A káposztafélék növényvédelme
Mint minden kultúrának, a káposztának is megvannak a maga kórokozói és kártevői, amelyek a termesztés során nagyban megnehezítik a gazdák életét. Az alábbiakban áttekintjük, milyen kórokozókkal kell számolnia a káposztaféléket termesztő gazdának.
A káposztafélék hajtatásáról elmondható, hogy a rövid tenyészidőszak miatt csak egyes betegségek támadják meg a növényeinket. Ezek a betegségek már a palántanevelőben felléphetnek, ezért még a palántanevelés során meg kell kezdeni a védekezést a következő betegségek ellen.
A káposzta palántadőlése
A csíranövények sziklevele, gyökere a talajban elpusztul, a növények nem kelnek ki. A palánták gyökérnyaki része üvegessé válik, elbarnul, a palánták kidőlnek. A kifejlett növények gyökérnyaki részén részleges parásodás figyelhető meg. Védekezésként vetés után mindenképp öntözzük be a talajt gombaölő szerek keverékével (például: Fundazol 10 g, Dithane 10 g, Previcur 20 ml/10 l víz).
Káposztaperonoszpóra
A növények szik- és lomblevelén figyelhetők meg a tünetek, a sárgászöld, erek által határolt szögletes foltok. A levelek fonákját fehér gyep borítja. A kórokozó alacsony hőmérsékletű gomba (8–10 °C), vagyis alacsony hőmérsékleten fertőz leginkább. A gomba légmozgással vagy vízzel kerül a levelekre, majd a levél szöveteibe. Már a palántanevelés során védekeznünk kell, legalább két alakalommal, majd kiültetés után ugyancsak két alkalommal. Védekezésre a kontakthatású mankoceb, réz-szulfát, rézoxidklorid, réz-hidroxid tartalmú fungicidek alkalmazhatók, nedvesítőszer hozzáadásával. Ezenkívül a felszívódó szerek közül az Amistar, Infinito gombaölők is eredményesen alkalmazhatók.
Ezen betegségek mellett, a kiültetést követően, néhány esetben előfordulnak más betegségek is, mint például:
A káposzta xantomonászos feketeerűsége
Elsősorban a káposztán és a karalábén figyelhető meg, de számos gyomnövényen is előfordul. A levélen a levél szélétől kiinduló sárgászöld, V alakú foltok figyelhetők meg, és e foltokon a levélerek fekete színűek lesznek. Később a foltok elszáradnak, és a levelek lehullanak. Ha kettévágjuk a káposzta torzsáját, látható, hogy az edénynyalábok részben vagy teljesen fekete színűek. A karalábé esetében ez a tünet nem jelentkezik. Fertőzési források a talaj, ahol a kórokozó növényi maradványok nélkül is életképes marad, valamint a beteg növénymaradványok lehetnek, amelyekben a kórokozó hosszú ideig fennmarad. További fertőzési forrás lehet a vetőmag, ugyanis a kórokozó a mag belsejében is megbújhat. A fertőzött magokból beteg növények lesznek, amelyek eleinte tünetmenteseknek látszanak, és csak az idősebb palánták levelein észlelhető majd a tünet. A talajból és a növénymaradványokról a baktérium vízcseppekkel jut a növényre. Ahhoz, hogy a kórokozó fertőzni kezdjen, magas páratartalom és hőmérséklet szükséges. Védekezés szempontjából elsősorban az egészséges vetőmag használata a fontos. Emellett állománypermetezésre javasolható a réztartalmú szerek használata megelőzésképpen.
A káposzta plenodómuszos betegsége
A betegség tünetei a fejes káposzta torzsáján, a karalábé gumóján megjelenő szabálytalan alakú, sötétbarna, besüppedő foltok, amelyek később felrepedeznek. A növény szövetében szürkésbarna rothadás észlelhető. Fertőzési források a beteg vetőmag, valamint a növényi maradványok lehetnek. A beteg vetőmagból beteg növény fejlődik, illetve a beteg növénymaradványokról a felfröccsenő vízzel a levelekre jut a kórokozó. Palántaneveléskor és kiültetés után is egyaránt ajánlott védekezni, például azoxistrobin + difenokonazol (Квадрic топ), mankoceb (Dithane) hatóanyagú növényvédő szerekkel.
Káposztamozaik
A káposztamozaik a káposztán, a karalábén és a karfiolon egyaránt előfordulhat. A levélen a betegség legjellemzőbb tünetei a világos- és sötétzöld mozaikfoltok. A fő- és mellékerek kivilágosodnak, az erek mentén sötétzöld sávok is megjelenhetnek. A kórokozók növénynedvvel is átvihetők, de legnagyobb terjesztői a levéltetvek. Mivel a vírusok ellen vegyszeres védekezés nem alkalmazható, ezért a védekezés alapja mindenképp a megelőzés. Igyekezzünk a káposztatáblát és a környékét gyommentesen tartani, valamint nagyon fontos a levéltetvek rendszeres irtása.
Tihor-Sárközi Mónika,
a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány falugazdásza
