Az elévülési időről büntetőügyekben

2020. október 19., 14:08 , 1028. szám

„Kérem, írja meg, melyek az elévülési idők büntetőügyekben?”

– Elévülési időnek büntetőügyekben és általában is azt a törvény által megszabott időt nevezzük, amelynek elteltével az elkövető személy ellen nem indítható eljárás tettéért, illetve nem szabhatnak ki rá ezért büntetést. Az elévülés alkalmazását egyaránt indokolttá teszi, hogy bizonyos idő elteltével gyakorlatilag nem érhetők el a büntetés céljai, és általában a bűncselekmények előzetes vizsgálata, tárgyalása is nehézségekbe ütközik az idő múlásával.

Az elévülési időket bűncselekmények esetében a Büntetőtörvénykönyv (különösen annak 49. cikkelye), valamint néhány nemzetközi jogi szerződés állapítja meg.

Így a személy mentesül a büntetőjogi felelősségre vonás alól, ha a bűncselekmény elkövetésének napjától az ítélet, a büntetés jogerőre emelkedéséig eltelt:

1. két év – kisebb súlyú bűncselekmény elkövetése esetén, amelyért a kiszabható büntetés enyhébb, mint a szabadság korlátozása;

2. három év – kisebb súlyú bűncselekmény elkövetése esetén, amely szabadságkorlátozással vagy (nem több, mint 2 évre) szabadságvesztéssel büntetendő;

3. öt év – közepesen súlyosnak minősülő bűncselekmény elkövetése esetén, kivéve a 2. pontban megjelölteket;

4. tíz év – súlyos bűncselekmény elkövetése esetén;

5. tizenöt év – különösen súlyos bűncselekmény elkövetése esetén.

Megjegyzendő ugyanakkor, hogy az elévülést felfüggesztik, ha a bűncselekményt elkövető személy kibújt az előzetes vizsgálat vagy a bírósági eljárás alól. (Ezekben az esetekben az elévülés számítását attól a naptól folytatják, hogy az illető beismerő vallomással jelentkezett vagy elfogták.) Ilyenkor a tettes a bűncselekmény elkövetésétől számított 15 év múltán mentesül a felelősségre vonás alól.

Ugyancsak megszakad az elévülési idő számítása, ha a fentebb jelzett határidők lejártáig az érintett személy újabb közepesen súlyos, súlyos vagy különösen súlyos bűncselekményt követett el. Ebben az esetben az elévülési idő az újabb bűncselekmény elkövetésének napjától számítódik.

Az olyan bűncselekmények esetében, amelyekért életfogytiglani szabadságvesztés szabható ki, a bíróság határoz az elévülési idő alkalmazásáról.

Nem alkalmazható elévülési idő a következő bűncselekmények vonatkozásában: az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatására, megdöntésére vagy az államhatalom megragadására irányuló cselekmények; Ukrajna területi integritása és sérthetetlensége elleni cselekmény; az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása vagy megdöntése, illetve az államhatalom megragadása Ukrajna területének vagy határainak megváltoztatása céljából elkövetett cselekmények finanszírozása; hazaárulás; államférfi vagy közszereplő elleni merénylet; szabotázs; kémkedés; az Ukrán Fegyveres Erők és más katonai alakulatok törvényes tevékenységének akadályozása; agresszív háború tervezése, előkészítése, kirobbantása és folytatása; a háborús törvények és szokások megsértése; tömegpusztító fegyverek alkalmazása; népirtás.

Az elévülési időről a tizen­nyolc év alatti, azaz fiatalkorú elkövetők esetében a Büntetőtörvénykönyv 106. cikkelye rendelkezik:

1. két év – vétségnek minősülő bűncselekmény elkövetése esetén;

2. öt év – kisebb bűncselekmény elkövetése esetén;

3. hét év – súlyos bűncselekmény elkövetése esetén;

4. tíz év – különösen súlyos bűncselekmény elkövetése esetén.

hk