Az almaültetvény biológiai növényvédelme III.

A molyok elleni védekezés

A gyümölcstermesztésben egyes kártevők igen nagy károkat tudnak okozni. Az alma esetében ilyen kártevő az almamoly, a sodrómoly, az aknázómoly, illetve az almailonca. Napjainkra kifejlesztettek olyan biológiai eredetű készítményeket, módszereket, melyekkel hatásosan védekezhetnek ellenük a gazdák.

Molyok és iloncák. Az almatermésűek legveszedelmesebb kártevői az almamolyok és sodrómolyok, az aknázómolyok, illetve az almailoncák. A termésmennyiség 40-80%-át is tönkretehetik, sőt, a sebfelületeken könnyen megtelepedő monília gombafertőzéssel együtt akár teljes terméskiesést is okozhatnak.

Az almatermesztésben a fő növényvédelmi kezeléseket az almamoly kártételének megelőzése érdekében végzik el a termelők. A kártevőknek több természetes ellenségük létezik vidékünkön is. Ilyenek például egyes fürkészdarázsfajok (Trichogamma evanescens), melyek petéiket a moly lárváiba helyezik el, amelyekből azután kirágják magukat a darazsak, elpusztítva ezzel a kártevő hernyót. Több nálunk honos, rovarból táplálkozó gombafajta (Beauveria gombatörzs) is gyéríti az almamolyok és iloncák állományát. A természetes ellenségek közreműködésével azonban csekély számú kártevő pusztul el, amire a gazda nem alapozhat, éppen ezért a kutatók a baktériumokhoz és a vírusokhoz fordultak. Így jött létre több hatékony biológiai módszer az almamolyok elleni védekezéshez. Ezek a következők:

• „CPGV”, teljes nevén: Cydia Pomonella Granulo Vírus. Ez egy olyan vírustörzs, mely az almamoly hernyóival végez, minden más élőlény esetében ártalmatlan. Az almamoly hernyói táplálkozás közben „megeszik” a vírust, amely bejutva az emésztőrend­szerükbe 3-4 nap alatt végez velük. Fontos megjegyezni, hogy a víruskészítményeket csak fagyasztva lehet tárolni, mert szobahőmérsékleten károsodnak vagy elpusztulnak. E készítmények ára nem sokkal magasabb, mint a ma a kereskedelemben kapható vegyszerek átlagára. A hatásuk viszont jóval erőteljesebb is lehet, mint a legtöbb mára megszokottá vált rovarölő készítményé. A kereskedelmi forgalomban ilyen hatóanyaggal kapható készítmények például a:

1. „Carpovirusine” – 1 liter/ha dózisban, 600 liter permetlészükséglet mellett ajánlott használni; az almamoly megjelenése után (amit csapdázással tudunk nyomon követni) – 10-12 naponta ismételve a kezelést – megfelelő védelmet nyújthat a kártevő ellen.

2. „Madex” – 0,1 liter/ha dózisban, 600 liter permetlészükséglet mellett ajánlott; a kártevő betelepülése után célszerű megkezdeni a permetezést, amit 7-10 naponta szükséges megismételni.

• Bacillus thuringiensis ssp. Ez a baktériumtörzs a fentebb említett vírushoz hasonlóan az almamoly, a sodrómolyok, iloncák hernyóit fertőzi és öli meg. Nagy hátránya, hogy száraz, forró időjárás esetén nem lehet használni, mert a kijuttatás után gyorsan elpusztulnak a baktériumok. Az optimális hatás eléréséhez a hőmérsékletnek 15–25 °C között kell mozognia. Felmerülhet a kérdés: miért ajánlott, miért van forgalomban a készítmény, ha a baktérium ennyire kitett az időjárási viszonyoknak? Egyrészt azért, mert a baktérium is nagyon jó hatásfokkal pusztítja a kártevőket, másrészt a vírusokkal szemben gyorsan ellenállóvá tud válni az adott almamolynemzedék, s esetenként már a szezon közepére hatástalanná válnak. Ezt elkerülendő szükséges használni a baktériumokat is, minden 3. és 4. permetezést baktérium hatóanyagú készítménnyel ajánlott elvégezni. Ilyen készítmény például a:

1. Dipel – a készítményt a kártevők megjelenésekor 1 kg/ha dózisban, 500-600 liter permetlémennyiségben, 10-12 naponta ajánlatos használni (a hernyók tömeges megjelenésével akár 2,5 kg/ha-ra növelhetjük a dózist).

2. Bactospeine – 2 kg/ha dózisban, 600 liter permetlémennyiségben szükséges kijutatni az ültetvénybe, 7-12 naponta. (Folytatjuk.)

Molnár Ádám,
a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány falugazdásza