A kötelező felelősségbiztosításról és a kártérítésről

2020. október 6., 09:43

„A férjem balesetet szenvedett, a gépkocsinkban 90 ezer hrivnya kár keletkezett. Mivel az ütközésben többen is megsérültek, hónapokba telt, mire a bíróság kimondta, hogy a balesetet nem a párom, hanem a szembejövő jármű vezetőjének figyelmetlensége okozta. Ekkor azonban kiderült, hogy a vétkes biztosítója csupán 50 ezer hrivnyáig téríti meg a keletkezett kárt. Mit tegyünk, hogy megkapjuk a fennmaradó 40 ezer hrivnyát? Fordulhatunk a bírósághoz?”

– Az általános szabály szerint a kárért az okozója felel. Amennyiben viszont a kárt úgynevezett fokozott veszélyforrás okozta (ilyennek minősül a gépkocsi is), a kárt a veszélyforrás tulajdonosának kell megtérítenie.

Ugyanakkor a kártérítésre vonatkozó szabályozás lehetővé teszi, hogy a károsultnak okozott kárt ne közvetlenül a károkozó, hanem egy másik személy térítse meg, amennyiben a jogszabályok erre kötelezik. A Polgári törvénykönyv (Ptk.) 999. cikkelye értelmében a törvény fizikai vagy jogi személyt élet-, egészség-, tulajdon- vagy felelősségbiztosításra kötelezhet más személyek vonatkozásában a saját vagy az érdekelt fél költségére (kötelező biztosítás). A kötelező felelősségbiztosítás körébe tartozik a gépjármű-felelősségbiztosítás is A szárazföldi­jármű-tulajdonosok polgári jogi felelősségének kötelező biztosításáról szóló törvény alapján (Закон України від 01 липня 2004 року № 1961-IV «Про обов’язкове страхування цивільно-правової відповідальності власників наземних транспортних засобів»). E jogszabály vonatkozik a károsultakat közlekedési baleset következtében ért kár megtérítésére is.

A törvény 9., 22–31., 35., 36. cikkelyei értelmében a biztosítási esemény (közlekedési baleset) bekövetkezése alapul szolgál ahhoz, hogy a biztosító a biztosítási szerződés feltételeinek megfelelően és a biztosítási összeg határáig kártérítést fizessen a károsultnak. A biztosítási kártérítés e kereteken belül kiterjed a közlekedési baleset következtében harmadik személy vagyonában okozott és felbecsült kárra.

A biztosító általi kártérítéshez a károsult vagy a kártérítésre jogosult más személy kártérítési kérelmet nyújt be a biztosítónak. A biztosító által fizetett kártérítésnek meg kell felelnie a becsült kár összegének, de ha a kárösszeg meghaladja a biztosítási összeget, a kifizetés a meghatározott maximális biztosítási összegre korlátozódik.

A Ptk. 1194. cikkelye értelmében, ha a biztosítási kifizetés (a biztosító kártérítése) nem elegendő a polgári felelősségét biztosító személy által okozott kár teljes megtérítéséhez, a biztosított személy köteles megfizetni a sértettnek a tényleges kárösszeg és a biztosító által fizetett kártérítés közötti különbözetet.

A károsult maga döntheti el, hogy az elszenvedett kár megtérítését a károkozótól vagy a károkozó biztosítójától követeli, az utóbbi esetben további követeléssel fordulhat magához a károkozóhoz a Ptk. említett 1194. cikkelye alapján. A károsult lemondhat arról a jogáról, hogy kártérítésért a károkozó biztosítójához fordul, s így egyedül a károkozótól kér kárpótlást – függetlenül attól, vajon rendelkezik-e az illető felelősségbiztosítással.

Ebben az esetben a károkozónak jogában áll – a károsult jogos kártérítési igényének a kielégítése után – a felelősségbiztosítási szerződés alapján követelni az általa kártérítés címén kifizetett összeg megtérítését a biztosítónak a biztosítási szerződésben vállalt kötelezettsége határáig.

Ha a károsult a biztosítóhoz fordult, és megkapta az őt megillető kártérítés teljes összegét, követelése a károkozóval szemben megszűnik a Ptk. 599. cikkelyével összhangban. Amennyiben viszont a biztosítótól kapott kártérítés nem fedezi teljes mértékben a keletkezett kárt, fennmarad a károkozó kártérítési kötelezettsége az 1194. cikkely szerint, vagyis meg kell fizetnie a károsultnak a biztosító által folyósított kártérítés és a tényleges kárösszeg közötti különbözetet.

A biztosítási kártérítés összegét a biztosító egyezteti a kártérítésre jogosult személlyel, de a biztosító önállóan dönt arról, hogy fizet-e kártérítést vagy sem (lásd a kártérítési törvény 36., 37. cikkelyét!). Ugyanakkor a törvények értelmében a biztosító nem köteles egyeztetni a kártérítés összegéről a kárt okozó személlyel, bár ez az összeg közvetlenül befolyásolja a kárt okozó kártérítési kötelezettségét a Ptk. 1194. cikkelye szerint.

Így, amennyiben a biztosító a kártérítés felső határánál kisebb összegben állapítja meg a biztosítási kifizetés összegét, a kárt okozó személy megtámadhatja ezt a döntést, ha előzőleg teljesítette a károsulttal szemben fennálló kötelezettségét (a Ptk. 1194. cikkelye szerint), de úgy véli, hogy a biztosító megsértette a vele kötött szerződés feltételeit azzal, hogy nem a maximális mértékben teljesítette a károsult kártérítés iránti igényét, amivel észszerűtlenül megnövelte az ő (a kárt okozó személy) kártérítési kötelezettségét.

Összefoglalva, önöknek módjukban áll a bírósághoz fordulni, s követelni, hogy a baleset okozója fizesse meg teljes egészében az autójukban okozott kárt függetlenül attól, miként dönt a károkozó biztosítója.

hk