Csata Kárpátaljáért

2020. december 3., 10:17 , 1035. szám

Amit minap még puszta lehetőségként mérlegeltünk, az mára valósággá lett: a miniszteri kabinet jóváhagyta Olekszij Petrov kárpátaljai kormányzó menesztését hivatalából. Utódja nagy valószínűséggel Anatolij Poloszkov, a Chateau Chizay igazgatója lesz, akinek kinevezésére szintén rábólintott a kormány.

Petrov „bűne”

Petrov menesztése valójában senkit nem ért teljesen váratlanul. Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) vezérőrnagyából a Kárpátaljai Megyei Állami Adminisztráció vezetőjévé átlényegült Petrovot 2020 áprilisában nevezte ki a megyei kormányhivatal élére az államfő, vagyis nagyjából fél évig keltette óhatatlanul azt a benyomást, mintha az elnök csak egy volt titkos­szolgálati főtisztre merné rábízni a lépten-nyomon szeparatizmussal gyanúsított régiót. A leköszönt tisztviselő utólag legfeljebb arra lehet büszke, hogy elődje, Ihor Bondarenko még ennél is rövidebb ideig tartott ki a kormányzói székben.

Persze, ki tudja, meddig maradt volna hivatalban Petrov, ha októberben nem tartanak helyhatósági választásokat az országban. Volodimir Zelenszkij elnök a kormányzót bízta meg a kormánypárt, a Nép Szolgája kárpátaljai választási kampányának irányításával, amit az utóbbi nem is igen tagadott. A választási eredmények azonban jócskán elmaradtak a kijevi várakozásoktól. A fővárosban minden jel szerint csak a győzelem volt elfogadható teljesítmény. Márpedig a megyei tanácsi választásokon a „szolgák” a Szülőföldünk Kárpátalja nevű regionális párt mögött a második helyre szorultak, s Ungvár polgármestere sem az ő jelöltjük lett. Ezek után várható volt, hogy a kormányzót „felelősségre vonják”, ami meg is történt: Petrovnak mennie kellett.

Aligha vigasztalja az exügynököt – és immár exkormányzót –, de mégiscsak tény, hogy nem egyedüliként volt kénytelen távozni hivatalából ezekben a napokban. Zelenszkij ugyancsak az elmúlt héten nevezett ki új kormányzót Odessza és Harkiv megyék élére, október vége óta pedig Petrov már az ötödik az ország kéttucat kormányzója közül, akinek útilaput kötöttek a talpára.

A kormányzócserékkel összefüggésben több ukrajnai kiadvány is utalt rá, hogy nemrég menesztették tisztségéből Szerhij Trofimovot, az Elnöki Hivatal vezetőjének helyettesét, aki a regionális kinevezésekért felelt az államfő környezetében. Nem kizárt, hogy ennek a hatalmon belüli átrendeződésnek is köze lehet a kormányzóváltásokhoz.

De mit kezdjünk a fenixslovo.com kiadvány írásával, amely szerint Petrov menesztése nem büntetés, hanem már-már jutalom, hogy akadálytalanul elfoglalhassa a Kárpátalja Megyei Tanács elnöki posztját? A jogszabályok ugyanis nem teszik lehetővé, hogy a két tisztséget ugyanaz a személy töltse be.

A borgyártól a kormányzói székig

A kormány – Petrov menesztésével szinte egy időben – Zelenszkij államfő előterjesztésére jóváhagyta Anatolij Poloszkov kormányzói kinevezését. Ugyanakkor ahhoz, hogy az új kárpátaljai megyevezető hivatalba léphessen, meg kell várni, hogy megjelenjék a kinevezéséről szóló elnöki rendelet. Az általános vélekedés szerint, tekintettel a megyében kialakult bonyolult politikai helyzetre, a kinevezés bármelyik nap megtörténhet.

Poloszkov neve már 2019 tavaszán felmerült a kormányzói tisztség várományosaié között, ám akkor Bondarenkónak szavazott bizalmat az elnök. Ennek ellenére kicsit váratlanul érte a sajtót az államfő mostani döntése. Talán erre vall, hogy az egyik helyi portál hirtelenjében csak egy olyan fotót talált Poloszkovról, amelyen borospoharat tart a kezében – ahogyan az egy borgyár igazgatójához illik.

A kormányzói poszt várományosáról egyébként nem tudni különösebben sokat. A Zakarpattya Online úgy értesült, hogy az oroszországi Arhangelszkben született, 1990 óta él és dolgozik Kárpátalján, 2000 óta a Chateau Chizay igazgatója. Poloszkovnak ugyanúgy nincs egy szemernyi közigazgatási tapasztalata sem, ahogyan az elődjének sem volt, de ez láthatóan senkit sem aggaszt az Elnöki Hivatalban.

Nehéz örökség

A járványhelyzet kezelésén túl az új kormányzó első erőpróbája a Kárpátaljai Megyei Tanács megalakításának levezénylése lehet. A napokban eldőlt, hogy a megyei önkormányzat alakuló ülésére december 7-én, azaz jövő hétfőn kerül sor.

Korábban a sajtóban felmerült, hogy a Nép Szolgája a megyei tanácsi választásokon elért második helye ellenére is megkísérli a saját jelöltjét megválasztatni a testület élére. Vitalij Hlahola kárpátaljai újságíró szerint a kormánypárt jelöltje az önkormányzat élére nem más, mint Olekszij Petrov. Ezt a hírt – ahogyan mondani szokás – se nem cáfolták, se meg nem erősítették. Tény viszont, hogy bár már hetek óta folynak az egyeztetések, lapzártánkig nem sikerült megalakítani a megyei tanácsi többséget, amely javaslatot tehet az elnök személyére.

Bár azt szokták mondani, hogy a regionális elitek adott esetben előszeretettel lépnek szövetségre a kormányerőkkel, Kárpátalja ebből a szempontból láthatóan nem átlagos megye. A nyolc párt képviselőiből álló 64 fős megyei tanácsban 10 mandátummal rendelkező Nép Szolgája sokak szerint megkerülhetetlen erő, a többi frakció azonban láthatóan másként gondolja. Az okokat csak találgathatjuk. A legbanálisabb magyarázat: azok a bizonyos helyi politikai erők úgy gondolhatják, egymaguk is elkormányoznák a megyét. Egy másik lehetséges indoklás, hogy mindenki előrehozott parlamenti választásokra számít, ebben a helyzetben viszont nem szerencsés szövetségre lépni a kormánypárttal, amelynek népszerűsége immár hónapok óta feltartóztathatatlanul zuhan.

Nyilván az sem növeli a Nép Szolgája vonzerejét potenciális partnerei körében, hogy láthatóan semmilyen módszertől nem riad vissza annak érdekében, hogy bebetonozza hatalmát a megyében. Sokak véleménye szerint ugyanis az SZBU-nak a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség ellen indított hétfői akciója is a politikai nyomásgyakorlás eszköze. Ha beigazolódik, hogy házkutatásokkal, kommandósokkal igyekeztek rábírni a kárpátaljai magyarok nyolc mandátummal rendelkező pártját az együttműködésre a „nép szolgáival”, az egy új fejezet kezdetét jelentheti az ukrajnai politikában s egyben az ukrán demokrácia végét.

(ntk)