A gazdálkodási bíróságokról

2021. március 30., 20:00 , 1051. szám

„Kérem, írja meg, hogy kik és milyen ügyekben fordulhatnak a gazdálkodási bírósághoz?”

– A Gazdálkodási perrendtartási törvénykönyv 2. cikkelyének 1. pontja a gazdálkodási bíróság feladatát a gazdasági tevékenységgel kapcsolatos jogviták igazságos, pártatlan és időben történő rendezésében, valamint a gazdálkodási bíróság hatáskörébe utalt egyéb ügyek tárgyalásában határozza meg a magán- és jogi személyek, valamint az állam sérült, el nem ismert vagy vitatott jogainak és jogos érdekeinek hatékony védelme céljából. A 4. cikkely 2. pontja ezzel összhangban megerősíti, hogy jogi személyek, egyéni vállalkozók, egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyek, állami szervek, helyi önkormányzati szervek egyaránt fordulhatnak a gazdálkodási bírósághoz.

A 20. cikkely 1. pontja értelmében a gazdálkodási bíróságok hatáskörébe a gazdasági tevékenység során felmerülő jogviták tartoznak, így

1. a gazdasági tevékenység során létrejött ügyletek megkötéséből, módosításából, megszüntetéséből és végrehajtásából eredő jogviták – kivéve azokat az ügyleteket, amelyekben vállalkozónak nem minősülő magánszemély az egyik fél –, valamint a kötelezettségek teljesítésének biztosítására kötött ügyletekkel kapcsolatos, jogi személyek és/vagy egyéni vállalkozók közötti viták;

2. a vagyon privatizációjával kapcsolatos jogviták esetei, kivéve az állami lakásállomány privatizációjával összefüggő vitákat;

3. a vállalati kapcsolatokból eredő viták esetei, ideértve a jogi személy résztvevői (alapítói, részvényesei, tagjai), illetve a jogi személy és résztvevője (alapítója, részvényese, tagja) – beleértve a kilépett résztvevőt is – közötti vitát a jogi személy létrehozásával, tevékenységével, irányításával vagy tevékenysége megszüntetésével kapcsolatban, kivéve a munkaügyi vitákat;

4. a jogi személyek részvényeivel, részesedéseivel, osztalékaival és egyéb vállalati jogaival kapcsolatos ügyletekből eredő jogviták, kivéve a családi és hagyatéki joggal összefüggő ügyleteket;

5. az értékpapírokkal kapcsolatos jogviták, ideértve az értékpapírokhoz fűződő jogokat és az azokból eredő jogokat, az értékpapírok kibocsátását, kihelyezését, forgalmát és visszaváltását, az értékpapírok tulajdonjogának nyilvántartását, az értékpapírokból eredő kötelezettségeket, kivéve a vállalkozónak nem minősülő magánszemély tulajdonában lévő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, valamint az adó- és vámügyi jogviszonyokban használt váltókat;

6. a tulajdonjoggal vagy egyéb, vagyonnal (ingóval és ingatlannal, ideértve a földet is) kapcsolatos dologi jogra, a vita tárgyát képező tulajdon (vagy az ahhoz való jog) bejegyzésére, nyilvántartására vonatkozó esetek, az ilyen jogokat sértő aktusok érvénytelenítése – kivéve azokat a vitákat, amelyekben az egyik fél vállalkozónak nem minősülő magánszemély –, valamint a vagyon közcélú vagy közszükségletre történő lefoglalásával kapcsolatos viták, a jogi személyek és/vagy egyéni vállalkozók közötti kötelezettség teljesítésének biztosítását szolgáló vagyonnal kapcsolatos jogviták;

7. a gazdasági verseny védelmével, a gazdasági tevékenység monopóliumának korlátozásával, a tisztességtelen versennyel szembeni védelemmel összefüggő jogvitákból eredő ügyek, beleértve az Ukrajnai Monopóliumellenes Bizottság határozataival szembeni fellebbezéssel kapcsolatos vitákat, valamint az Ukrajnai Monopóliumellenes Bizottság hatóságainak a törvény által hatáskörükbe utalt kérdésekben született kereseteivel kapcsolatos ügyek, kivéve a Szellemi Tulajdon Legfelsőbb Bíróságának hatáskörébe utalt vitákat;

8. a csődök és a csődeljárás alá vont adóssal szemben fennálló vagyoni követelésekkel kapcsolatos jogviták, ideértve az adós által kötött ügyletek (megállapodások) érvénytelenítésével összefüggő jogvitákat is; a bérek behajtása; az adós tisztviselőinek és hivatalnokainak visszahelyezése hivatalukba, kivéve az Adótörvénykönyv alapján megállapított fizetési kötelezettségek (adótartozás) megállapításával és fizetésével (behajtásával) kapcsolatos vitákat, valamint a felügyeleti hatóságnak az Adótörvénykönyv alapján megállapított hatáskörén belül kereset útján végrehajtott intézkedésének érvénytelenítésével kapcsolatos vitákat;

9. az adós szanálási tervének jóváhagyására irányuló kérelmekkel kapcsolatos ügyek a csődeljárás megindítása előtt;

10. az üzleti vállalkozások és testületeik, tisztviselőik és hivatalnokaik gazdasági tevékenység szervezésével és végrehajtásával kapcsolatos intézkedései (határozatai) elleni fellebbezéssel kapcsolatos ügyek, kivéve a hatalom szubjektumának kormányzati irányítási funkciói ellátására hozott intézkedéseit (határozatait), és az olyan vitákat, amelyekben az egyik fél vállalkozónak nem minősülő magánszemély;

11. a választott bírósági határozatok elleni fellebbezéssel és A választott bíróságokról szóló törvény alapján létrehozott választott bíróságok határozatainak végrehajtására szóló végzés kiadásával kapcsolatos ügyek, ha ezeket a határozatokat az 20. cikkelyben felsorolt vitákban hozzák meg;

12. jogi személy és annak tisztviselője (ideértve az olyan tisztviselőt is, akinek a hatáskörét megszüntették) közötti vitákra vonatkozó, a jogi személy tulajdonosának (tagjának, részvényesének) érdekei védelmében benyújtott kereset alapján olyan károk miatt indult ügyekben, amelyeket a jogi személynek a tisztviselője okozott cselekedeteivel (tétlenségével);

13. a tulajdonjoggal és a tulajdonjog bejegyzésével, egyéb bejegyzési cselekményekkel, a tulajdonhoz való jogot (tulajdonjogokat) sértő cselekmények érvénytelenítésével kapcsolatos követelések, ha ezek a követelések a tulajdonnal vagy tulajdonjogokkal kapcsolatos, vagy vállalati kapcsolatokból eredő vitákból következnek, amikor e viták a követelésekkel együtt a gazdálkodási bíróság elé kerülnek;

14. az üzleti hírnév védelmével kapcsolatos jogviták, kivéve azokat a vitákat, amelyekben vállalkozónak vagy önmagát foglalkoztatónak nem minősülő magánszemély szerepel;

15. a gazdasági szereplők közötti viták egyéb esetei;

16. a bírósági végzés kiadása iránti kérelmek miatt indult eljárások, ha a kérelmező és az adós jogi személy vagy egyéni vállalkozó;

17. a köz- és magánszféra közötti partnerség keretében kötött megállapodások – ideértve a koncessziós megállapodásokat is – megkötéséből, módosításából, felmondásából és végrehajtásából adódó esetek, kivéve azokat a vitákat, amelyeket más bírósági eljárásban tárgyalnak.

hk