A tulajdonrészről
„Tizenhárom éve a fiamra és a feleségére írattam a házam. Egy évvel később a fiam meghalt, a felesége pedig elköltözött, s azóta se él abban a házban. Elhunyt fiam fele házrészét az öccsére írattam át, és most az lenne a kérdésem, vajon a másik házrészt is a kisebbik fiamra írathatom-e, a megboldogult fiam feleségének hozzájárulása nélkül (tekintettel arra, hogy már több mint 10 éve nem lakik ott, s nem is oda van bejelentve). Esetleg forduljak a bírósághoz?”
– Tisztázzuk: amennyiben a ház fele a fia özvegyének tulajdonába ment át, azt nem lehet elidegeníteni, azaz visszavenni a hozzájárulása nélkül. A Polgári törvénykönyv (Ptk.) 321. cikkelye értelmében a tulajdonjog sérthetetlen. Senki nem fosztható meg ettől a jogától vagy korlátozható a gyakorlásában törvénytelenül. Egy személyt csak a törvényben rögzített esetekben és módon lehet megfosztani a tulajdonhoz fűződő jogától vagy korlátozni e jog gyakorlásában.
A vagyontárgyak kényszerű elidegenítése csak kivételes esetekben, közérdekből, a törvényben előírt okokból és módon, értékük előzetes és teljes megtérítésével alkalmazható, kivéve a Ptk. 353. cikkelyének második részében felsorolt rendkívüli helyzeteket, amelyek esetünkre nem vonatkoztathatók.
A Ptk. 346. cikkelye sorolja fel a tulajdonjog megszűnésének eseteit:
1. a tulajdon elidegenítése a tulajdonos által;
2. a tulajdonos lemondása a tulajdonról;
3. az olyan vagyontárgyhoz fűződő tulajdonjog megszűnése, amely vagyontárgy a jogszabályok értelmében nem lehet az adott személy birtokában;
4. vagyontárgy megsemmisülése;
5. kulturális örökség részét képező műemlék kivásárlása;
6. a magántulajdonban lévő telkek, az azokon elhelyezkedő egyéb ingatlantulajdon közérdeket szolgáló kötelező elidegenítése a törvénynek megfelelően;
8. a tulajdonossal szemben kötelezettségvállalása alapján fennálló követelés behajtása a vagyontárgy terhére;
9. rekvizíció;
10. elkobzás;
11. a jogi személy megszűnése vagy a tulajdonos halála.
A tulajdonjog egyéb, jogszabály által előírt esetekben is megszüntethető.
Megjegyezném továbbá, hogy jelen helyzet szerint első fiának özvegye és a második fia társtulajdonosai a szóban forgó háznak, amelyet közös résztulajdonként birtokolnak, s ez bizonyos következményekkel járhat.
Így a Ptk. 365. cikkelye értelmében egy másik társtulajdonos keresete alapján bírósági határozattal megszüntethető a személy részesedése a közös tulajdonban a következő esetekben:
1. a részesedés jelentéktelen és természetben nem különíthető el;
2. a vagyontárgy nem osztható fel;
3. a tulajdon közös birtoklása és használata nem lehetséges;
4. a részesedés megszűnése nem sérti számottevően a társtulajdonos és családtagjai érdekeit.
Lényeges: a bíróság azzal a feltétellel hozza meg határozatát a közös tulajdonból való részesedés jogának megszüntetéséről, hogy a felperes előzetesen befizette a tulajdonrész értékét a bíróság letéti számlájára.
Összefoglalva, véleményem szerint az adott eset részleteinek ismeretében elvben meg lehet vizsgálni annak lehetőségét, hogy ön keresetben kérje a bíróságtól, szüntesse meg a fia özvegyének a közös vagyonból való részesedéshez való jogát. Célszerű azonban előzőleg tisztázni, nem hajlandó-e az özvegy önként megválni a vagyonrészétől akár adásvételi szerződés, akár ajándékozási szerződés keretében, akár oly módon, hogy írásban lemond a tulajdonrészéről.
hk