Hadüzenet az oligarcháknak vagy apró huncutság?

2021. április 21., 15:45 , 1054. szám

Volodimir Zelenszkij elnök törvényben rögzítené az oligarcha fogalmát, szavai szerint azért, hogy felvegye ellenük a harcot, hétköznapi üzletemberekké, polgárokká változtassa őket. Az ellenzéki média persze máris cselszövést sejt. A legnépszerűbb elképzelés szerint, amelyről a strana.ua is beszámol, az Elnöki Hivatalban azt szeretnék megakadályozni az oligarchaellenes törvénnyel, hogy bizonyos személyek – gyaníthatóan mindenekelőtt Petro Porosenko exelnök – indulhassanak a következő elnökválasztáson.

Zelenszkij hadat üzen

Amennyire tudható, az elképzelés magától Volodimir Zelenszkijtől származik. Legalábbis a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) április 15-i ülésén ő javasolta jogszabályban meghatározni az oligarcha fogalmát, és rögzíteni a velük szemben alkalmazandó szankciókat.

Indoklása szerint meg kell küzdeni az oligarcháknak a választásokra, a gazdaságra, a törvényekre, a Legfelső Tanácsra gyakorolt befolyásával. Mindjárt mentegetőzni is kezdett persze, mondván, a hatalom egyébként kész támogatni „a nagyvállalkozókat, bármilyen vállalkozókat” Ukrajnában.

Az ellenzék ugyanakkor gyanakszik. Főleg azt nem hiszik sem az „oroszbarát”, sem az ukrán nacionalista oldalon, hogy Zelenszkij, aki a szóbeszéd szerint maga is oligarchák támogatásával jutott hatalomra, egyik pillanatról a másikra az ellenük folytatott küzdelem élharcosává válna.

Petro Porosenko környezete mindjárt élt a gyanúperrel, hogy az elképzelés imádott vezérük, az Európai Szolidaritás párt elnöke ellen irányul. A végső cél szerintük az lehet, hogy Porosenko soha többé ne indulhasson az elnökválasztáson. Amint a strana.ua is megállapítja, miután Zelenszkij magára öltötte a hazafi szerepét, vetélytársa lett az exelnöknek a nemzeti beállítottságú választók szavazataiért vívott küzdelemben.

Az elnök két legyet ütne egy csapásra

„Az oligarchákról szóló törvénynek, amelyet a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács ülésén hirdettek meg, legfőbb újdonsága, hogy megtiltaná az oligarcháknak a választásokon való részvételt, esetleg a pártok finanszírozását ... A Hivatal (az Elnöki Hivatal – a szerk.) úgy véli, hogy ez nemcsak Porosenko legyőzésében segít, hanem azt is megmutatja (nyilván a külföldnek – a szerk.), hogy Zelenszkij elszakadt Kolomojszkijtól (Ihor Kolomojszkij maga is oligarcha – a szerk.)” – írja a Facebook közösségi oldalon Vadim Deniszenko újságíró, akit Porosenko korábbi pártjának színeiben választottak be az előző parlamentbe.

Mihajlo Podoljak, az Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója sem zárta ki egyértelműen, hogy a törvény Porosenko ellen irányulna: „Nem erről vagy arról a vezetéknévről van szó, hanem általában az oligarchák azon képességéről, hogy az állam egy részét megvásárolják maguknak. Néha miniszterek, gyakrabban parlamenti frakciók formájában, szinte mindig különféle hatalmi struktúrák elemeinek formájában. Időnkét eleve katasztrófa történik, amikor egy oligarcha megveszi magának az elnöki tisztséget (az eddigi ukrán elnökök közül egyedül Porosenko volt oligarchának tekinthető – a szerk.), és aztán öt éven keresztül személyesen veri ki a költségeket és befektetéseket.”

A kormánypártnál, a Nép Szolgájánál Porosenkót egyértelműen oligarchának tekintik, ennek minden következményével együtt. Ugyanakkor tagadják, hogy a törvényt kifejezetten „Porosenkóra szabnák”.

„Hogy ne kerüljön a törvény hatálya alá, csak meg kell szűnnie oligarchának lenni” – jelentette ki meglehetősen cinikusan Olekszandr Kacsura, a kormánypárt parlamenti képviselője, aki támogatja az elnök „oligarchaellenes” elképzeléseit.

Kit nevezünk oligarchának?

„Jogilag az oligarcha meghatározása nem egyértelmű. Gyárak, újságok, gőzhajók tulajdonosa? Nagyon sok üzletembernek van kisebb és nagyobb gyára, médiája és így tovább. Az oligarcha nem jogi, hanem politikai fogalom. Az ilyen törvény populizmus” – kommentálta a hírt Olekszandr Csernenko, az Ukrán Választók Bizottságának (KVU) korábbi elnöke, akit szintén Porosenko környezetéhez sorolnak.

Szerinte alkotmányellenes lenne kirekeszteni valakit a politikából törvény útján oligarchának kiáltva ki.

„Mindenkinek joga van választani és megválasztatni. Természetesen bármit be lehet írni az Alkotmányba, de ez ellentmondana a demokrácia normáinak” – hangsúlyozza Csernenko.

Jusson azonban eszünkbe, hogy nem ez lenne az első alkalom, amikor ukrán polgárokat törvény által fosztanak meg alkotmányos jogaiktól. Éppen Petro Porosenko elnöksége alatt történt, hogy elfogadták az úgynevezett lusztrációs (átvilágítási) törvényt, amelynek alapján polgárok egy bizonyos szempont alapján meghatározott csoportját (Viktor Janukovics elnök alatt vezető tisztséget töltöttek be) 10 évre eltiltották állami hivatal viselésétől. Később megpróbálták alkotmányellenesnek nyilváníttatni ezt a jogszabályt és következményeit az Alkotmánybíróság által, de a testület végül el sem jutott odáig, hogy napirendre tűzze a kérdést.

Könnyen lehet tehát, hogy Porosenko a saját csapdájába esik, amennyiben ugyanezt a módszert alkalmazhatják személyek egy oligarchának minősítet csoportja ellen. Később persze hosszan lehetne fellebbezni e jogszabály ellen az Alkotmánybíróságnál, ugyanolyan eredménytelenül, mint a lusztráció esetében.

A három tiltás

Ahogyan az mifelénk lenni szokott, hiába tárgyalja a témát napok óta ország-világ, konkrétumokat alig lehet tudni arról, hogy tulajdonképpen mit is tiltanának meg az oligarcháknak.

A pletykákat összefoglalva három alapvető tilalom látszik körvonalazódni:

1. oligarchák nem tölthetnének be állami hivatalt, többek között államfők és miniszterelnökök sem lehetnének;

2. nem finanszírozhatnának pártokat;

3. nem birtokolhatnának és pénzelhetnének tömegtájékoztatási eszközöket – főként tévécsatornákat.

Elemzők szerint a három tiltás közül valójában csak az első kivitelezhető. Ami a másodikat illeti, oligarchák amúgy sem finanszíroznak hivatalosan pártokat. A támogatás rendszerint strómanokon keresztül jut célba, esetleg kideríthetetlen eredetű, műanyag zacskóban kézbesített készpénzből finanszírozzák a kampányokat, amire számos oknyomozó riport rávilágított már az elmúlt években.

Ami a tévécsatornákat illeti, arra Ihor Kolomojszkij esete a legjobb példa, aki sajtóinformációk szerint az 1+1 tévécsatorna tulajdonjogát újságírókra és menedzserekre íratta át. Miután pedig az oligarchák vagyonát rendszerint amúgy is szinte lehetetlen nyomon követni, nemigen lehetne rábizonyítani egy tévé finanszírozását arra a polgárra, akit oligarchának minősítenének valamilyen speciális törvény alapján.

Az oligarchák ettől nem ijednek meg

Vadim Karaszev politológus szerint a megalkotni tervezett jogszabály aligha okozna bármiféle kellemetlenséget az oligarcháknak. Mint rámutat, ezeknek az embereknek rendszerint eszük ágában sincs személyesen harcba szállni a hatalomért, ugyanakkor a törvény nem korlátozná a lehetőségeiket, hogy az eddigiekhez hasonlóan befolyásolják a közéletet.

Szerinte azt sem szabad elfelejteni, hogy a hatalomnak is szüksége van az oligarchákra a politikai és egyéb projektjeik finanszírozásához. Arról nem is szólva, hogy az ország legnézettebb tévécsatornáit birtokolják, s mivel általában együttműködnek az aktuális hatalommal, az felhasználhatja e csatornákat a lakosság hatékonyabb befolyásolására.

Ezek után nyilvánvaló, hogy alig néhányan, egyesek szerint mindössze ketten szenvedhetik meg az „oligarchatörvény” esetleges megalkotását: a már említett Petro Porosenko mellett Viktor Medvedcsuk, az Ellenzéki Platform – Az Életért politikai tanácsának vezetője, akit korábban Zelenszkij egyik nyilatkozatában szintén az oligarchák közé sorolt, s aki az exelnökhöz hasonlóan – de az oligarchákra nem jellemző módon – maga is politizál.

Egyébként sokak egybehangzó véleménye, hogy az oligarchák befolyásának visszaszorítása aligha érhető el egyetlen speciális törvény segítségével. Célravezetőbb lenne, ha a hatalom betartaná és betartatná a már létező jogszabályokat, illetve az ukrán gazdasági és politikai élet átalakításával igyekeznének visszaszorítani a jelenséget.           

(zzz)