Készül az Egy a Természettel – Vadászati és Természeti Világkiállítás vásárosnaményi helyszíne
Idén 50 esztendeje annak, hogy a legendává nemesedett vadászati világkiállítást megtartották Magyarországon. Akkoriban szinte hihetetlen módon a nemrég elhunyt Fülöp hercegtől Brezsnyevig Kelet és Nyugat minden notabilitása ott nyüzsgött, miközben Magyarország kaput nyitott a nagyvilágnak. Fontosabb ugyanakkor, hogy jelen sorok írójának minden vadász és nem vadász barátja, kik leginkább gyerekként-kamaszként láthatták a kiállítást, csak szuperlatívuszokban mesélt arról a régi élményről.
Érthető volt tehát a magyar kormányzat azon törekvése, hogy a fél évszázados jubileumra való tekintettel ismét vadászati világkiállítást rendezzünk Magyarországon. Igen, jól olvasta, Kedves Olvasó, nem rendezik, hanem rendezzük, mi, Kárpát-medencei és világban szétszóródott magyarok. Ez a rendezvénysorozat más lesz, mint a korábbi. Az eltelt 5 évtized ugyanis sok mindent megváltoztatott a vadászat és a vadgazdálkodás háza táján. Mára ugyanis a vadászat természetvédelmi szerepe és az ökoszféra fenntarthatósága mindent felülír. Már a rendezvény megnevezése is ezt sugallja, hiszen a Kovács Zoltán államtitkár úr által koordinált programsorozat az Egy a Természettel – Vadászati és Természeti Világkiállítás nevet viseli. Mi több, a szeptember 25. és október 14. között zajló expót nem csak Budapesten rendezik meg. A főváros mellett ugyanis kiváló programsorozattal várják az érdeklődőket Keszthelyen, Hatvanban és a szomszédos Vásárosnaményban is. Ez utóbbi helyszín pedig külön jelentőséggel bír a kárpátaljai természetbarátok számára, hiszen a vidékünk nimródjai körében jól ismert vásárosnaményi házigazda, Kiss B. Zoltán szeretettel várja a kárpátaljai látogatókat is. Ráadásul nem csak mint látogatókat, hiszen a világkiállítás vásárosnaményi helyszínének utolsó hetében kárpátaljai kézművesek, néptáncosok, természetfotósok, vadászok-erdészek és az írott szó pagonyaiban cserkelő tollforgatók is bemutatkoznak majd.
Zajlik a szervezés, valamint ezzel párhuzamosan egy elképesztő, a Kárpát-medence és a nagyvilág természeti értékeit bemutató galéria is készül. Az 1800 négyzetméteres, párját ritkító diorámakomplexum ugyan már elkészült, de az egykori vásárosnaményi dohánybeváltó épületkomplexumában még javában zajlanak az előkészületek. Ennek ellenére Kiss B. Zoltán lapunk olvasóinak ízelítőként arról mesélt, miért is lesz majd érdemes ellátogatni Vásárosnaményba.
– Elsősorban azért – mesélte a házigazda –, mert feltett szándékunk tovább erősíteni az eddig is meglévő kárpátaljai és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei horgász-vadász-természetbarát kapcsolatrendszert. E célból rendezzük meg október 11–14. között a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye–Kárpátalja tematikus programsorozatunkat. Ennek során kárpátaljai kiállítók munkáit, a vidék hal- és vadgasztronómiáját, valamint kortárs kárpátaljai vadász-publicistaként többek között az ön és pályatársai munkásságát is szeretnénk bemutatni. Ezenkívül a laikus és szakmabeli érdeklődők solymász- és vadászkutyás bemutatókon vehetnek részt, bepillantást nyerhetnek a hivatásos vadászok munkájába, megismerkedhetnek az olyan hagyományos vadászati módokkal, mint az íjjal vagy elöltöltő fegyverrel gyakorolt vadűzés. A programok minden érdeklődő számára ingyenesek.
– Mindemellett egy Európában is jelentősnek számító diorámakomplexum is várja majd a látogatókat. Mesélne róla?
– Az érdeklődők évek óta megtekinthették a Hunor Hotel étterme fölötti vadászszobámat, mely több évtized trófeáit-emlékeit volt hivatott tárolni. Eredetileg úgy terveztem, hogy az ominózus trófeaszoba amolyan férfibarlang lesz, ahová el tudok bújni, ha nagyon elegem van a világból, csak ezekre az elvonulásokra igen kevés esélyt adott az élet. Ellenben egyre több érdeklődő kérte, hogy megtekinthesse az oroszlánok által lerántott zebracsődört, az elefántagyarakat vagy a viaskodó kőszáli kecskéket. A világkiállítás apropóján úgy döntöttem, hogy az eddig nem rendszerezett vadászati anyagaimat is „életre keltetem” közös barátainkkal, Magyarovits Károly preparátorral és Boros Zoltán vadászfestővel. A természeti környezet imitálását-felépítését és a vadbőrök természet- és élethű dermoplasztikai munkáját értelemszerűen Magyarovits úr végezte, az életképek hátterét pedig jeles barátunk, Boros Zoli festette.
– Ki az ötletgazda?
– Saját elképzeléseim alapján felépített koncepció szerint, javarészt a saját vadászataimból származó trófeák kerültek kiállításra, de tartsunk egy virtuális tárlatvezetést.
A tárlat legfontosabb üzenete az, hogy a Kárpát-medence és az egykori Nagy-Magyarország a világ legszebb része. Ennek okán rögtön egy, a 64 vármegyét bemutató intarziapadlóra lépünk, amely elvezet bennünket az európai erdőkbe. A somogyi tölgyesben, a kárpáti bükkösben és az alföldi akácosokban pedig ott láthatók azok lakói természetes életképek formájában. Itt nem steril üvegszekrényekben kitömött állatokat láthat a vendég, hanem az elejtett őzet marcangoló aranysakálokra riasztó szajkók, szarkák és dolmányos varjak például egy teljesen valósághű erdei szituációt elevenítenek meg. Hasonlóan drámai a vadkanra támadó európai farkasfalka képe vagy erdeink koronás nagy ura, a gímszarvas bőgése. A kotorék előtt játszadozó rókacsalád akár kedves életkép is lehetne, ha az apróvadas vadgazdának nem tűnnének fel a körülöttük szétszóródott fácántollak. E tárlatoktól egy folyosó vezet Afrikába, ám ez a folyosó az egykori lápvilágot jeleníti meg vízimadarakkal, vidrával, üvegpadlója alatt halakkal, csúszómászókkal. Az Afrika-szobában rögtön egy hatalmas, teljes életnagyságban kipreparált széles szájú rinocérosszal találja szemben magát az ember. Körben pedig az egyenlítői esőerdőtől a bush bozótvadonon át a szavannákon keresztül a félsivatagokig tárul elénk a kontinens élővilága. Afrikát Ázsia követi, ahol a magashegyi vadkecskék és vadbirkafajok – közöttük egy igazi ritkaság, egy Marco Polo-argali – figyelnek a hegyek ormain. Alattuk a szibériai jávor és a maralszarvas legelészik, miközben a szarvasok mellett siket- és nyírfajd bogarászik. Végül pedig megérkezünk Észak-Amerikába, Kanada és Alaszka vadonjaiba, a grizzly, a baribál, a vadpulyka és a havasi kecske hazájába, valamint a sarkvidék élőhelyeire, ahol hatalmas sarki farkasok falkája vív élet-halál harcot a pézsmatulkok csapatával, a sarki róka pedig igyekszik hófajdot vacsorázni.
Azt pedig már csak halkan jegyzi meg a krónikás, hogy a kiállítótermek egyedi fény- és hangeffektusokat is kapnak, ami feledhetetlenné és valósághűvé teszi az élményt.
Összességében elmondható, hogy a tárlat nagyon sokat markol, és becsületére legyen mondva, hogy nem keveset fog. A tárlók a legtöbb ilyen kiállítással ellentétben nincsenek agyonzsúfolva, de szellősnek sem mondhatók. A szakmai-preparátori munka pedig igazi „Magyarovits-minőség”, és ez mindent elmond, hiszen ma Magyarországon talán Magyarovits Károly a legjobb preparátor. Szeptember 25. és október 15. között érdemes lesz majd Vásárosnaményba látogatni, hiszen ezt a fantasztikus gyűjteményt is ingyen tekinthetik meg.
MI