Felmérés: A többség tart a háborútól

2021. április 14., 11:00 , 1053. szám

Ukrajna és a hazai média a jelek szerint végérvényesen háborús üzemmódba kapcsolt, vagyis szinte egyébről sem esik szó, mint csapatösszevonásokról és harci veszteségekről. A közvéleménykutatók alkalmazkodtak az új trendhez, s arról is kikérték a lakosság véleményét, hogy szerintük tartani kell-e a háború kitörésétől? Nem azért, mintha háborús időkben a kormányzatot különösebben érdekelné, hogy mit gondol a nép, hanem mert magát a lakosságot érdekli a saját véleménye.

Csendes nyugtalanság

A Rejting Szociológiai Csoport április 6–7-én végzett felméréséből kitűnik, hogy a megkérdezettek 36%-a magasnak tartja annak a valószínűségét, hogy Oroszország általános inváziót indít Ukrajna ellen, 31%-uk ennek veszélyét közepesre becsülte, míg 15% alacsonyra, 12% pedig eleve azon a véleményen volt, hogy nincs ilyen veszély.

A Rejting azt is kimutatta, hogy a 2018-as válsághoz viszonyítva, amikor Oroszország a Kercsi-szorosban elfogott három ukrán hadihajót legénységestül, most másfélszer annyian tartanak az orosz agressziótól. Pedig akkor a hadiállapotot is bevezették Ukrajna egyes régióiban. Emellett megállapították a közvélemény-kutatók, hogy az országon belül a nyugati és a központi régiók lakói jobban tartanak a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus kiterjesztésétől, mint a keleti és a déli régiókban élők.

A felmérés szerint a megkérdezettek 68%-a hallott Zelenszkij államfő és Biden amerikai elnök első telefonbeszélgetéséről (21% sokat hallott róla, 47% hallott valamit). Ugyanakkor 32% semmit nem tud az ukrán politika szempontjából fontos eseményről. A válaszadók 50%-a pozitívan viszonyul ehhez a hírhez, 35% semlegesen és csupán 9% negatívan. A beszélgetésről jól tájékozottak 70%-a tartja pozitívnak a hírt. A megkérdezettek 43%-ának meggyőződése, hogy Biden hivatalba lépésével javulni fog Ukrajna és az Egyesült Államok viszonya (arányuk 2021 februárjában 38% volt). Emellett 41% arra számít, hogy a két ország viszonya nem fog változni, és csupán 6% tart a kapcsolatok romlásától.

A politikára még nem hat a háború

A pártok népszerűségét szemmel láthatóan nem érintette lényegesen a háborús őrület. Továbbra is a Nép Szolgája áll a rangsor élén, 22,9%-os támogatottsággal a biztos szavazók körében, akik már tudják, hogy kire adják a voksukat. A 2021. januári mélypont óta a kormánypárt megítélése javuló tendenciát mutat. Az Európai Szolidaritás (14,6%), illetve az Ellenzéki Platform – Az Életért (14,2%) támogatottsága nem változott számottevően a legutóbbi (március végi) mérés óta, bár enyhén csökkent. Meglepetés a Haza (12,9%) eredményének csekély mértékű javulása. Esetükben a támogatottság folyamatos emelkedése tavaly november óta tart. Ami a parlamentbe jutási küszöb alatt tanyázó kispártok versenyét illeti, azt az Erő és Becsület (4,7%) vezeti, majd Oleh Ljasko Radikális Pártja (4,4%), Hrojszman Ukrán Stratégiája (4,3%), a Jevhen Murajev vezette Mieink (3,5%), a Vitalij Klicsko-féle UDAR (3,4%), a Szabadság (3,4%), Sarij Pártja (3,4%), a jelenlegi parlament legkisebb frakcióját adó Hang (2,6%), valamint az Önsegély (2,4%) következik.

Zelenszkij mindenkit legyőz

A potenciális elnökjelöltek versenyét Volodimir Zelenszkij államfő vezeti 24,9%-kal a biztos szavazók körében, akik már tudják, hogy kire adják a voksukat. A további sorrend a következő: Petro Porosenko (13,1%), Julija Timosenko (12,1%), Jurij Bojko (11,9%), Ivan Szmesko (6,8%), Volodimir Hrojszman (5,1%), Oleh Ljasko (4,9%), Dmitro Razumkov (4,8%), Jevhen Murajev (4,6%), Andrij Szadovij (2,6%), Arszen Jacenyuk (2,2%), Oleh Tyahnibok (1,8%), Kira Rudik (0,4%).

A közvélemény-kutatók modellezték az elnökválasztás második fordulóját. Ebből kiderül, hogy Zelenszkij valamennyi potenciális ellenfelét legyőzné a második fordulóba jutva. Megjegyzendő azonban, hogy Zelenszkij továbbjutása esetén a válaszadók közel egyharmada nem menne el szavazni a második fordulóban, vagy nem tudott válaszolni a kérdésre.

Amennyiben Porosenko lenne Zelenszkij ellenfele a második fordulóban, a hivatalban lévő elnök 64%:36% arányban nyerne, míg Timosenkóval szemben 57%:43%, Bojkóval szemben 67%:33% arányban bizonyulna jobbnak a biztos szavazók körében.

Érdekes, hogy amennyiben Timosenko és Porosenko mérkőz­ne meg a második fordulóban, 59%:41% arányban a nemzet Júliája kerülne ki győztesen a megmérettetésből. Sőt, még Jurij Bojko, az „oroszpárti” ellenzék elnökjelöltje is jobbnak bizonyulna az exelnöknél 51%:49% arányban.

Koronavírus: csak most kezdünk megijedni?

A lakosság 52%-a aggódik amiatt, hogy elkaphatja a koronavírust, 47% viszont nem fél ettől. A hozzátartozók és rokonok esetleges megbetegedése viszont a válaszadók 83%-át aggasztja, s csupán 17% közömbös e tekintetben. Az utóbbi időben folyamatosan nő az egészségükért aggódók aránya a lakosságon belül. Elsősorban az idősek és a nők nyugtalanok.

A többség (65%) támogatja a szigorú karantén (lockdown) bevezetését a járvány leküzdése érdekében, míg 33% nem ért egyet a totális zárlattal. Március elején a lockdown támogatottsága még csak 56%-os volt. A szigorú karantén támogatói a központi régió lakói, az idősek és a megbetegedéstől tartók körében vannak a legtöbben.

A legnagyobb támogatottsága a lakosság körében az éttermek és a kávézók (77%), az iskolák (63%) és az óvodák (59%) bezárásának van. Ugyanakkor a városi és a helyiérdekű közlekedés leállítását majdnem 70% ellenzi.

(ntk)