A lefoglalt gépkocsi visszaszerzéséről
„A és B közlekedési balesetbe keveredtek. Az autóikat lefoglalták. A úgy gondolja, hogy B szándékosan késlelteti az ügy kivizsgálását. Például azt szeretné, ha a helyszínen elvégzendő szakértői vizsgálatra ugyanolyan időjárási viszonyok között kerülne sor, mint amilyenek a balesetkor voltak. Ez pedig azt jelenti, hogy várni kell, míg újra nyár lesz. Ebben a helyzetben megteheti A, hogy még azelőtt visszakéri a lefoglalt gépkocsiját, hogy lezárult volna a vizsgálat? Jogosan húzza az időt B a megfelelő időjárási körülményekre várva?”
– B-nek jogában áll kérvényezni a helyszíni szakértői vizsgálat elvégzését, de a döntést ebben a kérdésben az ügyben eljáró nyomozó hozza meg. Ha A úgy ítéli meg, hogy a nyomozó eljárása – vagy tétlensége – törvénysértő, jogában áll panaszt tenni az ügyben a nyomozó felettesénél, valamint az ügyészségen.
A Büntetőeljárási törvénykönyv (Betk.) 170. cikkelye értelmében a vagyontárgy lefoglalása ideiglenes, visszavonásig szóló, a vizsgálóbíró vagy a bíróság határozatával történő megfosztás az olyan vagyontárgy elidegenítésének, az azzal való rendelkezésnek és/vagy a használatának a jogától, amelyről a körülmények alapján feltételezhető (fennáll az észszerű gyanú), hogy bűncselekmény bizonyítéka lehet. A vagyontárgy lefoglalásának célja megelőzni annak elrejtését, megrongálását, tönkretételét, megsemmisítését, átalakítását, elidegenítését stb.
A vagyon lefoglalása a következő célokból megengedett:
1. a tárgyi bizonyítékok megőrzése;
2. speciális elkobzás;
3. a vagyon elkobzása büntetésként vagy büntetőjogi természetű intézkedésként jogi személyek vonatkozásában;
4. bűncselekménnyel okozott kár megtérítése (polgári jogi kereset alapján) vagy az illegális nyereség behajtása jogi személytől.
A Betk. 174. cikkelye alapján a gyanúsítottnak, vádlottnak, védőiknek, törvényes képviselőiknek, a vagyontárgy más tulajdonosainak vagy birtokosainak, azon jogi személy képviselőjének, akivel szemben eljárás folyik, és akinek képviselője nem volt jelen, amikor határoztak a vagyon lefoglalásáról, jogukban áll kérni a vagyon lefoglalásának teljes vagy részleges visszavonását. Az ilyen kérelmet az előzetes vizsgálat során a vizsgálóbíró, a bírósági eljárás alatt pedig a bíróság vizsgálja meg.
A vagyontárgy lefoglalásáról hozott határozatot a vizsgálóbíró az előzetes vizsgálat, a bíróság pedig a bírósági eljárás során a gyanúsított, vádlott, a védőik vagy törvényes képviselőik, a vagyon egyéb tulajdonosának vagy birtokosának, a jogi eljárás alá vont jogi személy képviselőjének kérelme nyomán abban az esetben is visszavonhatja, ha bizonyítani tudják, hogy nincs szükség az intézkedés további alkalmazására, vagy hogy a lefoglalás indokolatlan volt.
A kérelmet a vizsgálóbíró vagy a bíróság legkésőbb a bíróságra való beérkezésétől számított három napon belül megvizsgálja. A meghallgatás időpontjáról és helyéről értesíteni kell a kérelem benyújtóját, és azt, akinek az indítványára a vagyontárgyat lefoglalták.
Az ügyész a büntetőeljárás megszüntetésére vonatkozó határozattal egyidejűleg megszünteti a vagyontárgy lefoglalását, ha az nem esik speciális elkobzás alá.
A bíróság a tárgyalást lezáró bírósági határozat elfogadásával egyidejűleg dönt a vagyontárgy lefoglalásának megszüntetéséről. A bíróság megszünteti a vagyontárgy lefoglalását a vádlott felmentése, a büntetőeljárás bíróság általi megszüntetése esetén, ha a vagyontárgy nem esik speciális vagyonelkobzás alá, ha a bíróság nem rendelt el büntetésként vagyonelkobzást, nem fogadott be a vagyontárgyat érintő polgári keresetet vagy nem adott helyt annak.
Mint látható, A-nak jogában áll kérni a vagyon lefoglalására vonatkozó határozat teljes vagy részleges megsemmisítését. Kérését a vizsgálat során a vizsgálóbíró, a bírósági eljárás alatt maga a bíróság fogja elbírálni.
hk
