Pártot vegyenek!

Ukrajnában a pártoknak igen gyakran semmi közük eszmékhez, értékekhez, nézetekhez, de még a politikához sem sok. A párt sokszor befektetés, már-már vagyontárgy – időnként értékállóbb, mint a pénz, leginkább az ingatlanhoz lehetne hasonlítani: ha lakóhelyre van szükséged, bármikor beköltözhetsz, ha megszorulsz, mindig továbbadhatod. Hiszen a mozgalmak megszületnek és elenyésznek, a politikusok jönnek és mennek, de a pártok bejegyzése a vállalatok és szervezetek egységes állami nyilvántartásában (ez az a bizonyos EDPROU-szám) megmarad és továbbadható. Miután pedig az új választási törvény lényegében csak a pártok számára teszi lehetővé a jelöltállítást még a regionális önkormányzatok szintjén is, értékük komolyan megnőtt.

Pártok tucatszám

A zn.ua összeállítása szerint Ukrajnában mintegy 370 politikai pártot tartanak nyilván, és folyamatosan jegyeznek be újakat. Csupán 2021 eleje óta nyolc politikai képződményt regisztráltak: «Українці», «Добробут», «Досвід», «Сила Єдності», «Народна ініціатива», «Мова», «Гарант» és «Наше місто». 2020-ban 17 párt jelent meg, míg 2019-ben csak három – talán mert választási év volt. De a 2015-ös esztendő bizonyult igazán termékenynek a regisztráció szempontjából, hiszen akkor 79 politikai erőt jegyeztek be.

Hogy sok-e ez a majd 400 párt vagy kevés, az viszonylagos. A zűrzavaros Olaszországban 58 párttal is beérik, a kis Litvániában 77, Lengyelországban 87, Németországban 116 létezik. Viszont az Egyesült Királyságban 379, Franciaországban 680 politikai képződményt tartanak nyilván.

Tetszhalott állapotban

A bejegyzett ukrajnai pártok számottevő része nemigen jeleskedik a közéletben, afféle ebihalakként lebegnek a politikai élet peremén. Általában nem is tudunk róluk mindaddig, amíg meg nem szerzi magának valamelyiküket egy tehetős politikus vagy vállalkozó, és ki nem evez vele a nagypolitika vizeire.

Hogy mi szükség olyan pártokra, amelyek csak a hivatalos dokumentumokban léteznek, s normál esetben legfeljebb kényszerből indulnak választásokon? Az OPORA civil jogvédő szervezett szakértői szerint ennek két alapvető oka lehet.

Először is, azért érdemes pártot létrehozni, hogy azután továbbadják jó pénzért olyan személyeknek, akik saját pártra kívánnak szert tenni, de nemigen akarózik nekik aláírásokat gyűjteni, alapszervezeteket létrehozni s a pártbejegyzéssel kapcsolatos egyéb aprómunkával pepecselni. Az is előfordulhat, hogy egyszerűen nem marad elég idejük a formaságokra, mert közelednek a választások, el kell indítani a kampányt. A civilek számításai szerint a 2020. évi helyhatósági választásokon mintegy 40 olyan párt indult, amelyek nem sokkal a kampány kezdete előtt váltottak „kedvezményezettet”. Többségük országos pártként lett ugyan bejegyezve, de csupán egy adott régióban vagy településen állított jelölteket a választásokon.

Másodszor, a politikusok nemcsak eladhatják a pártot, hanem felhasználhatják úgynevezett technikai jelöltek állítására (elsősorban az egyéni választókerületekben), vagy értékesíthetik az indulási jogot a párt színeiben, esetleg pótlólagos helyeket biztosíthatnak egy harmadik fél javára a választási bizottságokban. Ugyancsak az OPORA mutatta ki például, hogy a 2012., 2014. és 2019. évi parlamenti választások alkalmával egy bizonyos Зелена планета (Zöld Bolygó) párt kapta a legtöbb (466) helyet a választókerületi választási bizottságokban. Ugyanakkor a párt nem büszkélkedhet kimagasló eredményekkel: 2012-ben a szavazatok 0,34%-át szerezte meg, 2014-ben a 0,23%-át, 2019-ben pedig egyáltalán nem indított jelöltet.

A nagypolitika „Hamupipőkéi”

Felfutását megelőzően az ország több meghatározó pártja is csupán egyike volt a néhány száz bejegyzett, „nevenincs” politikai képződménynek. A jelenlegi, IX. Összehívású Legfelső Tanács öt önálló frakcióval rendelkező pártjából négy ebbe a kategóriába sorolható. Ami például a kormánypártot, a Nép Szolgáját illeti, 2016 áprilisától 2017 decemberéig Партія рішучих змін (Döntő Változások Pártja) néven szerepelt. Akkoriban aligha sejthette bárki is a 2019-es fényes választási győzelmet.

Az Ellenzéki Platform – Az Életért története is bővelkedik a fordulatokban. A párt 1999-es megalakulásakor Всеукраїнське об’єднання «Центр» („Központ” Összukrajnai Egyesülés) néven volt ismert. Részt vett a 2012. évi választásokon, egyetlen jelöltet indítva a 2. számú szimferopoli választókerületben. Öt évvel később, 2017-ben változott meg először a párt neve, attól kezdve Az Életért néven futott. A párt élén ekkor Mikola Primakot Vadim Rabinovics váltotta. Két évvel ezután, 2019-ben kapta a párt jelenlegi nevét. Az év júniusa óta az Ellenzéki Platform – Az Életért társelnöke Jurij Bojko.

Az Európai Szolidaritás története sem unalmas. A pártot 2000-ben hozták létre Всеукраїнськa партія Миру і Єдності (Béke és Egység Összukrajnai Pártja) néven. 2013-tól Національний альянс свободи та українського патріотизму «НАСТУП» („Támadás”, A Szabadság és az Ukrán Hazafiság Nemzeti Szövetsége) néven futott tovább. 2014-ben vonta ellenőrzése alá a képződményt Petro Porosenko csapata, ВО «Солідарність» (Szolidaritás Választási Egyesülés) névre keresztelve a pártot. Ezután születtek meg az azóta is jól ismert „márkanevek”, a Блок Петра Порошенкa — БПП «Солідарність», majd a «Європейська Солідарність».

A negyedik parlamenti „kaméleon” a Голос (Hang). Eredetileg Платформа ініціатив (Kezdeményezések Platformja) néven jegyezték be még 2015 novemberében, azonban nem vitte sokra ekként. Jelenlegi nevét csupán 2019-ben vette fel a párt, tehát alig néhány héttel-hónappal az előrehozott parlamenti választások előtt.

Érdekesség, hogy a jelenlegi parlamenti pártok közül egyedül a Haza (Батьківщина) nem esett át soha átalakuláson, ugyanezen a néven jegyezték be még 1999 szeptemberében.

(ntk)