Kell-e félnünk a koronavírus mutációitól?
A vírus újabb változatainak rohamos terjedése ismét készenlétbe állította a világot, valamint egy újabb vesztegzárat is előidézett az Egyesült Királyságban. Mégis: mik ezek a változatok, és miért okoznak ekkora aggodalmat?
Egy bizonyos mennyiségű idő elteltével minden vírus mutálódik, ezalól a Covid–19 sem kivétel. Érdekes tudnivaló, hogy a megjelenése óta már több mint ezer változás ment végbe a víruson.
„A mutációk nagy többsége csupán »utazó« (a vírus a végbement változás során nem jut előnyhöz a többi vírussal szemben), melyek nem jelentenek nagyobb veszélyt” – nyilatkozta dr. Lucy van Dorp, a University College London egyik tudósa. „Ezek (az utazó mutációk – a szerk.) nem változtatnak a vírus viselkedésén, de a meglétük bizonyított” – tette hozzá.
Néha az is előfordul, hogy a vírusnak mázlija van (nem az emberek szempontjából), és úgy mutálódik, hogy az így végbemenő változás nagyban elősegíti a túlélését és a terjedését.
„A vírusok ezen mutációi egyre gyakoribbak lesznek, ami a természetes kiválasztódásnak köszönhető” – mondja a szakértő.
Úgy tűnik, hogy pont ez, vagyis ezek történtek a nemrégiben Angliában és az ahhoz hasonló, mégis különböző, Dél-Afrikában felfedezett változat esetében is.
Egyelőre nincs semmilyen kézzelfogható bizonyíték arra, hogy ezek a vírusfajták veszélyesebbek, inkább az a veszély fenyeget, hogy az egészségügy egyre jobban túl lesz terhelve.
Az Angliában és a Dél-Afrikában azonosított esetek különböző helyekről erednek, de mindkettő olyan génbeli elváltozást mutat, amely a „tüske” proteint kódolja. A vírus ezt a proteint használja, hogy rácsatlakozzon és behatoljon az emberi sejtekbe. A tudósok szerint pont emiatt tűnhetnek az alapvírusnál is fertőzőbbeknek.
A vakcinázás elindulásával a tudósok minden erejükkel azon vannak, hogy kiszűrjék a génbázisú vakcinák lehetőleges hasztalanságát. (A nukleinsav-vakcináknak is nevezett szerek genetikai anyagot (DNS-t vagy RNS-t) tartalmaznak, ezzel utasítást adnak a sejteknek az antigén előállításához. A SARS-CoV-2-vírus esetében ez az antigén a virális „tüske” (Spike) protein. Amint az emberi sejtek megkapják az utasítást, a fehérjetermelő apparátus előállítja az antigént, amely aztán képes az immunválasz kiváltására.)
Különösen nagy az aggodalom a dél-afrikai verzióval kapcsolatban, melynél azt vélték felfedezni, hogy több változás is van a „tüske” (Spike, S) protein esetében. A sok rossz hír ellenére a legtöbb tudós és szakértő egyetért abban, hogy a vakcinák rövid távon hasznosnak bizonyulnak majd.
Dr. Julian W. Tang, a Leicesteri Egyetem egyik víruskutatója szerint az elkészült vakcinákat hónapokon belül lehet majd úgy módosítani, hogy azok a leghasznosabbak legyenek az esetlegesen felmerülő mutációk ellen is. Legtöbben úgy gondolják, hogy a már meglévő oltások részlegesen hasznosak lesznek a vírus újonnan felfedezett variációi terjedésének és a megbetegedések számának csökkenése érdekében. De az is lehet, hogy az antitestek a változás miatt bizonyos vakcinák esetében nem tudnak rögzülni.
A tudósok sorra hajtják végre a különböző laboratóriumi vizsgálatokat annak érdekében, hogy minél több információt gyűjtsenek össze a már említett két vírusfajtáról. Továbbá minden lépését követik „az ugróiskolázó járvány két legújabb felfedezettjének”.
(bbc.com/skh)
