A nagyszőlősi Perényi-kastély és a Perényiek

Jelenleg a nagyszőlősi kistérségi oktatási osztálynak ad otthont az egykori Perényi-kastély, amely Nagyszőlős központi tere közelében a Kopányi úton található. A történelmi Ugocsa vármegye egyik jellegzetes épületének számító kastélyt a XVI. század közepén emelték. Mai állapota a barokk stílus jegyeit hordja magán. A XVII. századi átépítés során homlokzatának tengelyére íves rizalit készült. Ekkor új tetőszerkezetet és különböző barokk stílusú díszítőelemeket kapott. Az épület földszinten lévő helyiségei boltozatosak, az emeletei pedig síkfödémmel fedett. A főhomlokzat középső rizalitján található a Perényi-család címere.

A Perényi-családnak nagy birtokai voltak a mai Kárpátalja területén Ung, Ugocsa, Bereg és Máramaros vármegyékben. A legkorábban élt felmenőjüket mai ismereteink szerint Dobos Orbánnak hívták. Királyi adományként kapta meg a Perényi családnevet. Volt két fia, akik előkelő feladatokat kaptak, Miklós sárosi főispán lett, János pedig királyi főpohárnok. János fiától, Pétertől kezdődően származott a család nádori ága. A család vérvonalának ezen ágára kiváló példa Perényi Imre, aki Abaúj vámegye örökös főispánja volt. Ő volt az egyik előmozdítója az 1505-ben megrendezett rákosi országgyűlés azon határozatának, amely azt mondta ki, hogy magyar trónra idegen király ne kerülhessen. Ugyan 1512-ben kinevezték horvát bánná, de hamar lemondott erről a tisztségről. Ő is aláírta az Ulászló király és Miksa császár közötti egyezséget, melynek okán kaphatta meg Ulászlótól Siklóvárát, Miksától pedig a hercegi rangot.

Perényi Imre fia, Perényi Péter 1519-ben lett temesi főispán, ezt követően pedig koronaőr lett. Az 1526. augusztus 29-ei mohácsi vereség után először Szapolyai János oldalára állt, de 1527-ben I. Ferdinándhoz pártolt. Jutalom gyanánt megkapta Sárospatakot és az egri püspökség haszonélvezetét. 1529-ben ismét János királyhoz pártolt, akivel bizalmi kapcsolatba kerültek, ő kérte meg a királynak Izabella királyné kezét. Nem telt el sok idő, és ismét I. Ferdinándhoz pártolt, aki kancellárrá nevezte ki őt. 1542-ben meggyanúsították azzal, hogy a törökök segítségével akarta megszerezni a trónt, ezért I. Ferdinánd letartóztatta, és börtönbe záratta. A Perényi-család nádori ága a XVI. században kihalt. A bárói ág azonban fennmaradt.

A család kiemelkedő alakja az 1783-ban született Perényi Zsigmond, akit a szabadságharcban játszott szerepéért 1849 októberében kivégezték. Fia, Perényi Zsigmond Bereg és Ugocsa vármegyék főispánja volt. A magyar országgyűlésben 1867–1882 között ő képviselte a nagyszőlősi kerületet. Ifjabb Perényi Zsigmond. 1903-tól Máramaros megye főispánja volt, 1913–1917 között a Tisza-kormány belügyi államtitkára. 1933-ban koronaőr lett belőle, 1939-ben Kárpátalja kormányzói biztosa lett. Támogatta a ruszin autonóm törekvéseket, ő volt az, aki előterjesztette a kárpátaljai vajdaságról szóló önkormányzati javaslatot. Nem jutott jogerőre, ezért lemondott kormányzóbiztosi tisztségéről, és a főrendiház elnöke lett.

Napjainkban Kárpátalja kultúrkincsének egy darabját a nagyszőlősi Perényi-kastély jelenti. A homlokzatára elhelyezett emléktáblán Kossuth Lajosnak szóló mondatok olvasható báró Perényi Zsigmondtól: „Neked, te kimagasló alak, ki abból az időből oly páratlan egyedül állasz, neked leborulék emléked előtt, Mesterem!”

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség évről évre a nagyszőlősi Perényi-kastélynál emlékezik meg október hatodikáról, az aradi vértanúkról.              

K. B.