Jár-e kártérítés a rosszul elvégzett utcafelújításért?

„Szeretném a tanácsát kérni egy sokunkat érintő kérdésben. Utcánkban 2017-ben a közútkezelő vállalat út- és járdafelújítást végzett, mely több kívánnivalót is hagyott maga után. A szóban forgó utca helyrajzi fekvése miatt a falu több másik utcájából is összegyűjti a csapadékvizet, hiszen a település egyik legalacsonyabb fekvésű része. Ennek ellenére a munkálatok során gyakorlatilag likvidálták az utca vízelvezető árkait, így az utcában összegyűlő csapadékvíz a portákon álló házak udvarára és a pincékbe szivárog, jelentős károkat okozva az ingatlanokban. A munkálatok végzésekor a kivitelezők az önkormányzat és a lakosság kétségeire azzal válaszoltak, hogy fedett árkot építenek majd, a csapadékvizet pedig az utca végében kialakításra kerülő víztározóba vezetik. Nos, az vízelvezetés nem valósult meg. Tisztelettel kérdeznénk hát, hogy ilyen szituációban a lakóingatlanok állapotában keletkező károkért ki a felelős? A csapadékvíz elvezetését melyik hivatalon lehet számon kérni? A hibás tervezésért és kivitelezésért kit terhel a felelősség? Szeretnénk továbbá megtudni, hogy az utcafronti kerítésektől milyen távolságra lehet kiépíteni a vízelvezető árkokat, és azok méretezését milyen szabályozás írja elő?”

– Elnézést kell kérnem, amiért jogászként a kérdés műszaki-építészeti jártasságot igénylő részére nem tudok kielégítő választ adni. Annyi bizonyos, hogy a csatornák tervezéséről és kialakításáról elsősorban a ДБН B.2.5-75:2013 építészeti szabvány rendelkezik, ám több más állami szabvány, előírás is befolyásolhatja a végeredményt, amelyek alkalmazása a helyi adottságoktól és a szóban forgó utca/út besorolásától is függ.

Ami azt illeti, hogy kin kérhető számon a csapadékvíz elvezetése, ki a felelős az ingatlanokban keletkezett kárért, figyelembe kell venni a következőket.

Ukrajna Alkotmányának 56. cikkelye kimondja, hogy mindenkinek joga van kártérítésre az állami hatóságok, helyi önkormányzati szervek, illetve a tisztviselőik jogellenes döntéseivel, cselekedeteivel vagy mulasztásával okozott anyagi és erkölcsi károkért.

A Polgári törvénykönyv 1173. és 1174. cikkelyei is kimondják, hogy az állami hatóság vagy helyi önkormányzati szerv, illetve ezek tisztviselői, hivatalnokai által jogellenes döntéseikkel, cselekedeteikkel vagy tétlenségükkel hatásköreik gyakorlása során természetes vagy jogi személyeknek okozott károkat az állam vagy az önkormányzat megtéríteni köteles.

Emellett A helyi önkormányzatokról Ukrajnában című törvény 4. cikkelye az önkormányzatiság egyik alapelveként jelöli meg a testületeik és tisztviselőik elszámoltathatóságát és felelősségét a területi közösségekkel szemben.

A 77. cikkely értelmében a jogi személyeknek és magánszemélyeknek az önkormányzatok jogellenes döntéseivel, cselekedeteivel vagy tétlenségével okozott károkat a helyi költségvetés terhére kell megtéríteni, míg az önkormányzati tisztviselők okozta károkat azoknak saját költségükön kell megtéríteniük, a jogszabályok által meghatározott rendnek megfelelően. A jogi személyek és magánszemélyek jogainak sérülésével kapcsolatos vitákat, amelyek a helyi önkormányzat szerveinek, tisztviselőinek döntései, cselekedetei vagy mulasztásai eredményeként merülnek fel, a bíróság előtt kell rendezni.

Ukrajna törvénye Az autóutakról 11. cikkelye a helyi jelentőségű közutak kezelésével, fenntartásával, javításával, finanszírozásával stb. összefüggő feladatokat a helyileg illetékes megyei állami adminisztráció hatáskörébe utalja. A 13. cikkely értelmében a közútkezelő nemcsak az út állapotáért felel, hanem a tervezéssel, javítással, fenntartással kapcsolatos munkák minőségéért is. A 17. cikkely értelmében a települési utcák és utak fenntartásának, valamint fejlesztésének irányítását az azokat kezelő helyi önkormányzatok illetékes szervei végzik. A 19. cikkely a helyi önkormányzatok feladatai közé sorolja egyebek mellett az utcák fenntartásának és javításának megszervezését. A 21. cikkely a helyi önkormányzatok szerveit teszi felelőssé az utcák és utak tervezésével, javításával kapcsolatos munkálatokért és az előírásoknak megfelelő fenntartásukért.

Véleményem szerint a fentiek alapján egyértelműen megállapítható, hogy a vízelvezetés terén kialakult helyzetért és az okozott kárért az a helyi önkormányzat (kistérségi, járási, megyei) és annak végrehajtó szervei a felelősek, amelyek az utat/utcát kezelik, továbbá adott esetben a kivitelező felelőssége is felmerülhet. A lakók, akiket kár ért az utcájukban végzett (vagy az el nem végzett) munka miatt, jogosultak kártérítést követelni a felelősöktől.

Távol álljon tőlem az ítélkezés, arról nem is szólva, hogy köztudott, a településeknek nem egyszerű dolog szembeszegülni a felettes hatóságokkal. De lássuk be: ugyan kinek a közbenjárására számíthatna a falu lakossága, ha nem a települési (kistérségi) önkormányzatéra, a faluvezetőjére, akiket éppen ebből a célból választottak meg? A helyi önkormányzatokról Ukrajnában című törvény 42. cikkelye 4. pontjának 15. alpontja egyértelműen fogalmaz a településvezető jogköreit illetően: a bírósághoz fordulhat más helyi önkormányzatok, helyi végrehajtó szervek, vállalkozások, intézmények és szervezetek jogellenes cselekedeteinek törvénytelenné nyilvánítása végett, ha azok korlátozzák a területi közösség jogait és érdekeit, valamint a tanács és szervei hatáskörét. A polgár sem tehet egyebet, mint hogy a bírósághoz fordul, ha látja, hogy talán egy élet munkája megy veszendőbe, amikor károsodik a családi ház és az egyéb vagyon.

Azt tanácsolnám, hogy érdekeik hatékonyabb érvényesítése céljából fogjanak össze az utca lakói. Egyrészt közösségként nehezebb lesz a hatóságoknak nyomást gyakorolni rájuk, másrészt a perköltségeket is megoszthatják.

Ne tévessze meg önöket, hogy már sem az ügyükben érintett régi falusi önkormányzat, sem a járási tanács, sem a járási állami adminisztráció nem létezik. Vannak jogutódjaik: a községi tanács helyett létrehozott kistérségi önkormányzat és végrehajtó bizottsága, valamint az új, „megnagyobbított” járás állami adminisztrációja és tanácsa.

Első lépésként készíttessenek szakértői véleményt, amely megállapítja az önöket ért kár mértékét, illetve alátámasztja, hogy a kárt az utcában végzett munkálatok okozták. Ezután ügyvédjük útján forduljanak tájékoztatásért a kifogásolt munkálatokról és a probléma megoldására vonatkozó elképzeléseikről a kistérségi tanács végrehajtó bizottságához, az útkezelőhöz (amennyiben az nem maga a kistérség) és a munkálatok megrendelőjéhez, szükség esetén pedig a kivitelezőhöz.

Amennyiben sem a kistérségi önkormányzat, sem a többi érintett nem kívánja megtéríteni az utca lakóit ért károkat, helyrehozni a hibás vízelvezető rendszert, keresettel fordulhatnak a bírósághoz. Az ügyvédjük feladata lesz tisztázni, hogy melyik bíróság illetékes ügyükben.

A bírósági illetékről szóló törvény 3. cikkelye 2. pontjának 13. alpontja értelmében az állami hatóság vagy helyi önkormányzati szerv, illetve ezek tisztviselőinek, hivatalnokainak jogellenes döntéseivel, cselekedeteivel vagy tétlenségével okozott károk megtérítése iránt benyújtott keresetek esetében nem kell bírósági illetéket fizetni.     

hk