Pápaváróban

2021. március 31., 16:51 , 1051. szám

Múlt héten jelentette az ukrán sajtó, hogy Denisz Smihal ukrán miniszterelnököt a Vatikánban fogadta Ferenc pápa. Az ukrán médiát különösebben nem villanyozta fel a hír, és általában csak röviden számoltak be a találkozóról. Több hírportál is megjegyezte azonban, hogy Smihal vatikáni látogatását nem jelentették be előre. Az Ukrajinszka Pravda pedig a miniszteri kabinet sajtószolgálatára hivatkozva közölte, a miniszterelnök átadta Ferenc pápának Volodimir Zelenszkij elnök meghívását, hogy látogasson el Ukrajnába a függetlenség 30. évfordulója alkalmából.

A meghívás némileg furcsán hatott, mivel egyházvezetőket ritkán szoktak meghívni „világi alkalmakra”, bár ha szőrszálhasogatók vagyunk, tekinthetjük úgy is, hogy a pápa Vatikán állam vezetője. Mindenesetre a meghívás felkeltette a vesti.ua figyelmét, a portál szakértők bevonásával igyekezett körüljárni a témát. A cikkből megtudhatjuk egyebek mellett, hogy Volodimir Zelenszkij elnök még tavalyi isztambuli látogatása alkalmával ukrajnai látogatásra hívta meg Bertalan konstantinápolyi pátriárkát is, aki állítólag elfogadta a meghívást. Lehetetlen megjósolni azonban, vajon elfogadja-e a pápa is az invitálást.

Pápa egyszer járt Ukrajnában: II. János Pál még 2001 júniusában kereste fel Lemberget (Lviv) és Kijevet. Azóta nem kereste fel katolikus egyházfő az országot, bár Viktor Juscsenko elnök 2008-ban és 2009-ben is meghívta XVI. Benedek pápát, Petro Porosenko pedig már a jelenlegi pápát, Ferencet invitálta Ukrajnába 2016-ban.

Jurij Resetnyikov vallási szakértő szerint ezúttal bizonyára fontolóra veszik a meghívást a Vatikánban, de a végső döntést Ferenc pápának kell meghoznia. Olekszij Szmirnov rámutat, a Vatikán eltekinthet a látogatástól, hogy ne rontsa Róma kapcsolatát az ortodox egyházzal. A moszkvai patriarchátusnak alárendelt Ukrán Pravoszláv Egyház ugyanis barátságtalan lépésnek tekintheti a pápa kijevi útját. Ugyancsak a látogatás ellen szól, hogy a járványhelyzet miatt az egyházfő nem találkozhat itteni híveivel. Ferenc ugyan be van oltva koronavírus ellen, az ukrán lakosság viszont nem, vagyis szó sem lehet több tíz- vagy akár több százezres misékről, ahogyan az a 2001-es pápalátogatás alkalmával történt. Másfelől viszont adott a lehetőség, hogy Ferenc Kijevben találkozzék Bertalan pátriárkával. A Vatikán a katolikus egyház ukrajnai pozícióinak megerősítésére is felhasználhatja az utat – véli Szmirnov.

Érdekes egybeesés, hogy a közelmúltban merült fel Kárpátalján egy olyan kérdés, amely szintén pápai döntést igényel: a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye új püspökének kinevezése. A püspöki szék lassan egy éve, Milan Šašik tavaly júliusi halála óta betöltetlen. Az egyházmegyét jelenleg Luscsák Nílus munkácsi görögkatolikus segédpüspök, apostoli adminisztrátor irányítja.

Azóta – sajnos – ismételten meggyőződhettünk róla, hogy a püspök kinevezése, sőt az egész egyházmegye helyzete politikai kérdés is. A Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye ugyanis máig önálló püspökség, amely nem az Ukrán Görögkatolikus Egyháznak van alárendelve, hanem közvetlenül Rómának. Így Šašik püspök halála után ismét szóba került az egyházmegye további sorsának kérdése.

A téma felmerült Kocsis Fülöp görögkatolikus püspöknek, a hajdúdorogi főegyházmegye érsek-metropolitájának február végi találkozóján Ferenc pápával. A találkozón elhangzottakról így számolt be március 2-án a magyarkurir.hu:

„Bár nem kifejezetten a magyar görögkatolikus egyházra vonatkozik, de Kocsis Fülöp kérésére szóba került a megbeszélésen a kárpátaljai görögkatolikus egyház helyzete is. Mivel tavaly nyáron Milan Šašik püspök elhunyt, és jelenleg kormányzó irányítja a munkácsi görögkatolikus egyházmegyét, fölmerült az, hogy mi legyen az egyházmegye sorsa. Erősen érzékelhető az ukrán befolyás, hogy Kárpátalja is az ukrán görögkatolikus egyház nagyérseksége legyen, amennyiben metropóliává válik. A magyar görögkatolikusok, akik viszont többekkel együtt Munkácsra mint anyaegyházmegyére tekintenek, azt szeretnék, ha megőrizné azt az önállóságát, amely történelmileg mindig is a sajátja volt, és aminek megfelelően ma is közvetlenül a pápának van alárendelve. A magyarországi görögkatolikusokhoz hasonlóan vélekednek erről a magukat a munkácsi egyházmegyéből származtató szlovákiai, szerbiai, horvátországi görögkatolikusok, sőt még az amerikaiak, a pittsburghi metropólia is. Hogyha tehát a kárpátaljai egyházmegye előrelép egy fokot, és metropóliai egyházzá válik, nagy kérdés, hogy sui iuris, tehát saját jogú egyházzá válik, továbbra is a Szentszéknek alárendelve, vagy pedig a nagy ukrán görögkatolikus egyház részeként válik metropóliává.

Kocsis Fülöp úgy látja, ez még nyitott kérdés. Ferenc pápa nagyon érdeklődött a főpásztor véleménye iránt. Kocsis Fülöp elmondta, jó volt vele beszélgetni arról, hogy a soknemzetiségű, sok kultúrával rendelkező Kárpátalja bizonyos értelemben mégiscsak sok sajátosságot hordoz, és habár Ukrajnának mint országnak egyértelműen a része, de egyháztanilag igenis különválasztandó, különválasztható” – írja a magyarkurir.hu, amiből levonható a következtetés, hogy a téma napirenden van, még ha a sajtó nem is foglalkozik kiemelten a kérdéssel.

A magyarkurir.hu közleményére felfigyelt a kárpátaljai, ukrán nacionalista beállítottságú Zakarpattya Online, amely mindjárt nemzeti ügyet csinált a kérdésből. A portál írásában odáig ment, hogy kijelentette, Kocsis Fülöp megtévesztette Ferenc pápát azt állítva beszélgetésük során, hogy a munkácsi egyházmegye mindig is közvetlenül a pápának volt alárendelve.

„Ismeretes, hogy Magyarország számára az MGKE (Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye – a szerk.) kérdése mindig is elsősorban politikai volt, és minden alkalommal, amikor Kárpátalja ennek az államnak a része volt, utóbbi arra törekedett, hogy a Vatikán megszüntesse az MGKE függetlenségét, és alárendelje a magyar érsekeknek. Ezzel szemben követelte az MGKE sui iuris státuszának visszaadását, amint elvesztette földjeinket” – írja a kárpátaljai portál március 19-i összeállításában.

„1995 közepére, az akkori ukrajnai apostoli nuncius, Antonio Franco érsek tevékenységének köszönhetően a Keleti Egyházak Kongregációja rendelettervezetet készített elő az ungvári (vagy mukacsevói) metropólia létrehozásáról a Legfőbb Érseki Tartomány részeként. E rendelet elfogadásával a Vatikán kész volt elismerni az Ukrán Görögkatolikus Egyház fejének joghatóságát Ukrajna egész területén, és véget vetett volna azoknak a kísérleteknek, hogy bevonják a két ukrajnai görögkatolikus anyaegyház léte körüli politikai játékokba. Azonban, mint ismeretes, ez a projekt a Mukacsevói Görögkatolikus Egyházmegye akkori vezetése egy részének váratlan ellenállása miatt nem valósult meg” – idézte egy a témának szentelt korábbi írását a Zakarpattya Online annak alátámasztására, hogy az egyházmegye körüli helyzet napjainkban sem változott.

Arról nem tudni, van-e bármilyen összefüggés a pápa ukrajnai meghívása és a munkácsi egyházmegye helyzetének rendezése között. Csak annyi bizonyos, hogy a jelenlegi bizonytalanságnak egyedül az vethet véget, ha a pápa egyértelműen állást foglal az ügyben, illetve mielőbb kinevezi az egyházmegye új vezetőjét.

            (ntk)