A gázcsap elzárva

Az elmúlt héten tovább gyűrűztek a szeptember 27-én kipattant ukrán–magyar gázvita hullámai. Közben bejelentették, hogy október 1-jétől nem szállítanak több gázt Ukrajnán keresztül Magyarországra.

Ukrajnának ehhez semmi köze

A magyar–orosz gázszerződés olyan ügy, amelyhez Ukrajnának nincsen semmi köze, ez egy magyar szuverenitási kérdés – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök múlt szerdán a csehországi Ústí nad Labemban. A magyar kormányfő, akit az MTI idéz, a cseh kollégájával, Andrej Babissal közösen tartott sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva közölte: Magyarország szuverén ország, attól veszünk energiát, gázt, akitől akarunk. „Kizárólag mi döntjük el, hogy ezt az energiát milyen útvonalon szállítjuk Magyarországra” – mutatott rá.

Elmondta: amikor választunk a lehetséges útvonalak közül, egyetlen szempont van, az, hogy melyik garantálja a legnagyobb biztonságot. „Ahol a legbiztonságosabban tudunk szállítani, ott szállítunk, és ebbe senki sem szólhat bele” – tette hozzá.

Orbán Viktor kiemelte: „Azt kívánjuk az ukránoknak, hogy küzdjenek meg a saját problémáikkal, de bennünket ebből hagyjanak ki.”

Ukrajna panasza

Időközben Herman Haluscsenko ukrán energiaügyi miniszter már ismertette is Kadri Simsonnal, az Európai Bizottság energiaügyi biztosával Kijev hivatalos álláspontját az új orosz–magyar gázszerződést illetően.

„Simson biztos meghallgatta a miniszter véleményét, és kifejtette neki a Bizottság szerepét egy ilyen szerződésnek az ellátásbiztonságra vonatkozó uniós jogszabályokkal összhangban történő értékelésében. Simson biztos egyben megerősítette a Bizottság jól ismert álláspontját, miszerint az EU megbízhatónak tartja Ukrajnát mint tranzitországot” – idézte az EB képviselőjének szavait az Interfax–Ukrajina hírügynökség.

A Bizottság közleményéből ugyanakkor nem derült ki egyértelműen, vajon az uniós hatóság támogatóan vagy elutasítóan reagált Haluscsenko mondandójára. Az a körülmény, hogy az ukrán miniszter utóbb nem nyilatkozott különösebben terjengősen a témáról, arra utalhat, hogy a brüsszeli válasz nem volt egyértelműen reménykeltő kijevi szempontból. Ugyanakkor jól tudjuk, történtek már meglepő fordulatok az EB dolgozószobáiban, ha Magyarországról volt szó.

Elkészült az új vezeték

Múlt csütörtökön Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Aleksandar Vulin szerb belügyminiszterrel közösen üzemi nyomás alá helyezte a szerb–magyar gázvezetéket Kiskundorozsmán, így péntek reggel hat órától, „azaz a gázév első napjának első órájától” megkezdődhetett a földgáz kereskedelmi forgalmazása a két ország között.

Az orosz Gazprommal kötött hosszú távú gázvásárlási szerződés minden szempontból megfelel Magyarország nemzeti érdekeinek, a tárgyalások során pedig ez volt a kormány egyetlen szempontja – közölte az esemény apropóján Szijjártó, akit a budapesti külügyi tárca idézett.

„Magyarország gázellátása nem lehet sem ideológiai, sem politikai kérdés, ugyanis ideológiával és politikai nyilatkozatokkal nem lehet fűteni a lakásokat és a házakat, nem lehet működtetni az ipart” – ismételte meg a magyar álláspontot a külügyminiszter.

Úgy fogalmazott, hogy a gázszállítási szerződés miatt „az ukránok az Európai Bizottságig szaladtak nagy panaszkodásukban”. A magyar kormány ezt a „szuverenitás elleni rendkívül durva támadásként értékeli, és a lehető leghatározottabban visszautasítja”. „Sem Ukrajnának, sem egyetlen másik országnak nincs semmi köze ahhoz, hogy mi, magyarok kivel, miről és hogyan állapodunk meg” – szögezte le.

Kijevben folytatódott az ökölrázás

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter az elmúlt napokban kihasznált minden hazai fórumot, hogy hangot adjon a harcias kijevi álláspontnak. Múlt csütörtöki sajtótájékoztatóján, amelyről az MTI számolt be, azt mondta, Ukrajna a Magyarországgal fenntartott barátság és együttműködés híve, de a kétoldalú kapcsolatokban számolni kell mindkét ország nemzeti érdekeivel.

Az UNIAN hírügynökség jelentése szerint Kuleba a sajtótájékoztatón az ukrán–magyar kapcsolatokról szólva – bibliai hasonlattal élve – úgy fogalmazott, hogy „nem szabad összetéveszteni a bűnöst az igazzal. A gáz – bűnös, a nemzeti kisebbségek védelme, az ukrán közösség jogainak biztosítása Magyarországon, a magyaré Ukrajnában – igaz ügy. Ezért meghatározatlan időre elnapoltuk a kétoldalú gazdasági bizottság ülését”.

Anatolij Sarij blogger Kuleba szavaira reagálva megfogalmazta a bizonyára sokakat foglalkoztató kérdést: vajon miért bűnös az orosz gáz, amikor nem az ukrán vezetéken jut el Magyarországra, és miért nem az, ha Ukrajnán keresztül érkezik? Ez azonban csak költői kérdés volt, amelyre „természetesen” nem érkezett válasz.

Kuleba az ukrán–magyar viszonyt illetően azt is jelezte az idézett sajtótájékoztatón, hogy az ukrán diplomaták készek előrelépni az oktatás, a kisebbségek jogvédelmének terén, ezekben a kérdésekben – szavai szerint – komoly eredményeket értek el. Ugyanakkor a miniszter ennek az állításának az alátámasztására egyetlen példát sem tudott vagy akart felhozni. Hangsúlyozta, hogy az ukrán külügyminisztérium a barátság és együttműködés híve, de amennyiben „valaki olyat tesz, ami nem felel meg az ukrán érdekeknek, közvetlenül sérti azokat, és csapást mér ránk – mi mindig csapással válaszolunk, természetesen diplomáciai értelemben”.

Keményebben nekimenni a kárpátaljai magyaroknak?

Kuleba egész héten szajkózott szavai a „válaszcsapásról” termékeny talajra hulltak és nem csak diplomáciai értelemben. Mihajlo Holovko, a Ternopil Megyei Tanács elnöke az Ukrajina 24 tévécsatorna szeptember 28-i adásában a lehetséges ukrán válaszlépésekről szólva nyíltan felvetette, hogy „Nálunk itt van a magyar diaszpóra kérdése, ezért Kárpátalján kicsit keményebben nyomást lehetne rájuk gyakorolni és tudtukra adni…”. A nacionalista Szabadság (ВО Свобода) párt egyik vezető politikusának szavait több világhálós fórumon is a kisebbség elleni erőszakra való felhívásként értelmezték.

Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke nyílt levélben reagált Holovko felvetésére, amely szerinte azt jelenti, hogy meg kell félemlíteni, „fenyegetni, zsarolni, erőszakot elkövetni, üldözni Ukrajna polgárait nemzetiségi hovatartozásuk miatt”, azzal a céllal, hogy így gyakoroljanak nyomást Magyarországra.

„Mihajlo Holovko cinikus felhívása nemzetiségek közötti ellentétet szít a Kárpátalján élő magyarok és Ukrajna többi állampolgára között. Ez a felhívás arra szólít, hogy korlátozzák az állampolgárok jogait azok nemzetiségi vagy nyelvi hovatartozása miatt” – mutat rá Brenzovics László Irina Venediktova főügyésznek címzett levelében. A KMKSZ elnöke szerint a nacionalista politikus „ezáltal büntetőjogi szabálysértést követett el”.

Lapzártánkig az ukrán hatóságok nem reagáltak Holovko szavaira.

A gázcsap elzárva

A véget érni nem akaró nyilatkozatáradat legutóbbi fejleménye, hogy az Ukrán Gázszállító Rendszer Üzemeltetője múlt pénteken reggel bejelentette, az oroszországi Gazprom október 1-jével leállította a földgáz szállítását Ukrajnán keresztül Magyarország irányába.

„Tekintettel arra, hogy a földgáz Magyarországról történő behozatala virtuális revers (fordított irányú gázszállítás – a szerk.) útján történt, tranzit nélkül nincs lehetőség az importra Magyarországról” – tették hozzá a társaságnál.

(zzz)