Kik nem foszthatók meg az örökségüktől?

„Kérem, írja meg, hogy kik nem foszthatók meg az örökségüktől semmilyen körülmények között?”

– A rövid válasz úgy hangzik, hogy bizonyos esetekben bárki megfosztható az öröklési jogától. Gondoljunk arra, hogy az örökhagyó végrendeletében szabadon rendelkezhet a hagyatékáról, és akár a törvény szerinti örökösöket, a legközelebbi hozzátartozóit is kizárhatja az örökségből. (Lásd a Polgári törvénykönyv – Ptk. – 1235. cikkelyének 1–2. pontját!)

E szabály alól csupán azok a személyek képeznek kivételt, akik a Ptk. 1241. cikkelyének 1. pontja értelmében kötelező részre jogosultak a hagyatékból, vagyis az örökhagyó kiskorú (14 év alatti), fiatalkorú (14–18 éves), illetve felnőtt, de munkaképtelen gyermekei, munkaképtelen özvegye és munkaképtelen szülei. A kötelező rész azt jelenti, hogy a hagyaték egy bizonyos hányada az örökhagyó végakaratától függetlenül megilleti az arra jogosult személyt. Mértéke rendszerint egyenlő annak a hagyatékrésznek a felével, amelyre akkor tarthatott volna igényt az illető, ha törvény szerinti öröklésre kerül sor, vagyis az örökség végrendelet hiányában a törvényes örökösök között oszlik meg.

Ám még a kötelező részre jogosultak is megfoszthatók az örökségüktől bizonyos esetekben. A Ptk. 1224. cikkelye értelmében nem jogosult részesedni az örökségből:

• aki szándékosan meggyilkolta az örökhagyót vagy a lehetséges örökösöket, esetleg gyilkosságot kísérelt meg ellenük;

• aki szándékosan akadályozta az örökhagyót végrendelete elkészítésében, módosításában, megsemmisítésében, amivel jogosultságot teremtett magának vagy egy harmadik személynek az örökségre, vagy növelte az örökség rá eső hányadát;

• a szülői jogaitól megfosztott szülő a gyermeke után;

• aki – bíróság által megállapítottan – kibújt az örökhagyó eltartására vonatkozó kötelezettsége alól;

• az egyik házastárs a másik után a házasság érvénytelensége (vagy bíróság által érvénytelenné nyilvánítása) esetén;

• aki kibújt a magatehetetlen örökhagyó megsegítése alól (a bíróság által megállapítottan).

Ugyancsak elveszíti az örökséghez való jogát, aki a Ptk. 1272. cikkelyével összhangban a hagyatéki eljárás lezárulásáig (a hagyaték megnyílásától számított hat hónapon belül) nem nyilatkozik a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyző előtt a hagyaték elfogadásáról.

hk