Kettős állampolgárság: Ukrán, szlovák – két jó barát?

Az elmúlt héten ismét meggyőződhettünk róla, Ukrajnában továbbra is vannak, akik minden alkalmat megragadnak, hogy potenciális bajkeverőkként láttassák a magyar kormányt, a magyarságot, egyúttal a kettős állampolgárság és a magyar nemzetpolitika állítólagos veszélyeivel riogassák az olvasókat.

A szlovák példa

Az MTI is hírül adta a TASR szlovák hírügynökség nyomán, hogy múlt csütörtökön bekérették a szlovák külügyminisztériumba Magyarország pozsonyi nagykövetét, adjon magyarázatot Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdai révkomáromi látogatására.

Ami az előzményeket illeti, Szijjártó Péter Révkomáromban, miután szlovákiai magyar politikusokkal és a helyi polgármesterrel találkozott, azt mondta, hogy eddig nem sikerült biztosítani a kettős állampolgárság lehetőségét Szlovákiában, de remélhetőleg egyszer erre is megszületik a megoldás.

Mindez első pillantásra indokolatlanul heves reakciót váltott ki Pozsonyban. Ivan Korcok szlovák külügyminiszter azt mondta: Szlovákiának érdeke a jó kapcsolatok fenntartása Magyarországgal, de elutasítja a beavatkozást az ország belügyeibe.

„Ez nem megfelelő módja a szomszédsági kapcsolatok fejlesztésének” – jegyezte meg a rév­komáromi tárgyalások kapcsán.

Szijjártó Péter „a hét végén tárgyalásokat kért tőlem az állampolgársági törvény módosításáról. Ezt határozottan elutasítottam, mert ez kizárólag a mi szlovákiai ügyünk, és arra kértem, tartózkodjon ettől, mivel nálunk még nem zárult le a törvényalkotási folyamat” – írta Ivan Korcok a közösségi hálózaton megjelent bejegyzésében.

Szerinte a probléma 2010 májusában keletkezett, amikor Magyarország olyan törvényt fogadott el, amely „szándékosan etnikai alapon növeli külföldön élő állampolgárainak számát”.

Robert Fico kormánya akkor a magyar lépésre reagálva úgy változtatott a szlovák állampolgársági törvényen, hogy gyakorlatilag megszüntette a kettős állampolgárság intézményét. Szlovákia most úgy módosította állampolgársági törvényét, hogy aki öt évig egy másik országban él, és felveszi annak állampolgárságát, már nem veszíti el a szlovák állampolgárságát, mint eddig. A szlovákiai magyarok politikai vezetői szerint ez a módosítás azonban az ő problémájukat a magyar állampolgárság felvételével nem oldja meg. A szlovákiai magyarok ugyanis nem akarnak elköltözni Magyarországra, de érzelmi kötődéseik miatt igényt tartanak a magyar állampolgárságra.

Korcok szerint a külügyminisztérium a törvénymódosítás során szorosan együttműködött Igor Matovič kormányfővel és Roman Mikulec belügyminiszterrel.

„Úgy tűnik azonban, hogy ez a magyar félnek és Gyimesi György képviselőnek (OLaNO) nem elég. Nyilvánvalóan arról van szó, hogy minél több szlovákiai magyar vehessen részt a magyarországi választásokon” – mutatott rá a szlovák külügy irányítója.

A miniszter szerint Gyimesi és Szijjártó szerdán „minden határt átléptek, amikor a törvénymódosításról tárgyaltak”, mert a törvénymódosítás nem képezi a kétoldalú kapcsolatok tárgyát, és Gyimesinek nincs megbízatása ilyen tárgyalásokra.

Ukrajnában is felfigyeltek az esetre

Ne csodálkozzék az olvasó, ha ismerősnek tűnik számára a pozsonyi érvelés. Kijev kísértetiesen hasonló logika mentén nehezményezi, hogy a kárpátaljai magyarok önállóan egyeztetnek az őket érintő kérdésekről az anyaország kormányával. Ezek után már-már természetes, hogy Kijevben is felfigyeltek a Pozsony és Budapest között támadt feszültségre. Az ukrán Külügyminisztériumhoz közel álló, esetenként mintegy a tárca szócsöveként megszólaló Jevropejszka Pravda mindjárt meg is eresztett egy írást e tárgyban március 6-án A magyar beavatkozás tanulsága: hogyan teremtett konfliktust az Orbán-kormány még egy állammal címmel.

„Ennek a konfliktusnak a története (amely egyébként még nem ért véget) azt szemlélteti, hogy Ukrajna nincs egyedül a jelenlegi magyar kormánnyal fennálló problémás kapcsolataiban – írja Szerhij Szidorenko főszerkesztő. – A szlovák tapasztalat azt is bizonyítja, hogy Magyarországnak a nemzeti kisebbségek állítólagos »elnyomásával« és »jogaik korlátozásával« kapcsolatos kifogásai megalapozatlanok. Hiszen a kisebbségekre vonatkozó szlovák jogszabályok összehasonlíthatatlanul szigorúbbak, mint az Ukrajnában hatályosak.”

Ismertetve a fentebb leírt konfliktust, a Jevropejszka Pravda azt állítja, hogy „Magyarország be akart kapcsolódni a szlovák törvény kidolgozásába”. Holott Szijjártó Korcok szerint is csak annyit kért, hogy tárgyaljanak az állampolgársági törvény módosításáról.

Ráadásul tovább szörnyülködik az ukrán szerző, Szijjártó ezután „a szlovák hatóságok figyelmeztetéseit figyelmen kívül hagyva, be nem jelentett, nem egyeztetett látogatásra indult” Szlovákiába. Eszünkbe juthat, mennyire ingerli Kijevet, valahányszor egyik-másik magyar tisztviselő nem várva az ukrán kormány engedélyére felkeresi a kárpátaljai magyarokat. A jelek szerint Ukrajnában egyesek szívesen visszahoznák azokat a posztszovjet időket, amikor Kijevből még amolyan külügyminisztériumi dadust rendeltek a Kárpátaljára látogató magyar kormánytagok mellé. Gondolhatjuk, Kijevben azt is szívesen megszabnák adott esetben, hogy a magyar külügyminiszter hol és kivel találkozzon, illetve milyen témák kerülhetnek szóba ezeken a találkozókon.

Nem hiszik? Íme: „És hogy végérvényesen eloszlassa a kételyeket azzal kapcsolatban, hogy ez nemcsak találkozó volt, hanem egy pofon a szlovák hatóságoknak válaszul a pozsonyi út megtagadására, Szijjártó azonnal közölte, hogy a számára tiltott kérdést vitatta meg: azt, hogyan kell megváltoznia Szlovákia állampolgársági törvényének.”

Vagyis Szidorenko úgy hiszi, európai uniós állampolgárok egymással csakis számukra fentebbről engedélyezett témákról cserélhetnek véleményt.

Az ukrán tanulságok

„Ivan Korcok nyilatkozata azt is megmutatta, hogy tisztában van azzal, amit a magyar kérdés szakértői már régóta állítanak, de a politikai korrektség okán inkább nem hangoztatnak, hogy a magyar útlevelek Magyarország általi terjesztésének semmi köze a »határon túli magyarokról való gondoskodáshoz«, ahogyan azt a hivatalos Budapest láttatni igyekszik. Minden sokkal prózaibb. Minden külföldön kiadott útlevél +1 szavazó. A külföldi magyarok pedig szinte garantáltan a jelenlegi magyar kormányra, vagyis Orbán Viktor Fidesz pártjára szavaznak” – így minősíti a magyar nemzetpolitikát a szerző.

„Szlovákiában egyébként jól tudják, hogy Magyarország hasonló módon járt el Ukrajnában, és megpróbálta arra kényszeríteni az ukrán hatóságokat, hogy konzultáljanak velük jogszabályok módosításáról, de sikertelenül. A jelenlegi és leg­alább két korábbi kormány is kategorikusan elutasította ezt a lehetőséget” – böki ki végül Szidorenko, hogy mi is a lényeg ukrán szempontból.

Aztán kihasználja a lehetőséget, hogy egy szlovák kormánytisztviselőtől idézze a kettős állampolgárság ellen szóló, a legsötétebb porosenkói időket idéző ukrán érvet:

„Sőt, Pozsonyban a tisztviselők ráadásul az ukrán történelem tragikus fejezeteire hivatkoznak, amikor kifejtik, miért ellenzik a magyar útlevelek ellenőrizetlen terjesztését. Martin Klus, a szlovák külügyminisztérium államtitkára emlékeztetett, hogy a biztonságról van szó. »Ez tény – Ukrajna keleti részén és Grúzia egyes régióiban az állampolgárság (az Oroszországi Föderációé) osztogatása szó szerint biztonsági fenyegetéssé vált« – magyarázta. És bár ez az összehasonlítás újabb felháborodási hullámot váltott ki Budapesten, a szlovák kormány rendíthetetlen maradt” – írja Szidorenko.

Ami a nagy „leleplezésből” kimaradt

Szidorenko történetének végére odakívánkozik, hogy az MTI tudósítása szerint a Magyar Közösség Pártja (MKP) hétfőn, március 8-án elnézéskérésre szólította fel Martin Klust, amiért arra utalt, hogy a magyar állampolgárságot felvevő felvidéki magyarok biztonsági kockázatot jelenthetnek.

Az MKP székházában tartott sajtótájékoztatón részt vett Gyimesi György, a négypárti szlovák kormánykoalíció legnagyobb pártjának, az Igor Matovic miniszterelnök vezette Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OLaNO) mozgalom magyar nemzetiségű parlamenti képviselője is, egyike azon felvidéki magyar politikusoknak, akikkel Szijjártó Péter révkomáromi látogatása során találkozott. Gyimesi leszögezte: nem lát semmi kivetnivalót a találkozóban, Klus kijelentéseiről pedig azt mondta: azok nem lennének meglepőek, ha egy soviniszta párt politikusa mondta volna, de a SaS egy liberális párt. „Csak szükségük volt arra, hogy belénk rúgjon, hogy elővegye a magyar kártyát, hogy elkendőzze a saját hibáikat a válságkezelésben” – jelentette ki Gyimesi, utalva arra, hogy a szlovák kormánykoalíció liberálisai és a legerősebb kormányalkotó tényező, a centrista OLaNO között feszült a hangulat a járványkezelés hogyanjáról alkotott különböző elképzeléseik miatt.

Mint látjuk, a Jevropejszka Pravda ezúttal a szlovákiai kormányválságot használta fel, hogy még egyet rúghasson Orbán Viktorba, a magyar kormányba és a kárpátaljai magyarságba. Éppen akkor, amikor Ukrajnában ismét téma a kettős állampolgárok jogainak korlátozása.

(ntk)