Agyelszívás: elmennek, és soha nem jönnek vissza

Beszélhetnek, amit akarnak a nagyszerű eredményekről és a fényes jövőről, a fiatalok a lábukkal szavaznak: amint leérettségiznek, egyre többen hagyják el az országot. Amit látunk, az már nem is agyelszívás, hanem valóságos exodus. „Az ország jövője” külföldre indul tanulni vagy dolgozni, s jelentős részüknek eszük ágában sincs hazatérni – derül ki a vesti.ua összeállításából.

Az oktatási ügynökségek adatai szerint idén a Covid előtti időkhöz képest 10%-kal több fiatal szándékozik külföldi felsőoktatási intézményekben tanulni, ahol általában októberben kezdődnek a foglalkozások. Más forrásokból viszont kitűnik, hogy ezzel párhuzamosan egyre többen vannak azok is, akik a középiskola elvégzése után egyáltalán nem szándékoznak továbbtanulni.

Hová mennek tanulni?

A hagyományosan sokak által választott Lengyelország mellett a legnépszerűbb célországok a tanulni vágyók körében Kanada, Hollandia, Spanyolország, Csehország és Németország. A sokak által választott szakok közé tartozik a dizájn, az animáció, a grafika, a géntechnológia.

Az ukrán bizonyítvánnyal és az itt szerzett nyelvismerettel elégedettek a határon túl, az Ukrajnában alapfokú diplomát szerzetteket is becsülik külföldön – mondja Tata Kozirjeva, egy külföldi tanulmányok szervezésével foglalkozó cég, az Eruditus vezető partnere. Elmondása szerint az országok közül, amelyekre szolgáltatásaik kiterjednek, idén különösen népszerű Kanada. Ügyfeleik körében 50–60% azok aránya, akik ott szeretnének tanulni. Indoklása szerint az oktatás színvonala Kanadában összevethető az egyesült államokbelivel, miközben a tandíj 20–25 ezer dollár, szemben az amerikai 50 ezer USD-vel. Emellett Kanadában lényegesen több a munkalehetőség a diploma megszerzése után.

Csehország, amelyet a külföldön továbbtanulni készülők 15%-a választ, azért népszerű, mert ott ingyenes a képzés. Csak az előkészítő évért kell ötezer eurót fizetni, amikor is a jelentkezők elsajátíthatják a cseh nyelvet, és felkészülhetnek a felvételi vizsgákra.

Hollandiát a némelyik európai országhoz képest alacsony tandíj (nyolcezer euró) mellett valószínűleg az tette népszerűvé idén a továbbtanulni vágyó ukránok körében, hogy a végzősöknek lehetőségük van az országban maradva munkát keresni.

Hazatérni? Aligha

Sokan éppen azért akarnak külföldön tanulni, hogy tanulmányaik befejezése után a határon túl vállalhassanak munkát. Többeknek a lengyelországi felsőoktatási intézmény is csak afféle ugródeszka, elvégzése után még nyugatabbra költöznének. Így tervezi például az idén érettségizett Andrij is Kijevből, aki miután megkapaszkodott és berendezkedett odakint, a szüleit is kiköltöztetné.

Inna, aki néhány évvel ezelőtt kezdte meg tanulmányait Lengyelországban, már fel tud mutatni bizonyos eredményeket. Időközben áthelyezte székhelyét Franciaországba, sikerült elhelyezkednie a szakmájában, megismerkedett egy fiatalemberrel. „Visszatérni Ukrajnába? Nem, aligha. Legfeljebb vendégségbe. A szüleim is fontolgatják, hogy később hozzám költözzenek” – mondta el a vesti.ua-nak.

Most a humán beállítottságúakon a sor

Korábban az ukránok elsősorban üzletvezetést, közgazdaságtant, informatikát tanultak külföldön, most azonban a bölcsészeken van a sor.

„Manapság a kreatív szakmák népszerűbbek: tervezők, divatbiznisz, animáció, médiadizájn, interaktív tervezés, a kreatív üzlet, ahol a művészeti vezetőket oktatják. Színészképzésre és a rendezésre is beiratkoznak. Korábban a szülők akadályozták gyermekeiket, most azonban biztosítják számukra a szabadságot, hogy maguk döntsenek” – mondja a már idézett Kozirjeva.

A World Studynál is megerősítik ezt a tendenciát. „Jelentkezőink közül sokan választottak olyan szakterületeket, mint a dizájn, grafikai tervezés, építészet és belsőépítészet. Mondhatjuk, hogy ez a csúcs. Nagyszerű szakmai gyakorlatok vannak ott. A képzés után maradhatnak” – sorolják az ügynökségnél az oktatási intézmény megválasztásánál fontos szempontokat.

Akik szintén elutaznak, de nem tanulni

A vidéki kisvárosokból, ahol nincs munka, nem diplomát szerezni indulnak Európába.

„Nálunk, Kárpátalján szinte egyáltalán nincs helyi fiatalság. Sorban állnak, hogy pultosként vagy pincérként helyezkedhessenek el. Ezért az iskolások már nem mennek ZNO-ra, hanem azonnal külföldre utaznak – Lengyelországba, Magyarországra, Angliába, ahol többek között pincérekként is dolgoznak” – mondta el a vesti.ua-nak Marija Iljasenko beregszászi lakos.

Vitalij Mahinyko, a Munkás Szolidaritás szakszervezet elnöke megerősítette ez a tendenciát.

„Ez nemcsak Kárpátaljára, hanem egész Ukrajnára vonatkozik – a főváros és a nagyvárosok kivételével. Nincs munka. A fiatalok a 18 éves kort alig betöltve elutaznak. Elsősorban Lengyelországba. A gyerekek nem akarnak tanulni, mert nem látják értelmét. Miért is lenne szükségük diplomára a szamócaszedéshez? A legokosabbja pedig, a mi génállományunk elutazik tanulni, és aligha tér már vissza” – mondta el a vesti.ua-nak Mahinyko.

(zzz)