Területvédelmi erők: még több katonát akar a hatalom

Ukrajnában új haderő, a Területvédelmi Erők létrehozását tervezik. E célból növelni szándékoznak Ukrajna fegyveres erőinek létszámát hivatásos katonákkal, tartalékosokkal és önkéntesekkel. Az új haderő alakulatait minden megyeközpontban és milliós nagyvárosban létrehoznák – írja a hírnek utánajáró vesti.ua.

Megyénként egy zászlóalj

Volodimir Zelenszkij elnök a napokban több olyan törvényjavaslatot is benyújtott a Legfelső Tanácsnak sürgősséggel, amelyek növelnék az Ukrán Fegyveres Erők és a területvédelmi erők létszámát. Ezek egyike A nemzeti ellenállás alapjairól címet viseli. Indoklása szerint a törvény szabályozni hivatott a területvédelem fejlesztését, az ellenállás megszervezését és a polgárok felkészítését az ország védelmére.

A jogszabály elfogadása esetén 2022. január 1-jétől minden településen, amelynek lélekszáma meghaladja a 900 ezer lakost, új dandárokat állítanának fel, és minden megyeszékhelyen zászlóaljakat.

Az elnök javasolja, hogy az új haderő békeidőben is aktív magjának kialakításához növeljék 11 ezer fővel az Ukrán Fegyveres Erők létszámát. A törvény elfogadása esetén a fegyveres erők létszáma így 261 ezer főt tenne ki, ezen belül 215 ezer katonát.

Az önkéntesekre számítanak

A törvényjavaslat szerint békeidőben a katonai irányítási szervek személyi állományát szerződéses katonákkal, valamint sorozással kívánják feltölteni. Különleges időszakban ezenkívül hadköteleseket és tartalékosokat is bevonnának a munkába.

Fegyir Veniszlavszkij, a parlament nemzetbiztonsági, védelmi és hírszerzési bizottságának tagja kifejtette, nagy reményeket fűznek az önkéntesekhez.

„Az a 11 ezer, akiről szó van, hivatásos katona. Ők képezik majd a területvédelem gerincét. Nekik professzionális katonáknak kell lenniük, akik a parancsnoki teendőket látják el. Ugyanakkor azt fontolgatjuk, hogy a jövőben talán 200-300 ezer önkéntes adódhat hozzá ehhez, akik bekerülnek a területvédelmi különítményekbe, és akik a lakóhelyükön látnak el funkciókat.”

Más szóval, segít értelmezni a képviselő szavait Oleh Sztarikov katonai szakértő, az Ukrán Biztonsági Szolgálat nyugalmazott ezredese, lesz egy katonákból álló mag és rengeteg véletlen ember. „A zászlóalj személyi állománya például 600 fő. Közülük körülbelül 50 lesz katona. A többiek meg önkéntesek vagy tartalékosok, akiket különleges időszakban vonnak be” – mutatott rá Sztarikov a vesti.ua-nak nyilatkozva.

Ugyanakkor a dokumentum szerint az önkéntes alakulatok fegyverekkel és lőszerrel történő ellátása az Ukrán Fegyveres Erők általános ellátási rendszerében zajlana. A harci feladatok teljesítésének idejére az önkéntes alakulatok tagjait a katonákkal azonos szociális garanciák illetnék meg.

A hadsereg alá rendelve

Az ilyen alakulatok teljes létszámát és elhelyezkedését az Ukrán Fegyveres Erők Területvédelmi Erőinek Parancsnoksága határozná meg a helyi tanácsok közreműködésével és a fegyveres erők főparancsnokának jóváhagyásával.

Oleh Zsdanov katonai szakértő úgy tudja, az alakulatok létszámát külön rendelkezésekben határoznák meg, ahol rögzítenék, hogy az egyes régiókban hány főt mozgósítanának. Szerinte egy akkora város esetében például, amilyen Harkiv, legalább egy, de inkább két dandárra lenne szükség pusztán ahhoz, hogy ellenőrző és megerősített pontokat alakítsanak ki a település 200-250 kilométeres kerülete mentén. Kijevben kerületenként állítanának fel egy-egy zászlóaljat.

A bevezetni tervezett elképzelés nem teljesen új, valami hasonló létezett a Szovjetunió idején is, emlékeztet Sztarikov. Akkoriban időről időre összegyűjtötték a gyárak és a kolhozok igazgatóit, s egy hónapra katonai kiképzésre, összetartásra küldték őket. Azok ott jót ittak, majd hazatértek, meséli kedélyesen.

Békeidőben a munka a törzsekben folyna, ahol naprakészen tartanák a mozgósítandók névsorát, a felszerelést és a fegyverzetet. Emellett évente vagy kétévente összetartásokat, kiképzéseket szerveznének a tartalékosok és hadkötelesek bevonásával.

Kinek van erre szüksége?

Szakértők emlékeztetnek, nem ez az első kísérlet, hogy áterőltessenek a Legfelső Tanácson egy a területvédelmet szabályozó törvényt. Állítólag évek óta kering már a parlamentben egy törvényjavaslat, amely a svájci mintán alapul, s 300 ezer ember mozgósítását tenné lehetővé 24 órán belül. Egyesek szerint azért nincs meg a szükséges támogatottsága annak a törvényjavaslatnak, mert igencsak ráerősítene az azóta megvalósított decentralizációs reformra, amennyiben a területvédelem felügyeletét és irányítását jelentős mértékben a helyi tanácsokra bízná. Vagyis a Védelmi Minisztérium határozná meg a feladatokat, biztosítaná a technikát és a lőszert, minden egyéb a helyi önkormányzatok feladata lenne. A központi kormányzat bizonyára visszarettent attól, hogy a megyei tanácsok esetleg önállóbbakká válhatnának, ha „saját” haderőre tennének szert, véli Zsdanov. Szerinte ezért inkább írtak egy másik törvényt, amely minden hatáskört az állami struktúrákra bíz.

Egyfelől a „katonáskodás” valóban távol áll a megyei tanácsoktól, miközben minden szükséges információt és támogatást amúgy is biztosítani tudnak a hadvezetés, a területvédelem számára, hogy azok eleget tehessenek feladataiknak. Másfelől az is igaz, hogy azok az emberek, akik tisztában vannak vele, hogy a saját otthonukat kell védelmezniük, lényegesen jobban motiváltak, mint azok, akiknek az alakulatát az új törvényjavaslat alapján a hadsereg alá rendelnék, s bármikor átvezényelhetnék egy másik régióba, amely iránt közömbös. Ha jobban belegondolunk, ez így már nem is területvédelem, pusztán egy újabb állami struktúra, mutat rá a vesti.ua.           

(ntk)