Vilniusi üzenetek Kijevnek

2021. július 14., 13:00 , 1066. szám

Az ukrajnai reformok állásáról rendeztek nagyszabású nemzetközi konferenciát múlt héten Vilniusban. Amellett, hogy a részt vevő külföldi politikusok és diplomaták ilyenkor hagyományosan támogatásukról biztosítják Kijevet, az észrevételeiket is megtehetik. Többen éltek is ezzel a lehetőséggel.

Újabb nem a NATO-tól

Az ukrán kormányzat a megszokott rámenős stílusában úgy tett, mintha a júniusi NATO-csúcson nem adták volna egyértelműen a tudtára, hogy Ukrajna csatlakozása a szervezethez nincs napirenden, s újabb kezdeményezéssel állt elő. A tanácskozáson részt vevő Volodimir Zelenszkij elnök kijelentette, hogy Kijev meg szeretné kapni azon reformok kimerítő listáját, amelyek teljesítése esetén áttérhetnek a következő fázisra, az integrációra a NATO-val.

„Szeretnénk a NATO-val egyeztetett kritériumokat, markereket, amelyek alapján a továbbiakban értékelik az ukrajnai reformok sikerét és a tagságra való felkészültségünket” – mondta az elnök.

Arra nyilván senki nem számított Kijevben, hogy azon nyomban teljesül az óhajuk, első nekifutásra megelégedtek volna azzal, hogy a konferencia résztvevőinek körében mutatkozik érdeklődés az elképzelés iránt. A NATO részéről azonban haladéktalanul jelezték, hogy bár nem utasítják el kategorikusan a kezdeményezést, bedőlni sem kívánnak a kijevi cselnek, amellyel mindenáron konkrét csatlakozási feltételeket igyekeznek kicsikarni az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéből.

„Ez nem így működik. Nincs egyértelmű listája a kritériumoknak, amelyek teljesítése után megkapják a MAP-et vagy a tagságot, mert ezek politikai döntések, nem pusztán technikai kritériumok. [...] Nem azt mondom, hogy nincs összefüggés a reformok és a politikai döntés között – természetesen összefüggnek. De a feltételek listájának teljesítése önmagában nem elegendő” – hűtötte le a kedélyeket James Appathurai, a NATO-főtitkár helyettes segédje.

Appathurai az Ukrajna és a NATO közötti kapcsolatok természetére nagy hatással lévő „érzékeny” kérdések között említette az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) átalakítását korszerű és cselekvőképes struktúrává, valamint a katonai irányítás vertikumának egyértelmű kijelölését. A megjegyzés nem véletlen. A Nyugat évek óta sürgeti a haderőreform végigvitelét és az SZBU átalakítását európai mintára, Ukrajna viszont egyre halogatja ezeket a reformokat, főleg, ami a titkosszolgálat „újragondolását” illeti. Appathurai tehát most igen óvatosan Ukrajna orrára koppintott, jelezvén, hogy felesleges különféle bakancslisták összeállításával szórakozni, Kijevnek bőven akadna teendője, ha végre cselekedni szottyanna kedve.

Amerika udvarias, de határozott

Az Egyesült Államok is megfogalmazta elvárásait a kijevi vezetéssel szemben, bár igen tapintatosan, anélkül, hogy nyíltan bírálta volna Kijevet – hívja fel a figyelmet a Jevropejszka Pravda. A konferencia résztvevőihez felvételről szóló Antony Blinken amerikai külügyminiszter megnevezte azokat a prioritást élvező területeket, amelyeken Washington támogatni kívánja Kijevet, s ezek éppen megegyeztek azokkal a kérdésekkel, amelyek állítólag Blinken és Zelenszkij tavaszi kijevi találkozója alkalmával is szóba kerültek.

„Szeretnék kiemelni öt irányt, ahol lehetséges az előrelépés a reformok terén, és ahol segíthetünk. Az első a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsról és a Bírák Legfelsőbb Minősítési Bizottságáról szóló törvényjavaslat elfogadása. Ez a két törvény biztosítja a bírák kiválasztásának és kinevezésének átlátható folyamatát. A második annak biztosítása, hogy a NABU és a Korrupcióellenes Szakosított Ügyészség vezetésének megválasztása átlátható legyen, rászolgáljon a bizalomra és a jelöltek érdemein alapuljon. A harmadik az átlátható vállalatirányításról szóló törvény elfogadása, amely az OECD normái szerint megvédi a független felügyelőbizottságokat. A negyedik olyan jogszabályok elfogadása, amelyek demilitarizálják, depolitizálják az Ukrán Biztonsági Szolgálatot, s a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelmet más, erre a célra létrehozott szerveknek adják át. Az ötödik pedig a legfőbb korrupt tisztviselők bíróság elé állítása. Számos vizsgálatot folytattak le, de 2014 óta egyetlen magas rangú tisztviselőt sem ítéltek el korrupció miatt. Hogy hinni kezdjenek benne, az embereknek látniuk kell, hogy a rendszer működik” – idézi Blinkent a Jevropejszka Pravda, az amerikai külügyminiszter felszólalásának ezt a részét afféle baráti nógatásként írva le. Valójában konkrét feladatok kitűzéséről van szó, amelyek végrehajtását Kijev aligha halogathatja sokáig következmények nélkül.

A magyar szempontok

A konferencián felszólalt Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter, aki az MTI tudósítása szerint megerősítette, hogy Magyarország érdeke egy erős és virágzó Ukrajna, de nagyon fontos, hogy az ukrán kormány biztosítsa a területén élő magyar kisebbség számára a korábban élvezett jogokat, beleértve az anyanyelvhasználatot is.

„Hangsúlyozzuk, hogy e téren nem kérünk semmi rendhagyót, mindössze azt várjuk el az ukrán kormánytól, hogy adják vissza azokat a korábbi jogokat, amelyekkel rendelkeztek a törvénymódosítás előtt” – szögezte le Szijjártó Péter, kiemelve az anyanyelv használatát a közigazgatásban, az oktatásban, a sajtóban és a kultúra területén.

Felhívta a figyelmet továbbá arra az „Ukrajna ellenségeit” listázó weboldalra is (Mirotvorec – a szerk.), amely egyebek között a magyar kisebbség, illetve a magyar állam több képviselőjét is név szerint említette, és arra kérte a konferencián résztvevőket, tegyenek meg mindent az oldal megszüntetéséért.

A konferenciát követően Szijjártó Péter találkozott ukrán hivatali partnerével, Dmitro Kulebával. A találkozónak annyi haszna mindenképpen volt, hogy újra megindulhatott a forgalom a Mezőkaszony–Barabás és Harangláb–Lónya ukrán–magyar határátkelőkön, illetve Magyarország engedélyezte a vonattal Ausztriába tartó ukrán polgárok átutazását. Más kérdés, vajon meghallották-e végre Kijevben Budapest üzenetét, ami a kárpátaljai magyarság jogait illeti.

(ntk)

Merkel–Zelenszkij-találkozó: Jól elbeszélgettek?

Hivatalos látogatáson Németországban járt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Berlini megbeszéléseinek két fő témája az Északi Áramlat–2 orosz gázvezeték és a kelet-ukrajnai konfliktus rendezése volt.

Az ukrán államfő és Angela Merkel német kancellár találkozójára hétfőn este került sor. A kancellár már a találkozó előtti, Zelenszkijjel közös sajtótájékoztatójukon kiemelte, hogy ami a gázszállítást illeti, Németországnak „Ukrajna tranzitország, és az is marad”.

Ukrajnában „erős az aggodalom” a befejezés előtt álló beruházás miatt, ezt „komolyan vesszük, és mindent megteszünk azért, hogy nagyon világossá tegyük, hogy az Északi Áramlat–2 nem helyettesíti a megígért tranzitszállításokat” – mondta Angela Merkel az MTI szerint.

Volodomir Zelenszkij viszont hangsúlyozta, hogy Kijev továbbra is az ország biztonságát veszélyeztető tényezőnek tartja a vezetéket, és nem ígéreteket, hanem garanciákat kíván a tranzitország státusz megőrzésére. Sajtóinformációk szerint is felmerülhetett a tárgyalásokon, hogy Ukrajna pénzbeli kárpótlásra és biztonsági garanciákra tart igényt az új orosz gázvezeték megépülése fejében, ám egyelőre semmilyen konkrétum nem látott napvilágot ezzel kapcsolatban. Amennyire tudható, Berlin nem zárkózik el mereven bizonyos szerény kárpótlástól, biztonsági garanciákkal azonban egészen bizonyosan nem szolgálhat.

Figyelemre méltó, hogy a Merkel és Zelenszkij találkozójáról kiadott, az ukrán elnök weboldalán megjelent közleményben szó sem esik az Északi Áramlat –2-ről, teljes egészében a kétoldalú kapcsolatokra, a kelet-ukrajnai rendezésre összpontosít.

Volodimir Zelenszkij is megállapította, hogy a Donyec-medencei békés rendezés vált a megbeszélés központi témájává.

„Szeretnék köszönetet mondani Merkel asszonynak és Macron francia elnöknek a normandiai formátum folyamatos támogatásáért. Kiválónak tartom a német és a francia fél által előkészített A minszki megállapodások végrehajtásának meghatározó klaszterei elnevezésű projektet. Mi, Ukrajna, támogattuk ezt a projektet, és most az orosz fél előtt van, és mára csak Oroszország nem fogadta el a Donyec-medencei háború befejezésének ezeket a lépéseit” – hangsúlyozta az ukrán elnök.

Tekintettel erre Zelenszkij mindenkit az Oroszországra gyakorolt nyomás fokozására szólított fel, hogy Moszkva tegyen eleget a béketeremtés kérdésében rá háruló kötelezettségeknek.

Volodimir Zelenszkij ismét felvetette Joe Biden amerikai elnöknek a normandiai tárgyalási formátumba történő esetleges bevonását, ám konkrétumok ezzel az elképzeléssel kapcsolatban sem hangzottak el a felek részéről.

Angela Merkel német kancellár ugyanakkor arról beszélt, hogy nem sikerült számottevő haladást elérni a minszki megállapodások végrehajtásában. Egyben biztosított, hogy bármely új német szövetségi kormány támogatni fogja az előrelépést ezen a téren.

Elemzők szinte egybehangzó véleménye szerint, az előzetes várakozásoknak megfelelően, Kijevnek egyetlen fontos kérdésben sem sikerült jelentős előrelépést elérni Berlinben. Ugyanakkor a zárt ajtók mögött részkérdésekben egyetértésre juthattak a felek, mielőtt Merkel, majd Zelenszkij is felkeresi Biden elnököt Washingtonban.

Az egyetlen kétségtelen pozitívum, hogy Volodimir Zelenszkij találkozhatott Armin Laschettel, a CDU/CSU kancellárjelöltjével, akit Merkel legvalószínűbb utódjának tekintenek, amivel elősegíthette a zökkenőmentes átmenetet az ukrán–német kapcsolatokban.

 (hk)