marjan Zablockij, a Nép Szolgája párt parlamenti képviselője az Ukrajina 24 tévécsatorna műsorában világított rá a kormány elképzelésére. Emlékeztetett, hogy az állami költségvetésből finanszírozott munkahelyen a polgároknak mindössze a 20-25%-a dolgozik, azaz a minimálbér emeléséből adódó pluszkiadásoknak csak egynegyed része hárul a büdzsére. Ugyanakkor a dolgozóik bérét nagyobbrészt borítékban folyósító vállalkozások így kénytelenek lesznek többet fizetni „hivatalosan” a foglalkoztatottak után, következésképpen pedig többet is adóznak, vagyis nő a költségvetés bevétele. Hogy mi lesz a tisztességesekkel, azokkal, akik nem borítékban fizetnek? A jelek szerint ez a kormányzatot nem érdekli különösebben, ahogyan az ukrajnai cégek túlélése sem. Miközben a legtöbb európai országban bértámogatással, adókedvezménnyel, hitellel igyekeznek segíteni a vállalatok talpon maradását, a munkahelyek megőrzését, Ukrajna kormánya újabb terheket ró a vállalkozókra, a választások lázában csöppet sem törődve azzal, hány cég lesz kénytelen bedobni a törülközőt, vagy egyszerűen megválni a „túl drágává” váló dolgozóitól, s hányan maradnak ezzel munka nélkül az országban.

Harmadszor, azért mi fizetjük meg az elnök gondoskodásának árát, mert amikor a bérek a gazdasági teljesítmény növekedése nélkül emelkednek, az általában inflációhoz vezet. A lakosság számára az infláció mindenekelőtt az árak emelkedésében fog megmutatkozni, vagyis a plusz 277 hrivnya rövidesen még annál is kevesebbet fog érni, mint jelenleg.

(hk)