Megtartotta közgyűlését a KMKSZ Nagypaládi Alapszervezete
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Nagypaládi Alapszervezete augusztus 7-én a Nagypaládi kistérség üléstermében tartotta meg évi közgyűlését.
A rendezvény kezdetén Illés Katalin alapszervezeti elnök visszatekintett az elmúlt esztendőre, amikor is a koronavírus-világjárvány miatt elmaradtak a nagyszabású rendezvények, csak csendes megemlékezést tarthattak a nemzeti összetartozás napján, illetve március 15-én, mely utóbbi megemlékezés alkalmából megkoszorúzták Kossuth Lajos szobrát. A későbbiekben az elnök asszony beszámolt arról, hogy a helyhatósági választások során mind a megyei, mind a járási, mind a kistérségi tanácsi mandátumokért ringbe szálló jelöltek közül a KMKSZ képviselőjelöltjei kapták a legtöbb voksot, amellett a választók többsége a Szövetség által indított, s a választást meg is nyerő kistérségi polgármesterjelöltre, dr. Oroszi Józsefre adta a szavazatát. Beszámolója végén pedig szót ejtett a földprivatizációs program menetéről. Elmondta, idén eddig 65, míg az elmúlt évek során összesen 600 helyi lakos privatizálta a földjét.
Ezt követően Barta József, a KMKSZ alelnöke a most éppen lecsendesült, ám még mindig tartó járványhelyzet kapcsán felidézte, hogy a KMKSZ már a pandémia kezdetén – látva a felmerült problémákat – gyűjtést szervezett, és egészségügyi felszereléseket vásárolt kárpátaljai egészségügyi intézmények számára. Megjegyezte, Ukrajna jelentősen le van maradva Európától a beoltottság terén, s kész csoda, hogy ennek ellenére sem súlyos most a járványhelyzet. A felszólaló ezután témát váltva kitért a külpolitikai és a belpolitikai folyamatokra. Rámutatott: a magyar nemzeti kormány a gazdaság, a politika és az infrastrukturális fejlesztések terén egyaránt támogat minket. S ez a támogatás továbbra is folytatódni fog, amennyiben a Fidesz–KDNP pártszövetség megnyeri a jövő évi magyarországi parlamenti választásokat. Az ukrajnai helyhatósági választások kapcsán pedig kifejtette, hogy a Szövetség történelmi sikert ért el a megyei tanácsi választásokon, így remélték, hogy ennek eredményeként olyan pozíciókba kerül több képviselőnk, hogy befolyásuk legyen a bennünket érintő megyei tanácsi döntésekre, ám ez a remény nem vált valóra. Következtek viszont a KMKSZ-hez kapcsolódó alapítványokat, valamint a dr. Brenzovics Lászlót, a Szövetség elnökét érintő házkutatások nagyon súlyos vádakkal: hazaárulással, Ukrajna területi integritása elleni tevékenységgel illették – alaptalanul – a KMKSZ első számú vezetőjét. Kitért a kisebbségellenes oktatási és nyelvtörvényre, valamint az ugyancsak nemzetiségellenes nemzetiségi törvény tervezetére, mely utóbbit viszont még nem fogadták el, s még van esély a megváltoztatására.
A kárpátaljai magyarságot fenyegető veszélyek közül kiemelte a két legsúlyosabbat: a kivándorlást és az asszimilációt. Kifejtette, miszerint az előbbit úgy igyekeznek orvosolni, hogy segítenek az embereknek boldogulni a szülőföldjükön, az utóbbiról szólva pedig megjegyezte: olyan világban élünk, ahol bármi megtörténhet, jó irányú változás is. Kiemelte, miszerint egyre több magyar ifjúsági szervezet alakul Kárpátalján olyan fiatalokból, akik itthon szeretnének boldogulni, s ezek a szervezetek közösségekbe vonják az ifjúságot, jövőnk zálogát. A KMKSZ a 42 ezer fős taglétszámával komoly erő, s hitet tett nemzetrészünk megmaradása mellett. Ezenkívül szólt a földprivatizáció fontosságáról is, miszerint hivatalosan csak akkor számít egy földtulajdonos a földje tulajdonosának, ha privatizálta azt, különben elvehetik tőle azok, akik megvásárolják a hivatalosan nem az ő birtokában lévő területet.
A közgyűlésen a kistérség működési problémái is terítékre kerültek. László Beáta, a Nagypaládot is magába foglaló Tiszapéterfalvai Kistérségi Tanács helybeli KMKSZ-es képviselője elmondta, mekkora nehézségekbe ütközik a kistérségi tanács tulajdonába átkerült intézmények fenntartása, melyek között olyan épület is van, amelyiknek már harminc éve beázik a teteje, több épületet pedig nem tudnak értékesíteni, hogy az eladásukból befolyt összeget a kistérség működtetésére fordítsák, mivel sem magának az építménynek a tulajdonjoga nincs tisztázva, sem az alatta lévő földterület nincs kataszterizálva. Végezetül pedig a községi temető karbantartásának a kérdését is megtárgyalták az egybegyűltek.
L. M.
